A szélerőművek új lendületet kaphatnak: a terv 700 megawatt új kapacitásról szól, de a hálózat és a szabályozás lesz a kulcs.
Évek óta alig mozdult valami a magyar szélenergia körül, most viszont ismét komolyan szóba került a bővítés. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Szabó László energetikai szakértő arról beszélt, hogy a kormány által belengetett új fejlesztési program nemcsak több szélerőművet jelenthet, hanem egy régi vita újranyitását is: tényleg kevés-e itthon a szél, és ha nem, akkor miért maradt ilyen kicsi a magyar szélerőmű-állomány?
Kevés a szél?
Magyarországon ma is működnek szélerőművek, csak jóval kisebb szerepet játszanak az energiarendszerben, mint sok más európai országban. Szabó elmondta, hogy jelenleg 172 torony működik az országban, összesen 329 megawattnyi kapacitással. Ezek jellemzően régebbi, 2011 előtt létesült egységek, többnyire másfél-két megawattos teljesítménnyel.
Ez a 329 megawatt a szakértő megfogalmazása szerint a 7000–7500 megawattos rendszerterheléshez képest alig látható nagyságrend. Vagyis a magyar villamosenergia-rendszerben a szélenergia ma még inkább kiegészítő elem, nem meghatározó pillér.
Pedig a probléma nem az, hogy Magyarországon egyáltalán ne fújna a szél. Elég csak az M1-es környékén vagy a nyugat-magyarországi térségekben működő turbinákra gondolni. A kérdés sokkal inkább az, hogy a szabályozás és a hálózati adottságok mennyire engedték eddig a bővítést.
Miért állt le évekre a fejlesztés?
A műsorban elhangzottak szerint a fékezés egyik legfontosabb oka a szabályozás volt. Dr. Szabó László felidézte, hogy 2016-ban az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló rendelet módosításával olyan előírás született, amely szerint lakott területtől 12 kilométeres távolságon belül nem lehetett szélerőművet létesíteni.
Ez a gyakorlatban szinte teljesen lenullázta az új beruházások lehetőségét. A szakértő szerint annyira szűkre zárult a mozgástér, hogy gyakorlatilag nem maradt érdemi hely új szélerőművek számára.
A vitában korábban az is gyakran előkerült, hogy a szélenergia kiszámíthatatlan, ezért veszélyezteti a rendszer stabilitását. A szakértő ezt árnyalta: valóban nem egyenletesen termel, hiszen csak akkor ad áramot, amikor fúj a szél, de éppen ez teszi hasznos kiegészítővé a napelemek mellett. A napenergia nappal erős, a szél viszont éjszaka is termelhet, vagyis a két technológia nem feltétlenül egymás versenytársa, inkább egymás párja.
A hálózat a fő akadály
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a szélerőművek problémája nem egyszerűen termelési, hanem hálózati kérdés is. Egy erőművet ugyanis nem elég megépíteni: csatlakoztatni is kell a rendszerhez.
Szabó László rámutatott, hogy 5 megawatt fölött engedély kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH), emellett csatlakozási szerződést kell kötni az adott hálózati engedélyessel is. Ilyen szereplő például az E.ON Hungária, de a műsorban elhangzott az ELMŰ és az Opus hálózat neve is.
A gond az, hogy egy-egy alállomáskörzet nem feltétlenül tud tetszőleges mennyiségű, időjárásfüggő termelést fogadni. Ha a termelés hirtelen megugrik vagy visszaesik, az gyors feszültségváltozást okozhat, ezt pedig a hálózatnak kezelnie kell. Ezért nem meglepő, hogy a mostani tervekben a szélerőművek mellett hálózatfejlesztés is szerepel. A beszélgetésben elhangzottak szerint erre további másfél milliárd eurót fordíthatnak.
A következő évek kérdése tehát nem pusztán az lesz, hogy hova lehet turbinát telepíteni, hanem az is, hogy a rendszer mennyit bír el belőlük.
Sok vagy kevés a 700 megawatt?
A bejelentett 700 megawatt új kapacitás első hallásra technikai adatnak tűnhet, de a mostani állományhoz képest jelentős ugrás. Ha a jelenlegi nagyjából 300 megawatthoz hozzáadjuk, a magyar szélerőmű-kapacitás a többszörösére nőne.
Dr. Szabó László ezt első lépésnek nevezte, és arról is beszélt, hogy hosszabb távon akár 4000 megawattig is el lehetne jutni. Szerinte végső soron 3500–4000 megawatt körüli szint lehetne az a nagyságrend, ahol a szélenergia már valóban érdemi szerepet játszana a hazai energiamixben.
Csakhogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megcsinálni. Egyrészt társadalmi alkalmazkodásra is szükség van: a szélerőművek látványa, zajhatása vagy tájképi megítélése rendszeresen vitát kavar. Másrészt ott a műszaki oldal: a jelenlegi hálózat a szakértő szerint nem alkalmas arra, hogy ilyen drasztikus, gyors ütemű fejlesztést gond nélkül kiszolgáljon.
Tárolás nélkül nehéz, de nem reménytelen
A megújuló energiaforrásoknál szinte mindig felmerül az energiatárolás kérdése is. A műsorban szóba került a szivattyús tározás, amikor olcsó vagy éppen rendelkezésre álló árammal magasabb szintre pumpálják a vizet, majd csúcsidőben visszaengedve újra áramot termelnek.
A szakember ezt az egyik leghatékonyabb megoldásnak nevezte. A hidrogénes vagy ammóniás tárolásról viszont sokkal óvatosabban beszélt. Szerinte ezeknél a technológiáknál még mindig kérdés, hogy valódi áttörés jön-e, vagy csak nagy várakozás övezi őket.
Hol épülhetnek új szélerőművek?
A műsorban az is elhangzott, hogy az új szabályok szerint a korábbi 12 kilométer helyett már csak 700 méter távolságot kell tartani, és lehetnek úgynevezett könnyített térségek is. Dr. Szabó László példaként a Bakonyt és az Alföldet említette, miközben szigorú kizárási zónák is maradnak.
A szakértő elmondta, hogy a MEKH már országos piaci felmérést is indított arról, ki és hol fejlesztene az új szabályok alapján. A minisztérium pedig társadalmi vitára bocsáthatja a programot. A részletek tehát még nem ismertek teljesen, ezért egyelőre legfeljebb az irány látszik: a korábbi teljes befagyás után most megpróbálják újra megnyitni a piacot.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a következő időszakban nem az lesz a fő kérdés, lesznek-e egyáltalán új szélerőművek, hanem az, milyen gyorsan és milyen feltételekkel indulhatnak el az első beruházások.
A madarak és táj: nem mellékszálak
A szélerőművek körüli vita nemcsak gazdasági és műszaki ügy, hanem környezeti kérdés is. A műsorban külön szóba került, hogy a madarakat és más repülő állatokat mennyire veszélyeztethetik a turbinák.
Dr. Szabó László ezt a világ egyik legélesebb vitapontjának nevezte, ugyanakkor úgy fogalmazott: a védekezés műszaki és természetvédelmi eszközökkel valószínűleg megoldható. Fontos azonban, hogy itt a beszélgetésben nem hangzott el kész megoldás vagy részletes szakmai program, inkább csak az a szándék, hogy a fejlesztéseknek ezzel a problémával is számolniuk kell.
A mostani bejelentés tehát önmagában még nem fordulat, inkább egy hosszú szünet utáni első komoly mozdulat. De ha a szabályozás, a hálózat és a társadalmi vita most valóban egy irányba áll, akkor a szélenergia Magyarországon újra több lehet, mint távoli ígéret.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- MEKH: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hazai energiapiachoz és közműszektorhoz kapcsolódó szabályozó hatóság.
- OTÉK: az Országos Településrendezési és Építési Követelmények rövidítése. Ez a szabályrendszer határozza meg többek között az építési és területhasználati alapkövetelményeket, így a szélerőművek telepítésének feltételeit is.
- Alállomáskörzet: a villamos hálózat egy olyan része, amely egy adott alállomáshoz kapcsolódik. Azért fontos, mert nem mindegy, hogy egy térség hálózata mennyi új, időjárásfüggő áramtermelést tud biztonságosan fogadni.
- Szivattyús energiatározás: Olyan energiatárolási megoldás, amelynél az olcsóbb vagy épp rendelkezésre álló árammal vizet pumpálnak magasabb tározóba, majd csúcsidőben visszaengedve újra áramot termelnek.
