Az európai e-cigaretta-piac 48 százaléka szabálytalanul kerül a fogyasztókhoz, ami súlyos egészségügyi és gazdasági veszélyeket is jelent.
Az európai e-cigaretta-piac rohamosan növekszik, és vele együtt az illegális kereskedelem is. A Fraunhofer Intézet és az MRU GmbH kutatói 2026 februárjában tették közzé az első átfogó, adatalapú felmérést az európai e-cigaretta szabálytalan piacáról – és az eredmények riasztóak: a fogyasztók kezébe kerülő e-cigaretták és folyadékok közel fele szabálytalan csatornákon keresztül jut el hozzájuk.
Mi a helyzet az európai e-cigaretta-piacon?
Az EU 449 millió lakosa közül a 15 évesnél idősebb lakosság 3,1 százaléka – közel 11,9 millió ember – rendszeresen vagy alkalmanként használ e-cigarettát. Ez ugyan jóval elmarad a dohányzók arányától (24,6 százalék, azaz kb. 94,3 millió fő), de a trend egyértelműen emelkedő. Az elterjedtség tagállamonként látványos eltérést mutat: Portugáliában mindössze 0,5 százalék, Észtországban pedig 8,8 százalék a vapet használók aránya.
Az uniós piacon óriási a választék: csak Németországban több mint 470 ezer különböző e-cigaretta-típust és kiegészítőt tartanak nyilván. A termékek döntő hányada – az összeurópai import 90 százaléka – Kínából érkezik, elsősorban Sencsen körzetéből, ahol a kínai e-cigaretta-termelés 72 százaléka koncentrálódik.
Fehér piac, szürke piac, feketepiac
A tanulmány háromféle piaci szegmenst különít el.
A fehér piac a legális kereskedelmet jelenti: adózott, szabálynak megfelelő termékek, engedéllyel rendelkező kereskedőktől. Az európai piac mindössze 52 százaléka sorolható ide.
A szürke piac a magánszemélyek általi, személyes fogyasztásra irányuló, adózatlan vagy az adott országban nem engedélyezett termékek behozatalát takarja – jellemzően online rendelés formájában. Ez a teljes piac körülbelül 13 százalékát teszi ki.
A feketepiac az illegális kereskedelem: hamis, nem adózott, tiltott termékek forgalmazása profitszerzés céljával. Ez a piac 35 százalékát jelenti.
Összességében tehát az európai e-cigaretta-piac 48 százaléka szabálytalan, szemben a hagyományos dohánytermékek esetén mért körülbelül 10 százalékos aránnyal.
Majdnem 7 milliárd euró
A szabálytalan piac értéke 2024-ben elérte a 6,6 milliárd eurót: ebből 1,8 milliárd a szürke, 4,8 milliárd a fekete piachoz köthető. A kutatók szerint ez az összeg évi 8,6 százalékos ütemben növekszik, és 2030-ra megközelítheti a 10,83 milliárd eurót.
Az adókiesés is érzékelhető: csak Németországban évi 119 millió euró a becsült értéke. Magyarország esetén az e-cigaretta-folyadékokra kivetett jövedéki adókulcs 0,09 euró/ml, ami szintén vonzóbbá teheti a szürkepiaci termékeket a legális alternatívákhoz képest.
Hogyan jut el Kínából Európába az illegális termék?
A kínai gyártók a szállítás minden formáját igénybe veszik: tengeri konténerszállítást (a Kína–Európa közötti összes kereskedelem 90 százaléka ezen bonyolódik), légi fuvart (részben futárszolgálatok, részben a kínai cégek saját teherszállító flottái) és vasúti kapcsolatokat (2024-ben közel 19 ezer 400 tehervonat érkezett Kínából Európába).
Az EU fő belépési pontjai Antwerpen, Rotterdam és Hamburg, amelyek logisztikai elosztóközpontként továbbítják az árut az egész kontinensre. Belgium és Hollandia különösen kiemelkedő szerepet játszik: mindkét ország jóval több kínai terméket exportál más EU-tagállamokba, mint amennyit azok saját statisztikájukban importként jeleznek – ez önmagában is a szürkepiaci struktúrák jelenlétére utal.
A vámhatóságok kapacitása korlátozott: Belgiumban naponta akár 4 millió csomag is áthalad a határon, és a fizikai ellenőrzés csak szúrópróbaszerűen valósítható meg. 2025 májusában például egyetlen kölni teherautó-ellenőrzésen 45 000 illegális vapet és 1100 liter folyadékot foglalt le a német vámhatóság.
Miért nem egységes a szabályozás az EU-ban?
Az EU-s Dohánytermék-irányelv (TPD) meghatározza az alapkövetelményeket: a nikotintartalmú folyadékok nikotinkoncentrációja nem haladhatja meg a 20 mg/ml-t, az eldobható e-cigaretták maximális töltetkapacitása 2 ml, és a termékeket kötelező regisztrálni az EU közös bejelentési platformján (EU-CEG).
A tagállamok azonban ennél szigorúbb szabályokat alkothatnak – és élnek is ezzel a lehetőséggel. A folyadékokra kivetett jövedéki adó Magyarország 0,09 eurójától Litvánia 0,63 és Szlovénia 0,70 eurójáig terjed milliliterenként, miközben Franciaország, Olaszország, Hollandia és Horvátország egyáltalán nem vet ki különadót a nikotintartalmú folyadékokra.
Ez az egyenlőtlenség közvetlen ösztönzőt jelent a szabálytalan kereskedelemre: ahol magas az adó és szigorú a szabályozás, ott az illegális piac aránya is jellemzően magasabb.
Az illegális piac kockázatai
A tanulmány négy súlyos következményt azonosít.
- Egészségügyi kockázat: Az ellenőrizetlen termékek ismeretlen összetevőket tartalmazhatnak, amelyek akut mérgezést vagy hosszú távú egészségkárosodást okozhatnak.
- Fiatalkori fogyasztás: A feketepiac figyelmen kívül hagyja a korhatáros értékesítési szabályokat, így a fiatalok könnyebben hozzájutnak a termékekhez.
- Adókiesés: A szabálytalan piac közvetlenül csökkenti az állami bevételeket, miközben az adózott piac szereplőit versenyhátrányba hozza.
- A legális kereskedelem veszélyeztetése: A szabályokat betartó, adózó kiskereskedők nem tudnak versenyezni az olcsón behozott, adózatlan termékekkel.
Mi lehet a megoldás?
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az egyoldalú nemzeti tilalmak – mint amilyet Franciaország, Belgium és Írország vezetett be az eldobható vapekre – önmagukban nem hatásosak. A meglévő szabad árumozgás miatt a fogyasztók más EU-tagállamból szerzik be a terméket, vagy a fekete piacra terelődnek.
A tartós megoldás kulcsa a koordinált európai szabályozói megközelítés, amely magában foglalja az engedélyezési eljárások harmonizációját, egységes termékstandardokat, összehangolt adózási rendszert, hatékonyabb importellenőrzést és nagyobb piaci átláthatóságot. Kínával is szorosabb együttműködésre van szükség, hiszen a kínai hatóságoknak is érdekük, hogy az exportált termékek megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Fraunhofer Intézet (Fraunhofer IIS): Németország egyik legnagyobb és legjelentősebb alkalmazott kutatóintézet-hálózatának tagja. A tanulmányt a Kockázat- és Helyszínelemzési Részleg, valamint a Supply Chain Services kutatócsoport készítette.
- MRU GmbH: Hamburgi székhelyű logisztikai szakértő és piackutató cég, a tanulmány társszerzője. A logisztikai ellátási láncok és szállítmányozás elemzésére specializálódott.
- Uwe Veres-Homm és Daniel Reich: A Fraunhofer IIS kutatói, a tanulmány szerzői.
- Horst Manner-Romberg és Jörg Storz: Az MRU GmbH kutatói, a tanulmány társszerzői.
- EU Dohánytermék-irányelv (TPD – Tobacco Products Directive 2014/40/EU): Az e-cigarettákra vonatkozó európai uniós alapszabályozás, amely meghatározza a nikotintartalom, a töltővolumen és a regisztrációs kötelezettségek kereteit. Jelenleg a harmadik változat (TPD 3) kidolgozása zajlik.
- Szürke piac: A magánszemélyek által, személyes fogyasztás céljából, de a célország adószabályait megkerülve, jellemzően online rendeléssel vásárolt termékek piaca. Nem feltétlenül illegális, de szabálytalan.
- Feketepiac: Kereskedelmi célú illegális kereskedelem: hamis, adózatlan, tiltott termékek értékesítése profitszerzés céljával, korhatár-ellenőrzés nélkül.
- HS-kód (Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer): A nemzetközi kereskedelemben alkalmazott egységes termékazonosítási rendszer. Az e-cigarettákra vonatkozó főbb kódok: 240412 (nikotintartalmú folyadékok) és 854340 (elektronikus cigaretták és hasonló eszközök).
- STMA (State Tobacco Monopoly Administration): A kínai állami dohánymonopólium-hivatal, amely felügyeli az e-cigaretta-gyártást Kínában, beleértve a kötelező engedélyezési rendszert és a technikai szabványokat.
- TEU: Twenty-foot Equivalent Unit – a konténerhajózásban használt szabványos mértékegység, egy 20 lábas konténernek megfelelő egység.
