Egy tanya kedvéért hagyták el Londont, ásásmentes gazdálkodásba kezdtek, felrobbantották a Facebookot, de nem akarnak túl nagyra nőni.
Tizenkét év után Londonból hazaköltözni egy jászfényszarui tanyára, és ott ásásmentes módszerrel vegyszermentes zöldségeket termelni egy közel háromezres közösségnek – első hallásra merésznek hangzik, valójában mégis logikusan következett egymásból minden döntés. A radiocafé Dzsungelharc című műsorában Rétalji Igor vendégei Csépes Petra és Gyergyószegi Ferenc, a Gyurgyalagos Tanya társtulajdonosai voltak.
Miért éppen Jászfényszaru?
Petra és Feri egymástól függetlenül – mindketten tizenkét évvel ezelőtt – költöztek Londonba, és csak az utolsó négy ott töltött évben ismerkedtek meg. Petra tudta, hogy hosszú távon sem Londonban, sem Budapesten nem akar élni, a nagyváros egy ponton egyszerűen sok lett. Feri eredetileg két hónapra ment ki nyelvet tanulni, de ott maradt, bár szinte mindenki tudta körülötte, hogy haza szeretne jönni.
A döntő lépést egy telefonhívás hozta: Feri egy régi barátja jelezte, hogy az a jászfényszarui tanya, amelyet évekkel korábban kiszemelt magának, most eladó. Felhívta Petrát – „drágám, el tudod-e képzelni magad egy két hektáros területen, ahol földúton kell bejönni és nincsenek szomszédok?” – és Petra habozás nélkül igent mondott.
A Covid aztán szinte belekergette őket a hazaköltözésbe: a szigorú lezárások idején, a londoni szobáikba bezárva döbbentek rá, hogy bárcsak már a tanyán lennének. A kényszer-szabadidő alatt egy kis online fitneszvállalkozást is felépítettek, amely később a tanya megvásárlásának és felújításának anyagi alapját adta. Feri egy évvel előbb érkezett haza, és egy lakókocsiban töltötte az átmeneti időszakot – még télen is, -10 fokban.
Mi az a no-dig, és miért jó megoldás?
A no-dig, azaz ásás nélküli kertészet lényege, hogy nem forgatják fel a talajt. Hagyományos ásással a felső és az alsó talajrétegek megcserélődnek – az ott élő élőlények elpusztulnak, holott ők azok, akik a növények számára elérhető formában tartják a tápanyagokat. A no-dig ezzel szemben a talaj élővilágát táplálja: komposztot juttat a felszínre, amelyen baktériumok, gombák és egyéb mikroorganizmusok élnek, és ezek teszik felvehetővé a növények számára a talajban amúgy is meglévő ásványi anyagokat.
Feri az interneten talált rá a módszerre, és autodidakta módon sajátította el: YouTube-videókból, könyvekből és tanfolyamokból. A megközelítés azért ragadta meg, mert tömegtermelés helyett minőséget és változatosságot kínál, és nem láncon át, hanem egyenesen a fogyasztónak adja át a terméket. A no-dig emellett nem csupán kíméli, hanem aktívan gazdagítja a talaj élővilágát – ami az egyik legfontosabb érv mellette.
Berobbantak a Facebookon
Az értékesítés nem tervszerűen indult. Feri egy egyszerű posztot tett ki a Facebook-profiljára – annak, aki évek óta nem volt ott aktív –, amelyben elmondta, hogy hazaköltözött, tanyát vett, és ha valakit érdekelnek a friss, vegyszermentes zöldségek, szóljon. A poszt szárnyra kelt: csaknem 800 alkalommal osztották meg, a köré szervezett csoport mára közel háromezres taglétszámot ért el. Ma már nem tudnak mindenkit vállalni: Budapestre (két átvételi ponttal), Hatvanba és Jászfényszarura szállítanak.
Feri maga is meglepődött a visszhangon. Úgy véli, a poszt azért működött, mert pozitív volt. Az emberek éheznek az ilyen történetekre.
Növekedés – de csak addig, amíg jól érzik magukat
A Dzsungelharc vendégei egyértelműen fogalmaztak: nem akarnak hatalmas üzletet csinálni. Feri szerint a végtelen növekedési kényszer a mai gazdasági rendszer egyik legfőbb problémája – egy véges bolygón ez nem fenntartható. Ismernek olyan gazdálkodót, aki hasonlóan gyors sikerrel futtatott fel egy közösségi gazdaságot, majd vissza kellett vennie, mert a terjeszkedés felőrölte a családi életét.
A Gyurgyalagos Tanya bővülni szeretne még – a kertészeti területet már az első szezonok között is növelték –, de csak egy kezelhető határig. A termékminőség megőrzése és a személyes kapcsolat a vásárlókkal fontosabb, mint a skálázhatóság.
Mit hoztak haza Londonból?
Petra szerint az előítélet-mentesség a legfontosabb, amit a külföldi évek adtak. Nem skatulyáznak be embereket sem kinézet, sem életmód alapján. Feri ehhez hozzáteszi, hogy a vállalkozói szemléletükbe is beépült egy Londonban tanult alapelv: az ügyfélközpontúság. Ha egy rendelésből lemarad valami, nem csak visszautalják a hiányzó tételt – vissza szoktak utalni kicsit többet is, hogy a vásárló ne legyen kellemetlen helyzetben. Ez nem csak etikai kérdés, hanem üzleti logika is, hiszen az elégedett vevő visszatér.
A tanya mint életforma
Arra a kérdésre, hogy a Gyurgyalagos Tanya vállalkozás vagy életforma, mindkettőjük válasza ugyanaz: életforma, amelyből pénzt is lehet keresni. Petra számára a tanya a békét és a nyugalmat jelenti. Feri azt mondja, menedékhely. A futárok, akik kiszállítják a rendeléseiket, tízből nyolc alkalommal megállnak és megkérdezik: „Tényleg itt laktok?” – és rendszerint azt teszik hozzá, hogy ez nekik álom lenne. Ferinek és Petrának viszont ez már a valósága.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Csépes Petra: A Gyurgyalagos Tanya társtulajdonosa. Óvodapedagógus és fodrász végzettséggel Londonban egy beteg gyerekeket és családjaikat támogató alapítványnál dolgozott.
- Gyergyószegi Ferenc: A Gyurgyalagos Tanya társtulajdonosa. Személyi edző és táplálkozási szakember, korábban telekommunikációs cégnél is dolgozott. Online fitneszvállalkozása párhuzamosan fut a tanyával.
- Gyurgyalagos Tanya: Jászfényszaru külterületén működő, ásásmentes módszerrel gazdálkodó kis léptékű zöldséggazdaság. Közösségi gazdaságként működik, a tagok heti rendszeres zöldségdobozt kapnak közvetlenül a termelőtől.
- No-dig (ásás nélküli kertészet): Talajkímélő termesztési módszer, amely mellőzi a talaj forgatását, ezzel megőrzi a talaj élővilágát. A módszer komposzttal táplálja a talajéletet, növények számára ez teszi felvehetővé a tápanyagokat.
- Közösségi gazdaság (CSA – Community Supported Agriculture): Olyan gazdálkodási modell, amelyben a fogyasztók közvetlenül a termelőtől jutnak hozzá a friss élelmiszerhez előre fizetve, rendszeres szállítással.
