205 ezer tonna ételt dobunk ki feleslegesen évente. Mit jelent a lejárati dátum, és hogyan csökkenthetjük a pazarlást?
Magyarországon 2024-ben 570 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezett csak a háztartásokban. Ennek körülbelül harmada, 205 ezer tonna teljesen elkerülhető lett volna. Ez 380 ezer ember egyéves táplálékát jelenti, ráadásul 372 milliárd forint veszteséggel jár. A radiocafén, a Millásreggeliben Bogyó-Lippai Laura, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kommunikációs referense a #Safe2Eat kampány és a tízéves Maradék nélkül program kapcsán adott áttekintést arról, mit tehetünk a pazarlás csökkentéséért, és hogyan olvassuk helyesen a lejárati dátumokat.
Két városnyi ember ehetné egy évig
A számok magukért beszélnek. A 205 ezer tonna elkerülhető élelmiszerhulladék Debrecen és Szeged teljes lakosságát tudná jóllakatni egy éven át. A 372 milliárd forintos veszteség pedig olyan összeg, amelyet a háztartások évente szó szerint a kukába dobnak.
A pazarlás ráadásul nem csupán pénzkérdés: az élelmiszerpazarlás az egész világ üvegházhatású gázkibocsátásának 8-10 százalékáért felelős, figyelembe véve a termelés, szállítás és ártalmatlanítás teljes energiaigényét.
Jó hír viszont, hogy 2013 óta, amikor Magyarország elkezdte mérni a háztartási élelmiszerhulladékot, jelentős javulás történt. De a tendencia megfordításához és a tartós csökkentéshez még sok teendő van.
A háztartásoknál érdemes kezdeni
A Nébih felmérései szerint a háztartások felelősek az élelmiszerláncban keletkező összes élelmiszerhulladék több mint 50 százalékáért. Ez azt jelenti, hogy ha ott sikerül érdemi változást elérni, az az egész láncon végiggyűrűzik. Ezért fókuszál elsősorban a fogyasztói szemléletformálásra a Maradék nélkül program, amit a Nébih 2016-ban indított, tehát idén ünnepli tizedik „születésnapját”.
Félreértett lejárati dátumok
Bogyó-Lippai Laura szerint az élőadásokon és rendezvényeken visszatérő téma a lejárati dátumok helyes értelmezése. A legtöbben sajnos nem tudják pontosan, mi a különbség a kétféle jelölés között.
- Fogyaszthatósági idő – a csomagoláson „Fogyasztható:” felirattal jelölve. Ez élelmiszerbiztonsági garancia: a feltüntetett dátumig a termék biztonságosan fogyasztható, utána viszont valódi egészségügyi kockázatot jelenthet. Jellemzően gyorsan romló termékeken szerepel: nyers húson, halon, a legtöbb tejterméken. Lejárata után nem érdemes megkockáztatni a termékek fogyasztását.
- Minőségmegőrzési idő – a csomagoláson „Minőségét megőrzi:” felirattal jelölve. Ez minőségi garanciát jelent, nem élelmiszerbiztonsági korlátot. Ha a termék bontatlan volt és megfelelően tárolták, akár hónapokig felhasználható a lejárat után is. A száraztészta például a lejárattól számítva még kilenc hónapig használható fel.
Hogyan vásároljunk okosan az akciós pultnál?
Bogyó-Lippai Laura praktikus tanácsot adott arra az esetre is, amikor akciós, lejáratközeli termékekkel találkozunk a boltban. A lejáró fogyaszthatósági idejű termékeknél – amelyek általában a hűtőpultnál találhatók – csak annyit vegyünk, amennyit a lejárati dátumig felhasználunk. Ha többet veszünk, valószínűleg ki fogjuk dobni.
Ha a termékek minőségmegőrzési ideje közelít a lejárat felé – például konzervek, száraztészta, liszt és tartós élelmiszerek esetében – az akciós ár kiváló alkalom: a lejárat után is felhasználhatóak, tehát bátran vásárolhatunk belőlük nagyobb mennyiséget.
Segítség a tudatos vásárláshoz
A maradeknelkul.hu weboldalon elérhető egy részletes lejárat-útmutató, amely összegyűjti a tartós termékek lejárat utáni felhasználhatósági határidőit. Ez egy gyors és megbízható segédlet a tudatos élelmiszervásárláshoz és -tároláshoz.
Mi az a #Safe2Eat kampány?
A kampányt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság indította. 23 európai ország vesz részt benne, köztük hat éve Magyarország is. A kampány célja az élelmiszerbiztonsági szabályok tudatosítása, a lejárati idők helyes értelmezése és az élelmiszerpazarlás csökkentése a háztartásokban.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Bogyó Lipai Laura: A Nébih kommunikációs referense.
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih): Magyar állami hatóság, amely az élelmiszerek, takarmányok és növényvédő szerek biztonságát felügyeli. A Maradék nélkül program és a #Safe2Eat kampány hazai gazdája.
- Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA): Az Európai Unió független tudományos ügynöksége, amely az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kockázatértékelést végzi és tájékoztatja az európai döntéshozókat és fogyasztókat. A #Safe2Eat kampány kezdeményezője.
- Maradék nélkül program: A NÉBIH 2016-ban indított szemléletformáló programja, amely a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék csökkentésére irányul.
- Fogyaszthatósági idő: Élelmiszerbiztonsági határidő, amelyet a csomagoláson „Fogyasztható:” felirat jelez. Lejárata után a termék fogyasztása egészségügyi kockázatot jelent.
- Minőségmegőrzési idő: Minőségi garanciát jelző határidő, amelyet a csomagoláson „Minőségét megőrzi:” felirat jelez. Lejárata után a bontatlan, megfelelően tárolt termék a legtöbb esetben még hónapokig biztonságosan fogyasztható.
