Az albérletpiac ősszel mindig megélénkül, de a nyár végi drágulás nem tart örökké: novemberre akár kedvezőbb díjak is jöhetnek.
A tanévkezdés évről évre látványosan megmozgatja a hazai albérletpiacot, de a szezonális hullám mellett azért összetettebb folyamatok is dolgoznak. Erről beszélt Futó Péter, a Zenga elemzési vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában. Hogyan hajtják fel az árakat a szeptemberben lakást kereső diákok, miért marad mégis fékezett a bérleti díjak emelkedése, és miért nem forgatja fel gyökeresen a piacot az Airbnb szigorítása sem?
A szeptemberi roham tényleg megdobja az árakat
Futó Péter szerint augusztus közepe, vége és szeptember eleje hagyományosan az év egyik legaktívabb időszaka az albérletpiacon. Az egyetemi ponthatárok kihirdetése után sokan kezdenek lakást keresni, különösen a vidékről érkező hallgatók, akik kollégiumi férőhely híján vagy attól függetlenül albérletben gondolkodnak.
Ennek a megnövekedett keresletnek ára is van: Budapesten az őszi szezonális felhajtóerő nagyjából 8-10 ezer forinttal emelheti meg a bérleti díjakat. Ez elsőre nem tűnik drámainak, de egy egyéves szerződésnél már érezhető különbség lehet.
Aki tud várni, ősszel jobban járhat
A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a drágulás nem marad velünk év végéig. Amint lezárul a beiratkozási és költözési hullám, a kereslet fokozatosan visszaesik, és az elmúlt két év tapasztalata szerint a bérleti díjakban is megjelenhet egy 8-10 ezer forintos korrekció.
Ez praktikus következtetéshez vezet: aki meg tudja oldani átmenetileg a lakhatását ismerősnél vagy rokonnál, november körül már kedvezőbb ajánlatokkal találkozhat. Nem mindenki engedheti meg magának ezt a kivárást, de akinek van mozgástere, annak számíthat az időzítés.
Miért nem szállnak el jobban a díjak?
Egy átlagos budapesti albérlet ára ma nagyjából 260-270 ezer forint körül mozog, mégis az látszik, hogy a bérleti díjak éves növekedése visszafogottabb lett. Futó Péter arról beszélt, hogy miközben egy korábbi időszakban a lakásárak 20-25 százalékkal is emelkedtek, a kiadó lakások bérleti díjában csak 3-5 százalékos növekedés mutatkozott.
Ennek oka egyszerű: a bérlők jóval árérzékenyebbek, mint a vásárlók. A tulajdonosok hiába próbálkoznának magasabb díjakkal, a piacot végső soron az szabja meg, hogy a fizetésekből mennyit lehet lakhatás finanszírozására fordítani.
Airbnb: van hatása, csak nem forradalmi
A beszélgetésében szóba került az Airbnb szabályozása is. A hatodik kerületben teljes tiltásról, máshol – például a nyolcadik kerületben – szigorításokról volt szó. Futó Péter szerint ez valóban növel valamennyit a hosszú távra kiadható lakások kínálatán, mert egyes tulajdonosok átállnak erre a piacra.
Gyökeres fordulatot viszont ettől nem érdemes várni. A hatodik kerület így is a drágább budapesti környékek között maradt. Vagyis a szabályozás enyhíthet a feszültségen, de önmagában nem rendezi át az albérletpiacot.
Hol keresnek most a legtöbben albérletet?
A legnépszerűbb helyek továbbra is azok, ahol jó a tömegközlekedés és közel vannak az egyetemek. Futó Péter a belső pesti kerületek közül az 5., 6., 7., 8. és a 9. kerületet emelte ki, de a 11. és a 13. kerület is keresett maradt.
Ugyanez a logika működik vidéken is: Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Veszprém, Székesfehérvár és Miskolc olyan egyetemvárosok, ahol mérhető kínálat és stabil kereslet van a kiadó lakások piacán.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Futó Péter: a Zenga elemzési vezetője.
- Zenga.hu: magyar ingatlanhirdetési és piaci platform.
- Airbnb: rövid távú szálláskiadási mód, amelynek szabályozása több nagyvárosban, így Budapesten is hat a lakások hosszú távú bérleti piacára.
- Bruttó hozam: az ingatlanbefektetés egyszerű, költségek levonása előtti megtérülése, vagyis hogy a vételárhoz képest mennyi bevételt hozhat a bérbeadás.
- Egyetemváros: olyan város, ahol a felsőoktatási jelenlét érdemben alakítja a lakhatási keresletet, különösen a nyár végi és őszi hónapokban.
