A magyarok háromnegyede nem vállal kockázatot. A kedvenc befektetési szokások továbbra is a készpénz és a bankbetét.
Egy friss, 1000 fős reprezentatív országos kutatás rántja le a leplet a magyar lakosság pénzügyi szokásairól. A kép, ami kirajzolódott, finoman szólva árnyalt – de egy dolog biztos: a többség nagyon óvatos. Böröczky Dezső, a Gránit Alapkezelő stratégiai és üzletfejlesztési vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában mutatta be az eredményeket.
Készpénz és bankbetét: a magyarok kedvencei
A megtakarítással rendelkező magyarok 75 százaléka egyáltalán nem vagy csak minimális kockázatot hajlandó vállalni. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a készpénz és a bankbetét uralja a terepet. Ahogy haladunk a magasabb kockázati kategóriák felé – a kötvényektől a befektetési jegyeken és részvényeken át egészen a kriptoeszközökig –, annál kevesebb az ismeret és annál kisebb a befektetési hajlandóság.
Miért ilyen óvatos a magyar befektető?
Az egyik fő ok az edukáció hiánya: a magyar befektetők nincsenek kellőképpen tisztában a különböző termékek előnyeivel, potenciáljával és kockázataival. Ráadásul, akik mernek kockázatot vállalni, azok között is sokan spekulatív módon közelítik meg a befektetést – rövid idő alatt szeretnének „meggazdagodni” –, nem pedig tudatos, hosszú távú portfólióépítésként tekintenek rá.
A pénzügyek ijesztőek – különösen online
A pénzügyekkel kapcsolatos témák érzékeny és bizonytalan területnek számítanak. Míg a közüzemi ügyeket a megkérdezettek 45 százaléka kizárólag online intézi, addig a pénzügyeknél ez az arány mindössze 20 százalék – annak ellenére, hogy a digitális banki szolgáltatások legalább olyan fejlettek, mint a közüzemi szférában. A megkérdezettek több mint 50 százaléka a személyes ügyintézést preferálja. Ennek hátterében az online csalásoktól való félelem és a pénzügyi intézmények iránti alacsony bizalom áll.
Állampapírból alapba: mozgások a piacon
A kamatfordulók után lényegesen alacsonyabb hozamot kínáló Prémium Magyar Állampapírokból mintegy 1000 milliárd forintnyi összeg áramlott ki. Bár nem teljesen követhető, hová ment ez a pénz, a befektetési alapokba év eleje óta már 600 milliárd forint érkezett. Ez jelentős összeg, különösen ahhoz képest, hogy a magyar nyilvános alapok teljes piaca mintegy 22 ezer milliárd forint, ami a magyar GDP több mint negyede.
ESG: európai megatrend, magyar érdektelenség
Az ismeretek hiánya különösen szembetűnő az ESG-szempontokat figyelembe vevő befektetések terén. Ez a témakör az egész európai befektetési alapok piacán megatrendnek számít, Magyarországon is egyre több ilyen alap létezik. A befektetői kereslet oldalán azonban Böröczky Dezső szerint „elképesztő áttörést nem láttunk.”
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Böröczky Dezső: A Gránit Alapkezelő stratégiai és üzletfejlesztési vezetője, a magyar befektetési piac szakértője.
- Prémium Magyar Állampapír (PMÁP): A magyar állam által kibocsátott, inflációhoz kötött hozamú lakossági kötvény, amely az elmúlt években az egyik legnépszerűbb megtakarítási forma volt Magyarországon.
- Befektetési alap: Olyan kollektív befektetési forma, amelyben sok befektető pénzét egy alapkezelő kezeli együtt, részvényekbe, kötvényekbe vagy egyéb eszközökbe fektetve.
- ESG (Environmental, Social, Governance): Olyan befektetési szempontrendszer, amely a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét is figyelembe veszi a pénzügyi hozam mellett.
- Portfólióépítés: Tudatos, hosszú távú befektetési stratégia, amelynek során a befektető különböző eszközökbe osztja el a megtakarításait a kockázat csökkentése és a hozam optimalizálása érdekében.
