Az inflációs cél 2,5 százalékra csökkentésével nem csak a lakosságnak üzen a jegybank: az euró felé vezető úton is fontos jelzés.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy az inflációs cél nem száraz szakpolitikai részlet, hanem a monetáris politika egyik legfontosabb kapaszkodója. Ezért számít lényeges lépésnek, hogy a jelenlegi 3 százalékos magyar cél Varga Mihály bejelentése szerint 2028. január 1-től 2,5 százalékra csökken.
Csak fél százalékpont, mégis fontos
Elsőre nem tűnik drámai váltásnak a 3-ról 2,5 százalékra csökkentett inflációs cél. A jelentősége mégis nagyobb, mint amit a szám sugall. Az inflációs célkövetés ugyanis azt mondja meg, milyen árszint-emelkedést tekint a jegybank hosszabb távon elfogadhatónak, és ehhez hogyan igazítja a kamatpolitikát.
Virovácz Péter szerint ez a rendszer ad keretet a monetáris politikának. Ha tehát lejjebb kerül a cél, azzal a gazdaságpolitika azt üzeni: tartósan alacsonyabb inflációs környezetet szeretne. Ez a befektetőknek, a hitelpiacnak és végső soron az állam finanszírozásának sem mindegy.
Közelebb az európai mércéhez
A beszélgetésben elhangzott, hogy a 3 százalékos magyar inflációs cél az Európai Unióban kiemelkedően magas volt, miközben az Európai Központi Bank 2 százalékos célhoz igazodik. A 2,5 százalékra csökkentés ezért nem pusztán technikai finomhangolás, hanem közeledés egy szigorúbb európai normához.
Virovácz ezt egyenesen „hitelességimportnak” nevezte. A gondolat lényege, hogy ha a jegybank és a gazdaságpolitika együtt vállal egy alacsonyabb inflációs célt, azzal részben az euróhoz kapcsolt fegyelmet is behozza a rendszerbe. Ez különösen akkor fontos, ha a cél a hosszabb távú felzárkózás és az eurózónához való közeledés.
Hitelesség a piacon
A műsor szerint a piaci reakció nem volt látványos, de azért mérhető volt: a 10 éves állampapírhozam nagyjából 8 bázisponttal csökkent. Ez arra utal, hogy a befektetők legalább részben pozitív jelzésként értékelték a bejelentést.
Ennek gyakorlati jelentősége is van. Ha a hosszú távú hozamok lejjebb kerülnek, az olcsóbbá teheti az államadósság finanszírozását. Egy magas adósságrátájú gazdaságban ez messze nem elméleti kérdés. A hitelesség tehát pénzben mérhető előnyöket is hozhat.
A kamatpálya ettől még nem lesz sima ügy
Az új inflációs cél nem jelenti azt, hogy automatikusan jönnek a kamatcsökkentések. A beszélgetésben elhangzott, hogy a piacon nagyon eltérő várakozások vannak. Van, aki egyáltalán nem számít vágásra, más egy csökkentést tart reálisnak, az ING szerint pedig kedvező külső környezetben akár további lazítás is elképzelhető.
A fő bizonytalansági tényezők nem kizárólag belföldiek. A geopolitikai feszültségek, az energiapiac és a nemzetközi hozamkörnyezet mind erősen befolyásolják, mekkora mozgástere marad a Magyar Nemzeti Banknak. Vagyis az alacsonyabb inflációs cél inkább iránytű, mint gyorsítógomb.
Jelzőtábla az euró felé vezető úton
A beszélgetésben elhangzott az is, hogy amennyiben az ország hitelesen ráfordul az euróhoz vezető útra, onnan már nehéz visszafordulni komoly piaci következmények nélkül. Az euró bevezetése persze továbbra sem automatikus, de a maastrichti konvergenciakritériumok teljesítése nélkül érdemi vita sem nagyon lehet róla.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Virovácz Péter: az ING Bank vezető elemzője.
- Inflációs célkövetés: olyan monetáris politikai rendszer, amelyben a jegybank egy kijelölt inflációs szint elérésére és tartására törekszik.
- EKB: az Európai Központi Bank, az eurózóna központi bankja, amely 2 százalékos középtávú inflációs célt követ.
- Hozam: leegyszerűsítve az a megtérülés, amit egy kötvénybefektető elvár; ha a hozam csökken, az állam jellemzően olcsóbban tud finanszírozáshoz jutni.
- Maastrichti konvergenciakritériumok: azok a gazdasági feltételek, amelyeket az euró bevezetéséhez teljesíteni kell, például az infláció, a kamatszint és a költségvetési fegyelem terén.
