Több ezer ügylet, nehezen megfogható szabályok és egy sor etikai kérdés: ezért vitatott Donald Trump tőzsdei aktivitása.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Czwick Dávid, a Privátbankár munkatársa arról beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnök tőzsdei jelenléte a mostani szabályok szerint önmagában legális, mégis újra és újra felmerül a kérdés: meddig befektetés, és honnantól válik a történet a bennfentes kereskedés gyanúját keltő játszmává?
Legális, de attól még lehet kényelmetlen
A beszélgetésben leszögezték, hogy az amerikai elnök tőzsdei tranzakciói nem tiltottak. Az ezzel kapcsolatos szabályozás lényege ugyanis az, hogy az ezer dollárt meghaladó ügyleteket meghatározott határidőn belül nyilvánosságra kell hozni. Ezt a keretet a STOCK Act adja, amely azt mondja ki: nem nyilvános, bennfentes információt nem lehet felhasználni kereskedéshez.
Ez teljesen világos – papíron. A gyakorlat azonban jóval zavarba ejtőbb. Ha ugyanis egy hivatalban lévő elnök olyan döntésekhez, katonai lépésekhez vagy piacmozgató bejelentésekhez van közel, amelyek az olajártól a technológiai részvényekig sok mindent megmozdíthatnak, akkor a „nem nyilvános információ” kérdése már nem pusztán jogi, hanem bizalmi probléma is.
Többezer tranzakció rövid idő alatt
Czwick Dávid szerint a nyilvános adatok alapján Trump nem egyszerűen hosszú távú befektetőnek, hanem inkább aktív kereskedőnek látszik. A műsorban elhangzott, hogy csak júniusban 1051 tranzakció szerepelt a dokumentációban, amely 34 oldalt tett ki.
Az év első három hónapjában pedig több mint 3000 ügyletet bonyolított le.
Ez már azért is figyelemre méltó, mert a részvényvásárlásokat rövid időn belül eladások követték. A leirat alapján az év elején főként olyan technológiai papírok forogtak a portfólióban, mint a Microsoft, az Oracle, az NVIDIA, az Adobe és a Dell. Később ehhez kriptós cégek és védelmi ipari szereplők is társultak, köztük a Palantir.
Nem csak a szabály számít, hanem a helyzet is
A műsorban az is elhangzott, hogy az elnök akár vagyonkezelőn keresztül is kereskedhet, de a jelenlegi keretek még azt sem zárják ki egyértelműen, hogy személyesen döntsön ezekről az ügyletekről. Ez az a pont, ahol sokak szemöldöke felszalad.
A vita lényege ugyanis nem csak az, hogy történt-e szabálysértés, hanem az is, hogy egyáltalán
illik-e így élni egy hivatalból fakadó előnnyel.
Czwick Dávid példaként Barack Obamát említette, akinek vagyonelemei szintén voltak, ám azokat jóval csendesebben és átláthatóbban kezelte.
Már a felügyeletnek is szemet szúrhat
A történet különösen érdekes része Trump saját médiacége, a Trump Media & Technology Group, amely a Truth Social platformot működteti, amely intézményi szereplőknek előnyösebb hozzáférést adna fontos bejegyzésekhez.
Ez már egy másik szint: ha egyes kereskedők a nyilvánosságnál akár csak hajszálnyival korábban látnának piacmozgató posztokat, az a nagy sebességű, algoritmikus kereskedés világában komoly előnyt jelenthet. Czwick szerint
ez az a terület, ahol az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC is nehezebben nézne félre.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- STOCK Act: 2012-es amerikai törvény, amely a közszereplők pénzügyi tranzakcióinak átláthatóságát és a bennfentes információk felhasználásának tilalmát erősíti.
- SEC: Az Egyesült Államok tőzsdefelügyelete, hivatalos nevén Securities and Exchange Commission. A tőkepiacok felügyeletéért és a befektetők védelméért felel.
- Trump Media & Technology Group: Donald Trumphoz kötődő médiacég, amely a Truth Social platformot működteti, és tőzsdei jelenléte is van.
- Truth Social: Trump kedvelt közösségimédia-felülete, amelynek bejegyzései politikai és piaci szempontból is figyelmet kaphatnak.
- Palantir: Amerikai technológiai cég, amely adatelemzési és védelmi területen ismert, ezért a kormányzati kapcsolódásai miatt különösen érzékeny név lehet ilyen ügyekben.
