Drágul a cigaretta, de a jövedékiadó-emelés szerkezete kérdéseket vet fel – megszólalt a Villanypára Egyesület.
Közel 10 százalékkal drágul a cigaretta november 1-től, miután a kormány egy üzemanyagár-támogatásról szóló törvény mellett dohánytermék-jövedéki adó emelést is benyújtott az Országgyűlésnek. Az adóemelés szerkezete azonban kérdőjeleket vet fel. A Villanypára Egyesület szerint az ártalomcsökkentő termékek aránytalanul nagy terhet kapnak, miközben egy szivarka – amelyet az egyik hazai piacvezető gyárt – adóterhe nem változik. Ficsor Zoltán, az egyesület elnöke a radiocafénak elmondta: nem előzte meg szakmai egyeztetés a döntést.
Mi változik november 1-től?
A cigaretta jövedéki adója az előterjesztés szerint 36 720 forint/ezer darab (+9 százalék) és a kiskereskedelmi ár 24 százaléka lesz, de legalább 59 800 forint/ezer darab – ez utóbbi közel 27 százalékos emelés. A gyakorlatban ez egy doboz cigaretta árát mintegy 300 forinttal, közel 10 százalékkal drágítja. A hevített dohánytermékek adója 25 százalékkal nő, az utántöltő folyadékok és a nikotinpárnák adója szintén emelkedik – a szivarkák adója azonban változatlan marad.
Nem egyértelmű a cél
Ficsor Zoltán, a Villanypára Egyesület elnöke szerint az adóemelés célja nem egyértelmű, és a szerkezete zavarba ejtő. „Aki nem ismeri ezt a piacot, az nem tudja, hogy egy szivarka az egyik olyan eleme a dohánytermékeknek, amelyet az egyik magyar piacvezető cég gyárt és forgalmaz, és gyakorlatilag a legnagyobb forgalmat bonyolítják le ebből” – mondta a radiocafénak. A szivarka adójának változatlansága így nem véletlennek, hanem tudatos döntésnek tűnik. Ez az egyesület szerint azt jelzi, hogy a háttérben nem sokat változott az előző kormány által kialakított logikához képest.
Az emelés másik vitatott eleme, hogy az ártalomcsökkentő termékek – a hevített dohánytermékek, az e-cigaretta töltőfolyadékok és a nikotinpárnák – arányosan nagyobb terhet kapnak, mint a hagyományos cigaretta. Ficsor Zoltán emlékeztetett: a hevített dohánytermékek szálankénti adója 40 forintról 50 forintra nő. Ez közel 25 százalékos emelés, ami az egyik legnagyobb arányú változás az egész csomagban. Az egyesület szerint ez ellentmond az ártalomcsökkentés alaplogikájának, amely szerint a kevésbé káros termékeket érdemes alacsonyabb adóval ösztönözni.
Nem volt egyeztetés
A döntés előkészítésében az érintett szervezetek nem kaptak szerepet. „Semmilyen egyeztetés nem volt” – fogalmazott Ficsor Zoltán, hozzátéve, hogy az előző kormány sem konzultált a szakmával.
A Villanypára Egyesület a szavazás előtt levélben kereste meg mind a 197 kormánypárti képviselőt. Az üzenet lényege: az aránytalanul megemelt adók nem a feketepiac visszaszorítását, hanem annak erősödését fogják eredményezni. Az eldobható vape-eszközök – amelyek tartalmáról a fogyasztók keveset tudnak – várhatóan tovább terjednek, miközben a költségvetés sem számíthat pluszbevételre. Ficsor szerint várható, hogy a vásárlók a feketepiacon vagy az olcsóbb kategóriákban keresnek megoldást.
Mi lenne az elfogadható kompromisszum?
Ficsor Zoltán szerint a megoldás elve egyszerű: a hagyományos dohánytermékek – köztük a szivarka – adóját magasabban kellene tartani, mint a füstmentes alternatívákat. „Én mindenféleképpen azt a fajta adópolitikát követném, ami a felhasználókat a füstmentes termékek felé tereli, és itt a legdöntőbb tényező az ár” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy van-e esély arra, hogy ezt a hangot meghallják az illetékesek, az elnök óvatos volt. A levél elment, az érvek elhangzottak, de hogy a döntéshozók figyelembe veszik-e, az egyelőre nyitott kérdés – mondta.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Ficsor Zoltán: A Villanypára Egyesület (VAPER) elnöke, az e-cigaretta és alternatív dohánytermékek hazai érdekképviseletének egyik szereplője.
- Villanypára Egyesület (VAPER): Magyar civil szervezet, amely az e-cigarettázók és az alternatív dohánytermékeket használók érdekeit képviseli, és aktívan részt vesz a dohányzással kapcsolatos szakpolitikai vitákban.
- Hevített dohánytermék: Olyan dohánytermék, amelyet alacsonyabb hőmérsékleten „hevítenek” égés helyett, ezáltal kevesebb égési mellékterméket termelve. Egészségügyi szempontból kevésbé tartják károsnak a hagyományos cigarettánál, bár teljes ártalommentességet nem állítják.
- Ártalomcsökkentés (harm reduction): Olyan közegészségügyi megközelítés, amely a tiltás vagy teljes absztinencia helyett a kockázatok mérséklésére törekszik – a dohányzás esetén például azzal, hogy a fogyasztókat kevésbé káros alternatívák felé tereli.
- Jövedéki adó: Egyes termékekre – köztük dohányárukra, alkoholra és üzemanyagokra – kivetett különleges fogyasztási adó, amelyet a gyártás vagy forgalmazás szintjén szednek be, és amely jellemzően a kiskereskedelmi árban jelenik meg.
