Dr. Feledy Botond, a Millásreggeli rendszeres vendége a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója lett, és úgy tűnik, bőven lesz tennivalója.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Feledy Botond, a Magyar Külügyi Intézet frissen kinevezett vezérigazgatója arról beszélt: a magyar külpolitika előtt egyszerre áll belső újratervezés és külső nyomás. Miközben Budapesten új stratégia készülhet, a világ nem lassít: a közel-keleti konfliktusok, az energiabiztonság és a térségi szövetségek átrendeződése mind olyan ügyek, amelyek végül a magyar háztartásokig is elérnek.
A régi térkép már nem elég
Feledy Botond a beszélgetésben úgy írta le a Magyar Külügyi Intézetet, mint egy állami think tanket, amely a külügyi döntések előkészítésében segít. Az intézet a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került vissza, és feladata nem elsősorban a képviselet, hanem a háttérmunka: nyilvános és nem nyilvános anyagokkal támogatni a döntéshozókat.
Ez azért fontos, mert
a legutóbbi magyar külpolitikai stratégia 2011-ben készült.
Azóta pedig gyakorlatilag minden megváltozott: a Brexit, Donald Trump amerikai elnökségei, az ukrajnai háború és az energiapiaci megrázkódtatások teljesen új helyzetet teremtettek. Feledy rámutatott, hogy ilyen környezetben már nem lehet régi térképpel eligazodni.
Sok a szereplő, sok a változás
A külpolitika nem pusztán diplomaták és csúcstalálkozók világa. Feledy ezt a polgárok biztonságával kötötte össze: azzal, hogy hosszú távon hogyan lehet ebben az országban megélni, miközben a klímaváltozás, a vízügyi feszültségek és a szomszédságunkban zajló háború mind alakítják a mozgásteret.
Erre jó példa az energia. A Közel-Keleten kiéleződő konfliktusok nem maradnak a térség határain belül: az olajárakon, az infláción és végső soron a jegybanki döntéseken keresztül Európában is érezhetővé válnak. Feledy arról is beszélt, hogy ma már egy ilyen válságot nem tud egyetlen szuperhatalom kézben tartani. Államok, regionális hatalmak és nem állami szereplők egyszerre alakítják az eseményeket a Hormuzi-szoros, a jemeni húszik vagy éppen az Irakban működő milíciák révén.
Sok szereplő, kevés egyszerű válasz
A műsorban szóba került az is, hogy Izrael, Irán, Pakisztán, Törökország és az öbölmenti országok mind saját logikájuk szerint mozognak. Feledy szerint éppen ez teszi nehézzé az elemzést:
a konfliktusok nem egyetlen tengely mentén szerveződnek, hanem egymásra rakódó érdekekből állnak.
Közben Ázsia nagy fogyasztói, köztük Kína, India és Japán is másképp reagálnak az energiakockázatokra. A beszélgetésben elhangzott, hogy egyes országok jelentős tartalékokkal készültek fel, ami válsághelyzetben komoly előnyt jelent. Ez magyar szempontból is tanulságos: az ellátásbiztonság nem technikai részlet, hanem stratégiai kérdés.
Mi lehet a magyar válasz?
Feledy Botond a magyar célokat egy szóval foglalta össze: bizalomépítés. Nemcsak miniszteri szinten, hanem alacsonyabb diplomáciai, szakmai és think tank szinteken is. Szerinte az elmúlt években a külpolitika túlságosan átpolitizálódott, miközben
a magyar nemzetérdeket nem lehet pártérdekre szűkíteni.
Ebben külön szerepet kaphat a Visegrádi Együttműködés, illetve tágabban a közép-európai kapcsolatrendszer helyreállítása. Az érvelés lényege egyszerű: ha a régió országai beszélnek egymással, akkor Brüsszelben is erősebb hangon tudnak megszólalni. Feledy szerint Magyarország érdekérvényesítésének ez alapfeltétele, különösen úgy, hogy az ország egyszerre része Európának, a NATO-nak, és közvetlenül egy háborús szomszédságban él.
A külpolitikai stratégia újraírása tehát nem adminisztratív gyakorlat, hanem alkalmazkodás. A kérdés nem az, hogy ki lehet-e maradni a világ változásaiból, hanem hogy mennyire tudjuk megérteni és előre jelezni őket.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Magyar Külügyi Intézet: állami háttérintézmény, think tank jellegű szervezet, amely külpolitikai elemzésekkel és szakmai anyagokkal támogatja a döntéshozatalt.
- Dr. Feledy Botond: külpolitikai szakértő, a Magyar Külügyi Intézet frissen kinevezett vezérigazgatója.
- Hormuzi-szoros: a Perzsa-öböl térségének egyik legfontosabb tengeri átjárója, amely kulcsszerepet játszik a világ olajszállításában.
- Visegrádi Együttműködés: Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia regionális együttműködése, amely külpolitikai és uniós ügyekben is fontos fórum.
- Európai Bizottság: az Európai Unió végrehajtó intézménye, amely többek között a közös kereskedelempolitikáért és nemzetközi megállapodások tárgyalásáért is felel.
