A piackutatás adatainak szerepe az egészségesebb és egészségtudatosabb életben Szerencsés Dóra piackutató közgazdász szerint.
Soha nem látott mennyiségű adat keletkezik ma az egészségügyben. Kutatások, digitális eszközök, mobilalkalmazások folyamatosan gyűjtik az információkat, mérnek, elemeznek. Szerencsés Dóra, az Inspira kutatócég társtulajdonosa és egészségügyi üzletágának stratégiai vezetője a Womanpower vendége volt a radiocafén. Az egészségügyi piackutató és közgazdász az ellátórendszerben tapasztalható kihívásokról, a piackutatás adatkincsének hasznosításáról, pácienskommunikációról és betegedukációról, a mesterséges intelligencia szerepéről és a különböző korcsoportok közti kohézió megteremtéséről beszélt Kutasi Judit műsorában.
A terepmunka jelentősége
Szerencsés több mint huszonöt éve foglalkozik az egészségiparral és piackutatással. Már az egyetem alatt aktívan, teljes állásban piackutatóként dolgozott. Gondozó családtagként elég korán meg kellett tapasztalnia, milyen kihívásokkal szembesül valaki akkor, amikor az egészségügyi ellátórendszerben kell navigálnia egy beteget. És saját magát, hiszen jobban vigyáznia kellett magára, hogy ezeket a feladatokat el tudja látni. Ezért a piackutató magánélete és szakmai élete szinergiában összpontosult.
A szakember szerint a piackutatás kőkemény csapatmunka, egyszerre igényel maximalizmust, a projekt tökéletesítésére való törekvést, aktív projektmenedzsment szemléletet, költségtudatosságot, módszertani tudást, kivitelezési profizmust, kíváncsiságot és analitikai szemléletet. Fontos, hogy hogyan lehet odamenni az emberekhez – mert természetesen nem csak a számítógép mögött folyik ez a munka. A digitális platformok elvileg lehetővé teszik, hogy valaki az asztal mellől is lebonyolítson egy többországos kutatást, ám a gyakorlatban Szerencsés figyel rá, hogy kvalitatív kutatásokban, terepmunkában is részt vegyen. Betegekkel, hozzátartozókkal, orvosokkal, gyógyszerészekkel, asszisztensekkel dolgozik. Rengeteg interjút készítenek, kialakul egy önbevallásos adatkincs, amelyet nem csak az üzleti élet, hanem a tudomány is hasznosít, így társadalmi értékkel is rendelkezik. Már a megtervezéskor úgy kell gondolkodni, hogy a kutatás mindkét célnak megfeleljen.
Egészségügyi katasztrófa és pozitív meglepetés
Erőteljesen egészségügyi katasztrófa irányába tart a lakosság állapota. Szerencsés Dóra számos fejlesztenivaló területet lát az egészségmagatartástól kezdve a rizikóviselkedésen, az orvos-beteg kapcsolaton, a kommunikáción, a nyitottságon, a felkészültségen és a befogadóképességen át a felelősségvállalásig. A kutatók ehhez a feladathoz adatokkal tudnak hozzájárulni. Több publikáció és konferencia segíti a pácienskommunikációt és betegedukációt: az orvos is sikeresebbnek érezze magát, a beteg, vagy a még egészséges ember is előre tudjon lépni. A szakember külön kiemelte munkatársai, Lengyel Lívia és Dr. Davidovics Krisztina szerepét ezeknek a konferenciáknak a létrejöttében.
Kiugró adatok születnek az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a testsúly, az egészséges táplálkozás, a stressz-szintek tekintetében. Szerencsés különösen aggasztónak tartja a fiatalok dohányzását, amely jelentősen magasabb arányokat mutat, mint a teljes magyar populációé. Szintén kevés bizakodásra ad okot, hogy a nők és a krónikus betegek különösen ki vannak szolgáltatva az extrém stressznek. És ne feledjük, ezen adatok önbevalláson alapulnak, tehát még mindig kedvezőbb képet mutatnak, mint egy orvosi vizsgálat. Ugyanakkor pozitívan meglepte a szakembert, hogy az emberek átlagosan három és fél területen változtatni szeretnének magukon.
Fiatalság, tudatosság
A 18-29 éves korosztály kutatásakor szignifikáns különbség mutatkozott meg az internetes platformok tekintetében. A 18 és 24 év közöttiek körében a TikTok az egyeduralkodó, míg 25-29 éves korban kissé diverzebb, hogy az emberek mire hallgatnak. A mai fiatalok tudatosabbnak tűnnek, mint a korábbiak. A gyógyszeripari kommunikációnak köszönhetően orvosi segítség nélkül is több témát tudnak beazonosítani – talán a szükségesnél is többet és többször. Az influenszertársadalom erős hatással van a fiatalokra, akik a túlzott kommercializáció miatt nem minden esetben képesek felismerni a valódi, hozzáértő szakértőt, a nem feltétlenül terméket promotáló, hanem valós tudással rendelkező, hiteles influenszert. Szerencsés úgy véli, ebben még van hová fejlődni.
A káros és hasznos szokások tekintetében a szakember úgy fogalmazott: egyik szeme sír, a másik nevet. A fiatalok kevesebb alkoholt fogyasztanak, de megjelent az energiaital; többet mozognak, de közben többet dohányoznak. Az életmód-változtatásukat az útkeresés jellemzi, ezt mi sem jellemzi jobban, mint hogy megnőtt a mesterséges intelligencia szerepe az egészségügyi tanácsok kérésében. Az orvosnak arra kell felkészülnie, hogy edukáltabb betegek érkezhetnek a rendelőbe, a betegnek pedig arra, hogy a ChatGPT nem feltétlenül a valóságot mondja.
Vezetés és kohézió
Szerencsés Dóra nem szokta hangsúlyozni, hogy ő egy női vezető, a munkát gendersemleges dologként éli meg. Talán a soft-dimenziókra nyitottabbak a női vezetők, de általánosítani nem érdemes. A vezetői szerepkörbe lépésről lépésre nőtt bele. Mindig bővült a csapat, ő tizenöt embernél húzza meg a határt, ami még komfortzónán belüli számára. Ez a munka folyamatos önreflexiót igényel, ezért napi szinten megkérdezi magától: valóban odatette-e a szükséges támogatást? Mint mondta, nem hisz az autoritásban, fontos a kritikai észrevétel, a visszacsatolás.
Úgy véli, a sikeres együttműködés elérése érdekében kohézióba kell tenni a nagyon más élethelyzetben lévő munkatársakat, például az otthonról dolgozó édesanyát és az egyetemről kikerülő fiatalt. Szükséges az érzékenyítés és az egymásrafigyelés. A fiatalok számára a munka és a magánélet egyensúlya alap higiénés faktor egy cégnél. Az idősebb kollégák akkor érezték magukat sikeresnek, ha tarthatták a frontot. Figyelmeztett, hogy figyelni kell arra is, a másik mit hoz be a csapatba. A fiatalabbak digitális szemléletet, kreativitást, gyorsaságot, az idősebbek pedig hatékonyságot, átlátóképességet, gyakorlatot.
Felelősség és egyensúly
A hibrid munkavégzés a vidékről, külföldről dolgozó kollégák miatt már a Covid előtt is alapvető szemlélet volt a cégnél. Viszont a Covid-időszak a vállalkozói felelősségre hívta fel a figyelmet: KKV-társtulajdonosként Szerencsés felelős volt abban, hogy az emberek ne veszítsék el a munkájukat. Másféle felelősségdimenzió, hogy az adatok azon túl, hogy üzleti döntéseket szolgálnak a partnereiknél, edukációra is használhatóak, formálhatnak egészségipari közösséget az orvosokból, a lakosságból és egyéb egészségipari szereplőkből. A sikeres KKV-k további felelőssége, hogy lokális mikrokörnyezetben véleményvezérek, közösségformálók legyenek, és a társadalmi munkának is bele kell férnie a céges működésbe.
Illúzió a munkahely napi szintű egyensúlya a magánélettel, valamint az egészségmagatartáshoz kapcsolódó doktori kutatómunkával, de időnként sikerül megteremteni. Szerencsés igyekszik, hogy semmi ne essen áldozatul, ezért, amit lehet, összefűz, integrál: „amikor csinálom az A-t, akkor egyben épül a B is”. Emellett a szakember sokat beszél a korcsoportjába tartozókkal annak érdekében, hogy tudják tartani a lépést digitalizáció, az AI terjedésével, ezáltal jó vezetői lehessenek a fiatal generációnak.
Zárszóként Szerencsés Dóra elmondta, hogy a magyar társadalom egészségtudatosságának meg kell változnia. Meg kell próbálni megkülönböztetni a sokszor etikátlan, üzleti célú, nem tudományos vagy féltudományos fake news-t a valid információktól. Tudatosítani kell azt is, hogy az egyén szintjén is lényeges a felelősségvállalás a saját testünkért az orvos felkeresésén túl is.
Ki kicsoda, mi micsoda?
Szerencsés Dóra: Egészségügyi stratéga, piackutató és közgazdász, az orvosok, páciensek és családtagok közötti kommunikáció kutatója.
Inspira Research Kft.: 2015-ben alapított, budapesti székhelyű kutatócég. A média, a telekommunikációs és technológiai ipar, a napi fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatói szektor és az egészségügy területén működik.
TikTok: 2011-ben alapított, kínai videomegosztó közösségi hálózati szolgáltatás.
KKV: a kis- és középvállalkozások rövidítése.
