Budapest Play néven indul utcazenei verseny és fesztivál Budapesten: hat napon át tíz helyen szól majd a zene a városban.
Az utcazene egyszerre spontán és nagyon is fegyelmezett műfaj: néhány perc alatt kell megfogni az arra járót, miközben a városi térhez, a járókelők ritmusához és a technikai korlátokhoz is alkalmazkodni kell. Erről beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában Sebestyén Áron zeneszerző, producer és jazz-zongorista beszámolója is, amelyből kiderült: idén Budapest Play néven egész várost átívelő utcazenei verseny készül a főváros támogatásával.
Nem a semmiből érkezik a fesztivál
A Budapest Play nem teljesen új ötlet. Sebestyén Áron a műsorban arról beszélt, hogy a kezdeményezés története 2022-ig nyúlik vissza: akkor álmodta meg Reviczky Balázzsal és Hangácsi Mártonnal a versenyt, amelyet két éven át a budai oldalon, a Fény Utcai Piacon rendeztek meg. A korábbi tapasztalatok most egy nagyobb szabású, egész Budapestre kiterjesztett változatban hasznosulnak.
Az idei együttműködésben több ismert szereplő is részt vesz: a Sziget, a Budapest Park és a főváros támogatása is megjelenik a projekt mögött. A szervezők szerint az alapgondolat egyszerű volt: ha már több szereplő is utcazenei programban gondolkodik Budapesten, érdemesebb összefogni, mint párhuzamos eseményeket építeni.
Ez azért fontos, mert az utcazene a város kulturális életének különleges rétege. Nem zárt koncertteremben szólal meg, nem előre kiválasztott közönség előtt, hanem a mindennapi élet közepén. Ettől válhat sokkal közvetlenebbé, de kiszámíthatatlanabbá is.
Tíz helyszín, hat nap, sokféle előadó
A tervek szerint a fesztivál keretein belül hat napon át lehet majd utcazenével találkozni Budapesten: július 30-án és 31-én, augusztus 1-jén, majd augusztus 6-án, 7-én és 8-án. A város tíz pontján szól majd a zene, vagyis a fesztivál nem egyetlen központi helyszínre szerveződik, hanem szétszóródik a köztereken.
Ez a forma közelebb áll az utcazene valódi természetéhez, mint egy hagyományos fesztivál. Aki belefut egy produkcióba, nem feltétlenül azért érkezik, mert koncertet keresett, hanem mert épp arra sétál. A jó utcazenésznek ezért nemcsak jól kell játszania, hanem gyorsan kapcsolatot is kell teremtenie.
A fellépők egymást követik majd a helyszíneken, egy-két órás idősávokat kapnak, ami elég hosszú ahhoz, hogy kialakuljon egy közönség, de elég feszes is ahhoz, hogy a program folyamatosan mozgásban maradjon.
A helyszínek és a részletek a Budapest Play hivatalos oldalán lesznek követhetőek.
Zúdulnak a nevezések
A jelentkezés június 23-án indult el, és már az első nap hetven nevezés érkezett. Ez arra utal, hogy a szervezők valóban több száz jelentkezőre számíthatnak. A kiválasztás ezért nem nyílt helyszíni meghallgatással történik, hanem online előszűréssel.
A jelentkezőknek egy űrlapot kell kitölteniük, amelyben név, e-mail-cím, fotó és YouTube-link is szerepel. Ez alapján a szakmai előszűrést végző zsűri kiválaszt körülbelül hetven fellépőt, akik részt vehetnek a fesztiválon.
Ez a megoldás elsőre technikai részletnek tűnhet, valójában azonban sokat elmond arról, hogyan gondolkodnak a szervezők az utcazenéről. Nem pusztán arról van szó, hogy bárki kiállhat egy hangszerrel, hanem arról, hogy a városi térben megszólaló zene minősége is számít. Sebestyén Áron úgy fogalmazott: fontos, hogy olyanok kapjanak lehetőséget, akik komolyan veszik ezt a műfajt, és szívből-lélekből játszanak.
A versenykiírásnak is ez a szemlélet az alapja. Stilisztikai megkötés nincs, vagyis nem csak popzenészek jelentkezhetnek, de a politikai, obszcén tartalmak kerülendők, és olyan alapvető feltételeknek is meg kell felelni, mint például az, hogy a fellépő ne álljon alkohol hatása alatt.
Az utcazene nem egyetlen hangzásról szól
A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor szóba került, mitől jó egy utcazenész. A műfajhoz sokaknak rögtön a one-man band típusú előadó jut eszébe, aki egyszerre több hangszert kezel. Ez valóban látványos formája az utcazenének, de korántsem az egyetlen.
Sebestyén Áron példaként említette Ed Sheerant, aki utcazenészként indult, és Dermot Kennedyt is, aki korábban Dublin utcáin zenélt. A szervezők szerint éppen ez az utcazene egyik izgalma: egy járókelő számára még ismeretlen előadó később akár nagy színpadokra is eljuthat.
A másik fontos tanulság, hogy az utcazene nem műfaji kategória, hanem előadói helyzet. Lehet pop, jazz, akusztikus dal, különleges hangszeres produkció vagy akár kísérletezőbb hangzás is. Sebestyén Áron a korábbi évek egyik emlékezetes fellépőjeként egy elektromos citerán játszó utcazenészt említett. Szóba került a Too Many Zooz is, a New York-i metróból ismert zenekar, amely szintén jó példa arra, hogy az utcai közegből is kinőhet erős, karakteres produkció.
A zsűri és a közönség is dönt
A Budapest Play nemcsak fesztivál, hanem verseny is. A szakmai zsűriben Vitó Andi, Somogyi Áron és Szepesi Mátyás dalszerző vesz részt. A győztes kiléte pontozásos rendszerben dől el, de a közönség is beleszólhat az eredménybe.
Ehhez egy QR-kódos rendszert fejlesztettek: az adott helyszínen a néző a telefonjával beolvashatja a kódot, így megjelenik az éppen játszó előadó, akire azonnal le is adható a szavazat. Ez egyszerre praktikus és az utcazene logikájához is illeszkedik. Nem kell külön regisztrációs pult vagy papíralapú szavazás, a járókelő egyetlen mozdulattal reagálhat arra, amit hall.
A díjazás sem csak jelképes. Az értékes tárnyereményknél is fontosabb lehet a szakmai továbblépés lehetősége: a fődíj része, hogy a nyertes felléphet a Szigeten és a Budapest Parkban, valamint egy szakmai rendezvényen is bemutatkozhat.
A város csak nyerhet
Az utcazene sokszor háttérzajnak tűnik annak, aki siet, valójában azonban a város élhetőségének egyik finom mutatója. Ahol van helye az élő zenének, ott általában van tér a találkozásra, a rövid megállásra és a közös figyelemre is. Egy jól szervezett utcazenei fesztivál ezért nemcsak a fellépőknek lehet hasznos, hanem a városlakóknak is.
A Budapest Play ebből a szempontból akkor lehet igazán erős, ha sikerül megtartania az utcazene spontaneitását úgy, hogy közben szervezett, minőségi keretet ad neki. Ezt az egyensúlyt nem könnyű megtartani: túl sok szabály esetén elveszik a műfaj szabadsága, túl enyhe szűrés mellett viszont a program színvonala sérülhet. A mostani modell éppen ezt próbálja középre húzni.
A következő hetekben így kétféleképpen is érdemes figyelni a fesztivált: zenészként a jelentkezési feltételeket, hallgatóként pedig a helyszíneket és időpontokat. A nyár közepén könnyen lehet, hogy egy megszokott budapesti útvonal egyszer csak rögtönzött koncertté változik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Budapest Play: budapesti utcazenei fesztivál és verseny, amelyet a főváros támogatásával szerveznek meg. Hat napon át tíz helyszínen ad fellépési lehetőséget kiválasztott utcazenészeknek.
- Sziget: budapesti fesztivál, amely a hazai zenei életben is fontos bemutatkozási lehetőség.
- Budapest Park: Budapest egyik meghatározó szabadtéri koncerthelyszíne.
- Artisjus- és Fonogram-díj: az Artisjus a szerzők jogvédelméhez kötődő ismert hazai intézmény, a Fonogram pedig a magyar zenei szakma egyik fontos díjrendszere.
