Befektetési szokások, avagy mit csinál a magyar a pénzével?

A malacpersely nem egy modern megtakarítási forma
Fotó: Pexels

A magyarok háromnegyede nem vállal kockázatot. A kedvenc befektetési szokások továbbra is a készpénz és a bankbetét.

Egy friss, 1000 fős reprezentatív országos kutatás rántja le a leplet a magyar lakosság pénzügyi szokásairól. A kép, ami kirajzolódott, finoman szólva árnyalt – de egy dolog biztos: a többség nagyon óvatos. Böröczky Dezső, a Gránit Alapkezelő stratégiai és üzletfejlesztési vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában mutatta be az eredményeket.

Készpénz és bankbetét: a magyarok kedvencei

A megtakarítással rendelkező magyarok 75 százaléka egyáltalán nem vagy csak minimális kockázatot hajlandó vállalni. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a készpénz és a bankbetét uralja a terepet. Ahogy haladunk a magasabb kockázati kategóriák felé – a kötvényektől a befektetési jegyeken és részvényeken át egészen a kriptoeszközökig –, annál kevesebb az ismeret és annál kisebb a befektetési hajlandóság.

Miért ilyen óvatos a magyar befektető?

Az egyik fő ok az edukáció hiánya: a magyar befektetők nincsenek kellőképpen tisztában a különböző termékek előnyeivel, potenciáljával és kockázataival. Ráadásul, akik mernek kockázatot vállalni, azok között is sokan spekulatív módon közelítik meg a befektetést – rövid idő alatt szeretnének „meggazdagodni” –, nem pedig tudatos, hosszú távú portfólióépítésként tekintenek rá.

A pénzügyek ijesztőek – különösen online

A pénzügyekkel kapcsolatos témák érzékeny és bizonytalan területnek számítanak. Míg a közüzemi ügyeket a megkérdezettek 45 százaléka kizárólag online intézi, addig a pénzügyeknél ez az arány mindössze 20 százalék – annak ellenére, hogy a digitális banki szolgáltatások legalább olyan fejlettek, mint a közüzemi szférában. A megkérdezettek több mint 50 százaléka a személyes ügyintézést preferálja. Ennek hátterében az online csalásoktól való félelem és a pénzügyi intézmények iránti alacsony bizalom áll.

Állampapírból alapba: mozgások a piacon

A kamatfordulók után lényegesen alacsonyabb hozamot kínáló Prémium Magyar Állampapírokból mintegy 1000 milliárd forintnyi összeg áramlott ki. Bár nem teljesen követhető, hová ment ez a pénz, a befektetési alapokba év eleje óta már 600 milliárd forint érkezett. Ez jelentős összeg, különösen ahhoz képest, hogy a magyar nyilvános alapok teljes piaca mintegy 22 ezer milliárd forint, ami a magyar GDP több mint negyede.

ESG: európai megatrend, magyar érdektelenség

Az ismeretek hiánya különösen szembetűnő az ESG-szempontokat figyelembe vevő befektetések terén. Ez a témakör az egész európai befektetési alapok piacán megatrendnek számít, Magyarországon is egyre több ilyen alap létezik. A befektetői kereslet oldalán azonban Böröczky Dezső szerint „elképesztő áttörést nem láttunk.”

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Böröczky Dezső: A Gránit Alapkezelő stratégiai és üzletfejlesztési vezetője, a magyar befektetési piac szakértője.
  • Prémium Magyar Állampapír (PMÁP): A magyar állam által kibocsátott, inflációhoz kötött hozamú lakossági kötvény, amely az elmúlt években az egyik legnépszerűbb megtakarítási forma volt Magyarországon.
  • Befektetési alap: Olyan kollektív befektetési forma, amelyben sok befektető pénzét egy alapkezelő kezeli együtt, részvényekbe, kötvényekbe vagy egyéb eszközökbe fektetve.
  • ESG (Environmental, Social, Governance): Olyan befektetési szempontrendszer, amely a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét is figyelembe veszi a pénzügyi hozam mellett.
  • Portfólióépítés: Tudatos, hosszú távú befektetési stratégia, amelynek során a befektető különböző eszközökbe osztja el a megtakarításait a kockázat csökkentése és a hozam optimalizálása érdekében.
Visited 12 times, 1 visit(s) today

HIRDETÉS

Ez is érdekelhet:

Jó lenne az euró bevezetése a vállalkozásoknak, vagy sem?

Az euró bevezetése egyáltalán nem jelképes dolog: a legtöbb vállalkozás kiszámíthatóbb működést és kisebb árfolyamkockázatot remél tőle.

Mit lehet tenni az utakba került azbeszt ellen?

Felmérés, ellenőrzés és tartós megoldás kell a lakosság védelméhez – fórumot tartottak az azbesztszennyezésről.

Mesterséges intelligencia: a gyorsasággal nő a kockázat is

Az AI-biztonság ma már nem csak a fejlesztők ügye: a pár perc alatt összerakott alkalmazásoknál a kockázat is ugyanilyen gyorsan nő.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Legfrissebb cikkek:

A Homo Digitalis nem jósol, hanem kapaszkodót kínál

Új podcast indult a digitális transzformáció emberi oldaláról: hogyan döntünk akkor, amikor egyszerre látunk többet és értünk kevesebbet?

Rekordot döntött az emberiség vagyona

A globális pénzügyi vagyon új csúcsra ért, de a gyarapodás nagy része nem friss megtakarításból, hanem eszközár-emelkedésből jött.

A kiberbiztonság a kisvállalkozások gyenge pontja

Tízből kilenc mikrovállalkozás nem használ fejlett kiberbiztonsági megoldásokat, pedig a legtöbb cég már szinte teljesen online működik.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS