Honti Pál a digitális világ előző 25 évéről: miért nem vesszük észre a változást, és hogyan haladunk 2050 felé?
Közelebb vagyunk 2050-hez, mint amennyire 2000 mögöttünk van. Ennek apropóján a radiocafé Epic Stories című műsorában Dojcsák Dániel Honti Pállal, a TEDxDanubia kurátorával beszélgetett arról, mit jelent félúton lenni – és hogy egyáltalán tudatában vagyunk-e annak, merre tartunk.
Az ADSL-től az ötmilliárd felhasználóig
A beszélgetés egy személyes emlékkel indult: 2000-ben Dojcsák Dániel egy ADSL-kapcsolattal internetezte át az ezredfordulót, Honti Pál pedig internetes rendezvényről rendezvényre járt egy olyan szakmában, amelyet akkor még alig lehetett szakmának nevezni. Azóta az internetfelhasználók száma 150 millióról több mint ötmilliárdra nőtt, a globális GDP 30 billió dollárról 100 billió fölé emelkedett, a teljes emberi genom feltérképezésének költsége kétmilliárd dollárról mára párszáz dollárra csökkent és egyetlen nap alatt elvégezhető.
Honti Pál szerint ezeket a változásokat akkor az sem látta előre, aki benne volt a digitális világ sűrűjében. Maga is meglepődött azon, mekkora ütemben nőtt például a magyar online hirdetési piac – és ez a sebességérzés azóta sem változott.
Miért nem vesszük észre, ami körülöttünk történik?
A közvetlen környezetünkben sokan azt mondják az elmúlt 25 évre visszatekintve, hogy gyorsan eltelt. Amikor viszont arra kérik őket, hogy nevezzék meg a legfontosabb mozzanatokat, a válaszok többnyire a közösségi médiára, a Netflixre és a streaming-szolgáltatásokra korlátozódnak. A mélyebb változásokra, például a genomika forradalmára, a hálózatba kötött világ átalakulására, a gazdaság megháromszorozódására kevesen gondolnak.
Honti Pál szerint ennek oka részben az, hogy az új interfészek egyre kényelmesebbé teszik a létezésünket, de egyre kevésbé látjuk, mi működik a színfalak mögött. A nyomógombos telefontól a gomb nélküli okostelefon-képernyőig vezető út jól szemlélteti ezt. Minden egyszerűbb lett, de a mögöttes folyamatok egyre átláthatatlanabbak.
Analóg agyak, digitális világ
Honti Pál úgy véli, hogy az emberi agy befogadóképessége nem változott jelentősen az elmúlt ezer évben, miközben az ránk zúduló információ mennyisége és sebessége exponenciálisan nőtt. Nem arról van szó, hogy az emberek butábbak lettek, hanem arról, hogy analóg lényekként próbálunk boldogulni egy egyre inkább digitalizált világban. Egy olyan világban, ahol a tények és a vélemények összekeverednek. Ahol egy öt perces tapasztalattal rendelkező kommentelő ugyanakkora hangerőn szólhat, mint egy harmincéves tapasztalattal rendelkező szakértő.
A polikrízis mint lehetőség
Klímaváltozás, gazdasági hullámzások, generációs feszültségek a munkahelyeken, az elmélyülés képességének elvesztése. Honti mindezeket a „polikrízis” fogalmával írja le, de hozzáteszi: nézőpont kérdése, hogy krízisnek vagy lehetőségnek látjuk-e. Az adaptáció – a kabát újragombolása, ahogy fogalmazott – nemcsak klímaügyekben, hanem az egyéni életpályán is kulcskompetencia.
Az élethosszig tartó tanulás ebben az összefüggésben nem feltétlenül öröm. Honti Pál „kárhoztatásnak” nevezte, mert nagyszüleink generációja még egyetlen szakmában dolgozhatta végig az életét, ma viszont szinte biztos, hogy bármilyen tudással kerülünk ki az iskolapadból, az néhány éven belül elavul.
Mit adhat a TEDxDanubia őszi konferenciája, a Félúton?
Az idei őszi TEDxDanubia fő témája éppen ez a félúton haladás. A tervezett előadások között szerepel az életközépi válság feldolgozása, a fókusztartás és az elmélyülés visszaszerzése egy ADHD-korszakban, valamint a generációk közötti együttműködés kihívásai, amely a HR-szakemberek szerint ma a legnagyobb munkahelyi probléma.
Honti Pál összefoglaló tézise: minden problémánk végső soron kapcsolati probléma – egymás mellett élő generációk, népek, érdekcsoportok és nemzetgazdaságok kapcsolódási kérdése.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Honti Pál: A TEDxDanubia kurátora, matematikus, sorozatvállalkozó, oktatáskutató és technológiai futurista. Saját bevallása szerint „kényszervállalkozó” és „ex-sok minden”.
- TEDxDanubia: A nemzetközi TED-mozgalom budapesti, önszerveződő helyi ága, amely évente rendez konferenciát inspiráló előadókkal.
- Polikrízis: Egymással összefüggő, egyidejűleg zajló globális válságok együttese – klímaváltozás, gazdasági instabilitás, politikai polarizáció, technológiai kihívások –, amelyek egymást erősítik.
- Ikigai: Japán fogalom, amely az életcél és a boldogság forrását írja le: azt a metszéspontot, ahol az, amit szeretsz, amit jól csinálsz, amit a világ igényel és amiért fizetnek, találkozik.
