FőoldalKözérzetGyökeres változások a közétkeztetésben:...

Gyökeres változások a közétkeztetésben: ilyen lett a menza

Pozitívak a tapasztalatok a közétkeztetési rendelet módosítása után: kevesebb allergén, kevesebb pazarlás, gyerekbarátabb menza.

Tavaly februártól új előírások szerint étkezik 1,2 millió magyar bölcsődés, óvodás, általános- és középiskolás. A radiocafén a Millásreggeliben Feigl Edit, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szakmai vezetője ismertette a változásokat.

Miért volt szükség a módosításra?

A közétkeztetést szabályozó rendelet 2014 óta van érvényben – de a korábbi előírások a gyakorlatban nehezen voltak betarthatók. A tavaly februári módosítás célja az volt, hogy a szabályozás ne csak papíron legyen helyes, hanem a napi menzai valóságban is megvalósítható legyen.

A háttérben súlyos közegészségügyi adatok állnak. Magyarországon az életév-veszteség több mint negyede megelőzhető lenne egészségesebb táplálkozással. A szív és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, a magas vérnyomás és a cukorbetegség mind összefüggnek a helytelen étrenddel, a gyermekkori szokások pedig évtizedekre meghatározzák a felnőttkori egészséget.

Kevesebb só

A rendelet egyik legfontosabb eleme a sóbevitel csökkentése, de ennek szigorú határértékeit a módosítás szerint nem azonnal, hanem 2028 szeptemberéig kell bevezetni. Ez nem visszalépés, hanem realitásérzék. A sótartalom csökkentése nem hajtható végre kizárólag a menzák oldaláról, ha az alapanyagokban – kenyérben, pékárukban, húskészítményekben – nem csökken párhuzamosan a só mennyisége. Feigl Edit szerint 2028-ra az élelmiszeriparnak is fokozatosan alkalmazkodnia kell, és ez várhatóan a boltokban megvásárolható termékek sótartalmán is érzékelhető lesz. Amennyiben a változás fokozatos, a fogyasztók valószínűleg észre sem veszik majd.

Viszlát, allergének!

Új előírás, hogy az ételkészítésből ki kell zárni a leggyakoribb allergéneket – mogyorót, diót és szezámmagot –, még a normál, nem allergiás menüknél is. A cél a keresztszennyeződés kizárása: ha ezek az anyagok egyáltalán nem kerülnek a konyhába, nem fordulhat elő, hogy véletlenül kerüljenek bele egy-egy fogásba.

Önkiszolgáló menza: kevesebb hulladék, több öröm

A módosítás talán legizgalmasabb újítása az önkiszolgáló menza lehetőségének bevezetése. A hagyományos, tálcás kiszolgálással szemben itt a gyerekek maguk szedik tányérjukra a választott ételt – A vagy B menüt –, természetesen felügyelet mellett.

Feigl Edit szerint az eddigi tapasztalatok egyértelműen pozitívak: a gyerekek annyit szednek, amennyit valóban meg is esznek, és ha szeretnének még, repetázhatnak. Ennek eredménye, hogy az ételhulladék mennyisége jelentősen csökkent. Ráadásul a választás szabadsága miatt a kevésbé ismert vagy korábban kevésbé kedvelt ételeket is megkóstolják a gyerekek. Budapest néhány kerületében és az agglomerációban már terjed ez a modell.

A maradékot sem dobják ki

A fel nem szolgált ételmaradékot az Élelmiszerbank veszi át – sokkolás (gyorsfagyasztás) után. Az így összegyűjtött ételek rászoruló emberekhez jutnak el, csökkentve az ételpazarlást, és valamelyest enyhítve a társadalmi egyenlőtlenségek következményeit.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Feigl Edit: Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Élelmezés- és Táplálkozástudományi Főigazgatóságának vezető szakembere és korábbi főigazgató-helyettese, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szakmai vezetője.
  • OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet): Az emberi egészség védelmét szolgáló hatóság, amely – többek között – a közétkeztetési előírások szakmai megalapozásáért és ellenőrzéséért felel.
  • Közétkeztetési rendelet: A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet, amely a köznevelési intézményekben és bölcsődékben biztosított étkezés tápanyagtartalmát, ételminőségét és allergiás szempontjait szabályozza. Legutóbb 2025 februárjában módosult.
  • Keresztszennyeződés: Élelmiszer-biztonsági fogalom: az a jelenség, amikor egy allergén anyag – például mogyoró vagy dió – véletlenül kerül egy olyan ételbe, amelynek nem kellene tartalmaznia. Az új szabályozás ezt kívánja kizárni az ételkészítési folyamatból.
  • Élelmiszerbank: Magyar nonprofit szervezet. A fel nem használt, de fogyasztható élelmiszert gyűjti össze és juttatja el rászoruló emberekhez és szervezetekhez.
spot_img

Legolvasottabb

Ez is érdekelhet:

Nincs politikailag jó és rossz színház, csak élő és halott

Béres Attila demokratikusan vezeti a Miskolci Nemzeti Színházat, a közönség pedig sajátjának tekinti az intézményt.

Rekordot döntött a fogyasztói bizalmi index

A GKI által mért fogyasztói bizalmi index egyetlen hónap alatt 16,1 ponttal javult, ami a mérések történetének eddigi rekordja.

Indul a nyár, bedobja magát a Várkert Bazár

A Várkert Bazár idén is fesztivállal indítja a nyári szezont. A fiataloktól az idősebbekig mindenki megtalálhatja a neki való programot.

Zöldül a filmipar, egyre fontosabb a fenntartható gyártás

Szemerédy Zsófia tanácsadóként dolgozik azért, hogy fenntartható gyártású, minél kisebb karbonlábnyomú filmek szórakoztassanak minket.