A Margó-díj nem szimplán irodalmi elismerés: iránytű is lehet azoknak, akik kíváncsiak a kortárs magyar próza új hangjaira.
A kortárs irodalomról sokan hajlamosak úgy gondolkodni, mint egy szűkebb közeg belügyéről, pedig egy jó első könyv nagyon is közös ügy: megmutatja, mi foglalkoztatja éppen a fiatalabb szerzőket, milyen nyelven beszélnek szorongásról, családról, gyászról vagy éppen a humorról. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Mátyás Kitti, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár kommunikációs vezetője beszélt arról, mitől fontos a Margó-díj, és miért érdemes figyelni az idei shortlistre.
Nemcsak fesztivál, irodalmi belépő is
A Margó idén 15 éves, és mára a kortárs magyar irodalom egyik fontos eseményévé nőtte ki magát. Kezdetben városi, több helyszínen zajló fesztiválként indult, azzal a céllal, hogy a kortárs magyar szerzőket kreatív, a hagyományos könyvbemutatókon túlmutató formában mutassa meg. Ma már évente három alkalommal jelentkezik: tavasszal, ősszel és nyáron. A nyári rendezvényt Salföldön tartják.
Az őszi fesztivál a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál része lesz, a díjátadót október 15-én tartják a Nemzeti Táncszínházban. Itt adják át 12. alkalommal a Margó-díjat és a Margó x Erste Higgy magadban különdíjat is.
A Margó-díj jelentősége
A díjat 2015-ben alapították, célja pedig kifejezetten az első prózakötetes szerzők felfedezése és láthatóvá tétele. Nem életműdíjról vagy közönségszavazásról van szó, hanem arról, hogy a szakma azokra irányítsa a figyelmet, akik most lépnek be a próza világába.
Ez azért is fontos, mert a könyvpiacon könnyű elveszni. Mátyás Kitti szerint idén rekordszámú, összesen 70 kötet érkezett a pályázatra. Ebből választ ki tízet az ötfős előzsűri, majd a shortlistre került művek közül a főzsűri dönt a nyertesről. Az idei zsűriben az állandó tag Valuska László mellett Halász Rita, Oltai Kata és Horváth János Antal is helyet kapott.
A többlépcsős kiválasztásból is látszik, hogy a Margó-díj nem egyszerű figyelemfelkeltő címke, hanem valódi szűrő. Már az is komoly szakmai visszajelzés, ha valaki felkerül a tízes listára.
Milyen könyvek kerültek idén előtérbe?
A beszélgetésből egy kifejezetten sokszínű mezőny rajzolódott ki. Fábián Tamás kötete generációs látleletként került szóba, Dorozsmai Panna regénye a húszas-harmincas korosztály útkeresését és a depresszióból való kilábalást érinti, Horváth Adél könyve folklórelemekkel dolgozó faluregényként hangzott el.
Más szerzők egészen eltérő irányokból közelítenek. Fehér Gáspár abszurd humorral, Fehér Renátó kísérleti prózával, Mohácsi Balázs és Szepesi Dorka a család, az apaság és a gyász felől, Vajna Ádám pedig erős nyelvi játékkal és különös alaphelyzettel. Pion István könyvéről Mátyás Kitti trauma- és felnövéstörténetként beszélt.
Ez a változatosság talán a legjobb érv amellett, hogy a shortlistet ne pusztán díjlistának, hanem olvasási ajánlónak tekintsük. Ha valaki nem tudja, merre induljon el a kortárs magyar prózában, egy ilyen válogatás jó belépési pont lehet.
A díjátadón két szerző távozik elismeréssel: a fődíjas és a Higgy magadban különdíj nyertese. De az esemény tétje ennél szélesebb: azt is megmutatja, milyen témák és hangok mozgatják most az új magyar prózát.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Margó-díj: a Margó Irodalmi Fesztivál 2015-ben alapított elismerése, amelyet első prózakötetes szerzőknek adnak. Célja az új hangok felfedezése és láthatóvá tétele.
- Higgy magadban különdíj: a Margó és az Erste közös különdíja, nyertese a shortlistes szerzők közül kerül ki.
- Mátyás Kitti: a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár kommunikációs vezetője.
- Valuska László: a fesztivál igazgatója és a zsűri állandó tagja.
- Shortlist: rövid lista, vagyis azoknak a kiválasztott könyveknek a szűkített mezőnye, amelyek közül a zsűri végül győztest választ.
