Két súlyos fagyhullám sújtotta a gyümölcstermelőket tavasszal, katasztrofális év várható. De mit jelent ez a fagykár a gazdák és a fogyasztók számára?
2026 tavasza újabb kemény csapást mért a magyar gyümölcsösökre. Két nagy fagyhullám – április elején és április végén – az ország gyümölcsültetvényeinek 80-90 százalékát érintette, és a várható terméskiesés mértéke hasonló a 2025-ös katasztrofális évhez. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke vázolta fel a helyzetet, és figyelmeztetett: ha ez tendenciává válik, sok gazda nem fogja tudni folytatni a munkát.
Fagyhullámok egymás után
Az első fagyhullám április 7. és 12. között érkezett, és főként az ország északi és északkeleti részét sújtotta – márpedig itt található a hazai gyümölcsültetvények 60 százaléka. A délebbi területek ekkor még megúszták. Az igazi csapást az április 27-én és május 1-jén érkező újabb lehűlés mérte a mezőgazdaságra. Ez már nem csak az északkeleti régiót érte el újra, hanem az ország korábban megkímélt térségeit is. Kiskőrös és Kecel körzetében május elsején -9 fokot mértek – gyakorlatilag az egész termés odalett.
Apáti becslése szerint a 2025-ös évhez hasonlóan a hazai gyümölcstermés kétharmada veszhet el ismét.
Melyik gyümölcsöket érinti a leginkább?
A kép gyümölcsönként változó. A legkomolyabb kiesés almában, meggyben, szilvában, cseresznyében és dióban várható. A kajszi és az őszibarack valamivel jobban megúszta, mert a Dunántúl több része és a Szeged-Szatymaz körzet is kisebb károkkal jött ki a fagyhullámokból.
Az alma tekintetében különösen aggasztó a kép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – ahol a hazai almatermés háromnegyede terem – a tavalyihoz hasonlóan idén is a legerősebben érintett térség. Heves, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye is komoly károkat szenvedett.
Mire számíthatunk a piacokon?
Dr. Apáti Ferenc óvatosan fogalmaz: az aszály és a természetes tisztuló hullás miatt a végleges kép csak május végén rajzolódik ki. Addig a látszólag egészséges gyümölcsöt is lerúghatja a fa, ha nem jutott elegendő vízhez vagy tápanyaghoz a kötődés során.
A gyümölcsárak emelkedése várható, de mértéke fajonként eltér. Tanulságos a 2025-ös meggy példája. Ekkor 50 százalékos termés mellett is három-négyszeresére ugrott a meggy ára, mert a friss piaci gyümölcsnek alkalmas termék szinte kizárólag Magyarországon terem. Az almánál viszont hiába volt 70-80 százalékos a kiesés, mert a lengyelek, akik egymagukban az EU almatermésének 30 százalékát adják, jó évet zártak, így az importból pótolt kínálat mérsékelten tartotta az árakat.
Nem mindig működik a fagyvédelem
A tavaszi fagyok elleni védekezési lehetőségek sokfélék: ültetvényfűtés kályhákkal vagy paraffingyertyákkal, légkeverő gépek, korona fölötti fagyvédelmi öntözés. A probléma kettős: ami hatékony, az drága – és vannak olyan fagyok, amelyek ellen semmiféle technológia nem segít.
Ha a szél erős, úgynevezett szállított fagy jön, ami ellen semmi sem véd. Ha kisugárzási fagyban a hőmérséklet -10 fokig süllyed a fák teljes virágzása idején, a fagyvédelmi beavatkozással elért mínusz 5-6 fok is ugyanúgy tönkreteszi a virágokat. Ráadásul ha egy tavasszal sokszor van szükség védekezésre, a gazdaságossági korlátok hamar elérhetők.
Van-e a gazdáknak kiút?
Ez volt a beszélgetés legsúlyosabb kérdése. Két egymást követő, hasonló mértékű fagykár után sok gazdaságban – Dr. Apáti Ferenc szavaival – „remeg a léc”. Aki 2024 nyarán-őszén termelt utoljára, az legjobb esetben 2027-ben lát újra árbevételt – ha a következő év nem hoz hasonló katasztrófát.
Más ágazatra váltani szinte lehetetlen. Nincs fagyálló gyümölcs, a megszerzett tudás, a beletett tőke és a termőföld nem vihető át máshova. Apáti Ferenc mégis előre néz, a megoldás 20 apró mozaik összessége lehet: termesztéstechnológiai fejlesztések, növénykondicionálás, hatékonyabb fagyvédelmi eszközök, és a kárenyhítési rendszer állami újragondolása. Mert bár a legnagyobb kockázatot a termelők viselik, egyedül már nem képesek kezelni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Apáti Ferenc: A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, a Debreceni Egyetem intézetvezető docense, gyakorló gyümölcstermesztő.
- FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács: A hazai zöldség- és gyümölcságazat szakmaközi ernyőszervezete, amely a termelők, feldolgozók, kereskedők és inputanyag-forgalmazók érdekeit képviseli és hangolja össze. Részt vesz a jogszabályalkotásban és a kárenyhítési mechanizmusok alakításában.
- Természetes tisztuló hullás: A virágzás utáni hat hétben (körülbelül május végéig) a fa maga dobja le azokat a gyümölcskezdeményeket, amelyek rendellenesen kötődtek vagy nem jutottak elegendő tápanyaghoz. Aszályos körülmények között ez a folyamat felerősödhet.
- Szállított fagy: Erős szél (15 km/óra felett) által mozgatott hideg légtömegek okozta fagy, amellyel szemben a hagyományos fagyvédelmi technológiák (fűtés, légkeverés) hatástalanok.
- Kisugárzási fagy: Szélcsendes, tiszta éjszakákon kialakuló fagy, amelynek során a talaj és a növényzet hőt sugároz ki a légkörbe. Ez ellen részben lehet védekezni légkeveréssel vagy öntözéssel.
