A Velencei-tó vízszintje idén is aggasztóan alacsony, a nyár elején mindössze 65 centiméteres szintről indul.
Horányi Tibor környezetvédelmi mérnök, az Alba Natura Civil Alapítvány vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában elmondta, hogy a tó az ökológiai katasztrófa szélén áll, a helyi turizmus évek óta bevételkieséssel küzd, és nincs érdemi B terv sem természetvédelmi, sem turisztikai téren.
Ökológiai katasztrófa fenyeget
A jelenlegi helyzet közel sem megnyugtató. A 2022-es történelmi minimumot – amikor a vízszint 53 centiméterre süllyedt – ugyan egyelőre nem értük el, de a nyár elejei 65 centiméteres szint rendkívül sérülékeny kiindulópontot jelent. A tó üzemi minimumszintje 140 centiméter körül lenne, tehát a jelenlegi érték annak kevesebb mint felét teszi ki.
Horányi szerint a számok magukért beszélnek. Nyáron legalább 30 centiméteres párolgással kell számolni, ami azt jelenti, hogy
a vízszint akár 30 centiméteres tartományba is süllyedhet.
Ez már komoly ökológiai katasztrófával fenyeget.
Miért különösen veszélyeztetett a Velencei-tó?
A Velencei-tó helyzete a hazai tavak közül a legsúlyosabb. A Fertő-tavat egyelőre az Alpok csapadékbázisa némileg védi, a Balaton is komoly bajban van, de a Velencei-tónál a legkritikusabb a helyzet – hangsúlyozta a szakember.
Az ok összetett: a csapadék eloszlása egyre hektikusabb, az aszályos időszakok egyre sűrűbbek és egyre drasztikusabbak. Azok az érvek, amelyek a történelmi tapasztalatokra hivatkozva úgy szólnak, hogy „volt már ilyen, kiszáradt, majd megtelik”, Horányi szerint ma már nem adnak megnyugtató képet.
Az olló összecsukódik, egyre rövidebb szünetek vannak az aszályos periódusok között.
Nem volt vízpótlási stratégia
A szakember egyértelműen fogalmaz: az elmúlt 5–10 évben reaktív rendszert üzemeltettünk. Nem születtek előretekintő tervek arra az esetre, ha tartós aszály és csapadékhiány következik be – mindig csak a már kialakult helyzetre reagáltak a döntéshozók. Nem volt sem vízpótlási stratégia, sem költségkalkuláció, sem összehangolt természetvédelmi és turisztikai terv.
Az Alba Natura Civil Alapítvány és a térség tapasztalt szakembereinek javaslatai – amelyek a Velencei-tó hosszú távú megmentésének lehetséges útjait vázolják fel – az érintett már tárcához eljutottak.
Mi lehet a megoldás, és mennyibe kerül?
Horányi Tibor több lehetséges beavatkozási irányt nevezett meg: dunai vízpótlás, a vízgyűjtő területek vízpótlásának javítása, átfogó vízkészlet-gazdálkodás, valamint a jelenleg kiadott vízjogi engedélyek felülvizsgálata. Azt ugyanakkor határozottan ellenzi, hogy a tó feltöltéséhez karsztvizet vonjanak el, mivel az ivóvízbázisként különösen értékes erőforrás.
A megoldás nem igényel irreálisan nagy összeget. A szakember szerint a tó megmentése messze nem kerül annyiba, mint amekkora beruházásokat egyéb infrastrukturális fejlesztésekre fordítottak a térségben.
Turizmus, ingatlanpiac, önkormányzatok – mindenki veszít
A vízhiány nem csupán ökológiai, hanem gazdasági probléma is. A vendéglátósok, a turizmusban érdekelt vállalkozók és a helyi önkormányzatok évek óta komoly bevételkieséssel szembesülnek, és nincs kidolgozott alternatív forgatókönyvük arra az esetre, ha a tó vízszintje tartósan alacsony marad.
A térség turisztikai kínálata egyébként gazdag lenne. Az Agárdi fürdő, a Velence Spa, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum és a rönkvár mind látogatható, de ezek az attrakciók egyelőre nincsenek összehangoltan kommunikálva és kínálva. Egy kidolgozott turisztikai B terv – amely a tótól függetlenül is vonzóvá tenné a régiót – még várat magára.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Horányi Tibor: Környezetvédelmi mérnök, az Alba Natura Civil Alapítvány vezetője.
- Alba Natura Civil Alapítvány: Fejér megyei civil szervezet, amely a Velencei-tó és tágabb környezetének természetvédelméért tevékenykedik.
- Velencei-tó: Magyarország harmadik legnagyobb tava. Fejér megyében található, sekély, nádas jellegű, érzékeny ökoszisztémájú tó, amely egyszerre fontos természetvédelmi terület, turisztikai célpont és sporthelyszín.
- Üzemi minimumszint: Az a vízmagasság, amely alatt a tó ökológiai és turisztikai funkciói már nem biztosíthatók megfelelően.
- Karsztvíz: A mészkőben és dolomitban tárolt felszín alatti víz, amely Magyarország fontos ivóvízbázisa.
- Dunai vízpótlás: Az a tervezett műszaki megoldás, amelynek során a Dunából vizet vezetnének a Velencei-tó vízgyűjtőjébe, hogy a csapadékhiányt részben kompenzálják.
- Fertő-tó: Közép-Európa egyik legnagyobb sekélytava, a magyar–osztrák határon. Az Alpok közelsége miatt csapadékellátottsága stabilabb, mint a Velencei-tóé.
