A szív egészsége nem olyan feladat, amit egy lépésben kell megugrani: már néhány tudatos döntés is érdemi védelmet adhat a mindennapokban.
A szív ügye könnyen válik elintézett közhellyé: mozogjunk többet, együnk jobban, stresszeljünk kevesebbet. Csakhogy a jó tanácsok sokszor épp a mennyiségük miatt bénítanak le. A radiocafé Millásreggeli című műsorában prof. dr. Gellér László kardiológus arról beszélt, hogyan lehet a prevencióra ijesztő feladatsor helyett megvalósítható napi rutinként tekinteni.
Nagy a fejlődés
Prof. dr. Gellér László, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika tanszékvezető-helyettese szerint érdemes a kedvező változásokat is észrevenni. Mint mondta, a kardiológia a rendszerváltás óta sokat fejlődött, és a születéskor várható élettartam nagyjából öt évvel nőtt Magyarországon. Ennek körülbelül három évét a kardiológia fejlődésének tulajdonította.
Ez fontos nézőpont, mert a szív- és érrendszeri betegségekről szóló közbeszéd gyakran kizárólag a lemaradásról szól. Pedig a megelőzésnek éppen az a lényege, hogy ne csak a bajt vegyük észre, hanem azt is, amin még időben lehet változtatni.
Öt terület, amire érdemes figyelni
A beszélgetésben öt fő terület került elő: a mozgás, a táplálkozás, a stresszkezelés, a megfelelő folyadékfogyasztás és az, hogy „ismerjük a számainkat”. Ez utóbbi alatt a vérnyomást, a koleszterinszintet, a vércukorszintet és a testsúlyt értette a szakember.
A legfontosabbnak mégsem egyetlen konkrét szokást nevezett meg, hanem a tudatosságot. A hasonlata egyszerű volt: ha az autónk jelzi, hogy szervizre van szüksége, elvisszük. Magunkkal szemben is hasonló figyelemre lenne szükség.
Kisebb lépések is számítanak
Gellér László szerint a mozgást nem érdemes túl szűken értelmezni. Nem csak az edzőterem vagy a futás számít, hanem bármilyen rendszeres fizikai aktivitás. A napi tízezer lépés jól hangzó cél, de már a napi háromezer lépésnek is lehet szív-érrendszeri megelőző hatása.
A táplálkozásnál sem tökéletességet említett, hanem praktikus szűkítést: ha a cukrok, a cukros italok és az ismerten káros feldolgozott élelmiszerek egy része kikerül az étrendből, az már önmagában nagy változást hozhat.
A stresszt nem kiiktatni, kezelni kell
A hangsúlyok között újdonságként jelent meg a stresszkezelés. Nem azért, mert a stressz teljesen elkerülhető volna, sőt, éppen azért, mert nem az. A szakember is különbséget tett a stressz kerülése és a stressz kezelése között: az előbbi sokszor illúzió, az utóbbi tanulható készség.
Ehhez kapcsolódik a szűrésektől való félelem is. Sokan inkább nem mennek el vizsgálatra, nehogy „találjanak valamit”. A műsorban elhangzott válasz erre találó volt: ha az autó ékszíja félig elszakadt, nem az a megoldás, hogy nem nézünk rá. A korai felismerés nem ellenünk dolgozik, hanem értünk.
Fiatalon kell kezdeni a megelőzést
A beszélgetésből az is kiderült, hogy az idősebbek már gyakrabban szembesülnek a problémákkal, de a prevenció valójában a fiatalabb korosztályoknál a leghatékonyabb.
Többek között ezt és az edukációt célozzák a Szívhét alkalmából 2026. szeptember 13-án megrendezésre kerülő Szívünk Napja programjai is a budapesti Múzeumkertben. Szűrések, beszélgetések és újraélesztési flashmob is várja az érdeklődőket. A kezdeményezés hátterében a World Heart Federation nemzetközi prevenciós szemlélete is megjelenik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Prof. dr. Gellér László: kardiológus szakorvos, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszékének tanszékvezető-helyettese.
- Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika: a Semmelweis Egyetem szív- és érrendszeri ellátó és oktató intézménye.
- World Heart Federation: nemzetközi szövetség, amely a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését és a lakossági tudatosság erősítését támogatja.
- Prevenció: megelőzés; az egészségügyben azokat a lépéseket jelenti, amelyekkel egy betegség kialakulásának esélye csökkenthető.
- Újraélesztési flashmob: nyilvános, figyelemfelkeltő bemutató, amely egy újraélesztési helyzetet modellez, és edukációs célt szolgál.
