Marék Veronika a Százholdban mesélt Boribon titkairól, háborús emlékekről, a japán sikerről és arról, miért egyszerűsíti tudatosan a mondatait.
Generációk nőttek fel Boribon mackón, Kippkopp gesztenyegyereken és A Kockásfülű nyúlon – de Marék Veronika, a 87 éves író-illusztrátor maga is egy rendkívüli élet főszereplője. Veiszer Alinda a radiocafé Százhold című műsorában beszélgetett a legendás alkotóval, aki ezúttal nem csupán meséit, hanem saját élettörténetének soha nem hallott fejezeteit is megnyitotta: családi titkokról, háborús emlékekről, a japán sikerről és arról a tudatos szakmai önfegyelemről, amely a legtisztább közönségnek – a gyerekeknek – szól.
Boribon és Kippkopp: két világ, két szemlélet
Marék Veronika két leghíresebb karaktere látszólag hasonló, valójában gyökeresen eltérő szemléletet képvisel. A Boribon-történetek a hétköznapi gyermeki lét köré szerveződnek: Annipanni és a mackó kapcsolata a szülő-gyermek dinamikát tükrözi, a történetek emberi kapcsolatokról és realista helyzetekről szólnak. A Kippkopp-sorozatban ezzel szemben a természet felfedezése áll a középpontban – a gesztenyegyerek szemével nézve a világ rácsodálkozás tárgya, ahol a fészekhagyó madarak és az évszakok változása éppoly izgalmas, mint bármely emberi dráma.
Az egyszerűség mint tudatos szakmai döntés
Marék Veronika egyik legfontosabb alkotói elve a tudatos letisztultság. Bár az idő múlásával az ember természetszerűleg bonyolultabbá válik, ő éppen ellenkező irányba dolgozik: tudatosan „visszaegyszerűsíti” mondatait. A cél egyértelmű – a szöveg ne álljon a gyerek és a történet közé. A rövid, célratörő tőmondatok nála nem stilisztikai fogás, hanem szakmai önfegyelem: csak a lényegre koncentrálnak, és olyan alapvető emberi helyzeteket – barátságot, félelmet, elengedést – dolgoznak fel, amelyek társadalmi státusztól és földrajzi helytől függetlenül mindenkihez szólnak.
Családi titkok és az őszinteség igénye
A beszélgetés mélyebb rétegeiben előkerül Marék Veronika édesanyjának története – egy titkokkal teli, nehéz sorsú asszonyé, akinek horvát származása és törvénytelen gyermek státusza csak felnőtt fejjel állt össze teljes képpé az írónő számára. Ez az otthoni „rejtelmesség” paradox módon éppen az ellentétét váltotta ki belőle: az egyenes, nyílt kommunikáció igényét, amely a könyveiben is megjelenik, és amely a legfőbb erénye a gyerekeknek szóló irodalomban.
Háborús emlékek: a játéktól a zsigeri félelemig
A gyerekkori háborús emlékek is előkerülnek a beszélgetésben. A pincében töltött óvóhelyi időt Marék Veronika kisgyerekként még játéknak élte meg – a veszély elvont volt, a gyermeki biztonságérzet erősebb. A fordulat egy vidéki út során következett be, amikor egy bombázás során megtapasztalta a valódi, fizikai félelmet. Ez a kontraszt – a gyermeki védettség és a külvilág fenyegetése – több művében is visszaköszön, köztük a Laci és az oroszlán világában is.
A japán sikersztori: amikor az oroszlán búcsúja könnyet fakaszt
A Laci és az oroszlán Japánban kivételesen nagy népszerűségre tett szert – de egészen más okokból, mint itthon. Magyarországon a mese vége természetes fejlődési szakaszt jelképez: az oroszlán elvégezte feladatát, Laci legyőzte félelmét. Japánban ugyanez a jelenet fájdalmas búcsúként hat, és a japán olvasók sokszor elsírják magukat. A kulturális különbség kézzelfogható: az írónő japán barátaitól különleges bábot és díszes dobozt is kapott, amelyek évtizedeken átívelő barátságokat jelképeznek.
A Kockásfülű nyúl és a néma történetmesélés
Sokan nem tudják, de Marék Veronika írta a népszerű Kockásfülű nyúl rajzfilmsorozat történeteit is. A forgatókönyvírói munka során a némajáték és a vizuális történetmesélés volt a legnagyobb kihívás – hogyan mesélj el egy történetet szavak nélkül, csupán képekkel és mozdulatokkal. Az írónő ezt a munkát a mai napig pályájának egyik legfontosabb fejezetének tartja.
Matematikus lélek, redőny-effektus
Marék Veronika személyiségének két meglepő vonása is előkerül a beszélgetésben. Az egyik: imádta a matematikát, és szívesen lett volna matematikus – a logikus szerkezetek vonzása a meséi felépítésében is tetten érhető. A másik: néha radikálisan és magyarázat nélkül zár le emberi kapcsolatokat, amit maga „redőny-effektusnak” nevez. Veiszer Alindával együtt elemzik, hogy ez védekezési mechanizmus-e – az írónő őszintén vallja, hogy az ilyen lezárásokat néha megbánja.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Marék Veronika: Magyar író és képzőművész-illusztrátor, a Boribon, a Kippkopp és a Kockásfülű nyúl alkotója, több generáció meghatározó meseírója.
- Veiszer Alinda: Újságíró, műsorvezető, a radiocafé Százhold című műsorának házigazdája.
- Boribon: Marék Veronika mackóhőse, aki Annipannival együtt a gyermeki hétköznapok és az emberi kapcsolatok világát járja be.
- Kippkopp: Marék Veronika gesztenyegyerek-karaktere, akinek történetei a természet felfedezéséről és a világ rácsodálkozásáról szólnak.
- Laci és az oroszlán: Marék Veronika mesekönyve, amely Japánban is nagy sikerré vált, bár eltérő kulturális értelmezéssel, mint itthon.
- Kockásfülű nyúl: Népszerű magyar rajzfilmsorozat, amelynek történeteit Marék Veronika írta.
- Százhold: A radiocafé kulturális műsora, amelyben Veiszer Alinda ismert alkotókkal folytat mélyebb, személyes hangvételű beszélgetéseket.
