Villámárvizek és hónapokig tartó szárazság váltakoznak, a csapadék egyre szélsőségesebben érkezik, és egyre nehezebb okosan bánni vele.
Az aszály ma már állandó rémként fenyegeti világunkat. Cserna Hajnalka dendrológus, faápoló szakember a radiocafén, a Millásreggeli Szuperzöld rovatában elmondta, hogy mit lehet ma reálisan tenni a vízmegtartásért: mikor éri meg a zöldtető, miért zsákutca a zöldfal, és miért nem elég a ház mellé állított hordó.
A hordó jobb a semminél, de nem elég
Sokan gyűjtenek esővizet a csatornából leágaztatott tartályokba, és az önkormányzatok egy része ingyen is biztosít ilyen edényeket. Cserna Hajnalka maga is így tesz, ám hozzáteszi: ez nem igazán jó megoldás.
A probléma az időzítés. Ma már nem az a jellemző, hogy egy hónapra egyenletesen eloszlik a csapadék: két nap alatt esik le annyi, amennyi régen két hónapra jutott. Egy kis tartály egy villámárvízben percek alatt megtelik, majd hetek alatt elfogy, és üresen áll a következő esőig. Egy nagy, földbe ásott ciszterna viszont komoly beavatkozással jár: a kiásott föld elszállítása, a betonmunka, a szivattyúrendszer együttesen akkora ökológiai terhelést jelent, hogy az sokszor meghaladja a várható hasznot.
A szivacsváros nem konkrét megoldás, hanem szemlélet
A szivacsváros fogalma az elmúlt években divatos lett, de Cserna Hajnalka szerint nincs egyetlen egységes definíciója. A lényeg: olyan várostervezési és ültetési döntések összessége, amelyek a csapadékvíz helyi hasznosulását segítik ahelyett, hogy a csatornába vezetnék el. Ide tartoznak az esőkertek – olyan mélyedések, speciális talajtöltéssel, amelyek felfogják és lassan leadják a vizet –, a tetőkertek és a finoman tagolt terepkialakítások, amelyek nem engedik le egyből a lejtőn a vizet.
A zöldfal ökológiai zsákutca
A zöldfalak látványosak, de Cserna Hajnalka nem híve a megoldásnak. A konzolrendszer kialakítása, a falra erősített szerkezetek gyártása és felszerelése önmagában komoly erőforrást igényel. A zöldfalakat általában nem lehet csapadékvízzel öntözni, hanem vezetékes vizet kell felnyomni a magasba, és a gondozáshoz szakszemélyzet is szükséges. A milánói Bosco Verticale – ahol fák nőnek a lakóház erkélyein – gyönyörű látványt nyújt, de Cserna Hajnalka felteszi a kérdést: mi történik, ha a 16. emeleten kiszárad egy nagy fa? A működtetési teher sokszor nem arányos az ökológiai haszonnal.
A zöldtető tényleg működik
A zöldtető más kategória. Hőszigetelő és hangszigetelő hatása van, csökkenti az épület energiafelhasználását, és ha a növényzet összetétele megfelelő, beporzó rovarokat vonz, amelyek nyomán énekesmadarak is megjelennek – kisléptékű, de valódi ökoszisztéma alakulhat ki. Egyes önkormányzatok már kötelezővé is tették bizonyos méretű új épületeknél.
Fontos azonban, hogy nem minden tető alkalmas zöldtető befogadására: az épület tervezésekor kell figyelembe venni a szükséges teherbírást és szigetelési megoldásokat. Utólag egy átlagos paneltetőre nem lehet egyszerűen földet és fát tenni. Az extenzív – alacsony karbantartású – zöldtetőket is egyre inkább öntözni kell a nyári aszályos hónapokban.
A megtérülés kérdésére Cserna Hajnalka ugyan nem gazdasági szakemberként válaszol, de úgy látja: ha a zöldtető drágítja is a kivitelezést, az hosszú távon a karbantartási és energiaköltségek csökkentésén keresztül meg fog térülni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Cserna Hajnalka: Dendrológus, faápoló szakember.
- Dendrológus: A fák és fás szárú növények tudományával, gondozásával és egészségével foglalkozó szakember.
- Szivacsváros: Várostervezési szemlélet, amely olyan megoldások összességét jelenti, amelyek a csapadékvizet helyben tartják és hasznosítják ahelyett, hogy a csatornába vezetnék. Nincs egységes definíciója, inkább elvek és eszközök gyűjteménye.
- Esőkert: Mélyített, speciális talajkeverékkel töltött kertterület, amely felfogja az esővizet, lassan engedi át a talajba, és ezzel csökkenti a villámárvíz kockázatát és a szárazság hatását.
- Zöldtető: Növényzettel fedett tető, amely hő- és hangszigetelő hatással bír, csapadékvizet köt meg, és élőhelyet biztosít rovaroknak, madaraknak. Lehet intenzív (karbantartás-igényes) és extenzív (alacsony fenntartású) változata.
- Bosco Verticale: Milánói ikertorony-épületpár, amelynek erkélyein több száz fa és ezer cserje nő. Ikonikus példája a függőleges zöldítésnek, de fenntartása speciális szakértelmet igényel.
- Villámárvíz: Rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadék által okozott áradás, amely a hagyományos csatornahálózatot és vízgyűjtő rendszerek befogadási képességét meghaladja.
