A BozótBrigád önkéntes mozgalom elfeledett középkori várakat, malmokat és kápolnákat ment meg a pusztulástól.
Középkori várak, elhagyott vízimalmok, benőtt kriptakápolnák és kolostormaradványok rejtőznek Magyarország erdeiben és falvainak szélén. Sokszor még a helyiek sem tudnak róluk. A BozótBrigád önkéntes mozgalom ezeket a műemléki értékeket menti meg a pusztulástól, tárja fel a növényzet alól, és teszi láthatóvá és körbejárhatóvá. Tóth Zsolt Marcell, a kezdeményezés egyik alapítója a radiocafén a Millásreggeliben mesélte el, hogyan született ez a projekt, és miért gondolja, hogy nem csupán értékmentés, hanem közösségformálás is egyben.
Így született a BozótBrigád
A kezdeményezés előzménye egy televíziós sorozat volt. Tóth Zsolt Marcell és Vadon Jani közösen készítették a Várfoglalók című sorozatot az AMC-nek, amelyet öt éven keresztül forgattak, és amelynek keretében számos hazai, felvidéki és erdélyi várat jártak be. A helyszínek sokasága azonban egyre inkább rávilágított arra, hogy mennyire elhanyagolt állapotban tengődnek ezek az épületek – és hogy a látogatás nem elég, tenni is kéne valamit.
Az első akcióra tavalyelőtt, Nógrádban, Sámsonhaza közelében, a Fejérkő váránál került sor. Az önkormányzattal, a nemzeti parkkal és a tulajdonossal egyeztetett beavatkozás során a csapat megtisztította a romokat a bozóttól, és láthatóvá tette az épület alaprajzát, ciszternáit, egykori tereit. Az élmény, hogy több száz éves romok kerülnek ismét az ember szeme elé, olyan erővel hatott a résztvevőkre, hogy eldőlt:
ebből mozgalom lesz.
Önkéntes alapon
A BozótBrigád önkéntes alapon működik, és a részvételi igény meglepően nagy. Hírlevélen és közösségi felületeken hirdetik meg az eseményeket, és az érdeklődők folyamatosan szaporodnak. Jelenleg körülbelül hat helyszínnél tartanak a felvételek, és további tíz helyszínt terepszemléztek már le.
Egy-egy akció nem egyik napról a másikra születik. A munkát előzetes terepszemle előzi meg, majd egyeztetés következik az önkormányzattal, a természetvédelmi hatóságokkal, az esetleges tulajdonossal és helyi egyesületekkel. A fészkelési és vegetációs időszakot minden esetben tiszteletben tartják. A nógrádi helyszínek esetében például a nemzeti parkkal egyeztetve dől el, mikor lehet az akciót megtartani.
A munkanapok általában vasárnap vagy hétfőn vannak, hogy mindenki részt tudjon venni: akinek nem áll módjában szabadságot kivenni, az vasárnap jöhet, míg a vállalati partnerek és a helyiek számára sokszor a hétköznap a kényelmesebb. Egy-egy helyszínen akár harminc önkéntes is dolgozik egyszerre, 35-40 fokos kánikulában is – ahogy az a közelmúltban a veszprémi járásban lévő Bándon, a 18. századi Sényi-malom rendbetételekor is megtörtént.
Az akciónap és utána
Az önkéntesek munkájának közvetlen folytatásaként – amint a romok körbejárhatóvá válnak – régész felügyeletével dolgozó, múzeumnak dolgozó önkéntes fémkeresős csapat veszi át a stafétát. Egy-egy helyszínen 8–10 fémkereső dolgozik egyszerre, és a találatok sokszor lenyűgözőek:
középkori pénzérmék, nyílhegyek, fegyverek és használati tárgyak kerülnek elő.
A leleteket a múzeumi munkatársak megtisztítják, katalogizálják, majd intézményi gyűjteménybe helyezik.
A BozótBrigád ezen felül rekonstrukciós rajzokat tartalmazó információs táblákat is felállít a helyszíneken, hogy a látogatók ne csupán romokat lássanak, hanem az emlékek kontextusba is kerülhessenek. Egyik támogató partnerük, az Aktív Magyarország program túraútvonalakba is beépíti a megtisztított helyszíneket, így azok tervezett kirándulóhellyé válhatnak.
Nem csak várromok
A BozótBrigád nem kizárólag nagy, ismert várromokra koncentrál. A helyszínek köre rendkívül változatos: van köztük kis kriptakápolna, kolostormaradvány, elhagyott vízimalom és egyházi épület is. Sokszor még a helyi közösség tagjai sem tudnak arról, hogy a falujuk közelében ilyen örökség lapul. A helyszínek kiválasztásában kulcsszerepet játszik a hétvégénként a romokat kereső Vadon Jani személyes terepismerete, de kívülről érkező ajánlásokat is szívesen fogadnak.
Ahol fogadókészség és helyi nyitottság van, oda vissza is térnek. Sámsonházára például idén már másodszor látogatnak el. Ahol nem érzik a helyiek elköteleződését, ott óvatosabban mérlegelik a beavatkozást. A cél ugyanis nemcsak a romos állapot egyszeri rendbe tétele, hanem az is, hogy a helyi közösség magáénak érezze az örökséget, és gondozza azt hosszú távon is.
Miért fontos ez a kezdeményezés a helyi közösségeknek?
Tóth Zsolt Marcell kiemelte, a BozótBrigád elsődleges célja az, hogy a helyieket is bevonják, és megmutassák nekik, milyen kincsek vannak a közelükben. Egy rendbetett, látogatható és információs táblával ellátott helyszín turisztikai vonzerőt is jelent. Embereket vonz, forgalmat generál a helyi boltnak, vendéglőnek. Ez különösen azokban a kistelepüléseken számíthat, ahol a forráshiány és az elöregedés miatt az önkormányzatoknak sem pénzük, sem emberi kapacitásuk nincs a fenntartásra.
Az invazív növényfajok rendkívül gyors ütemben képesek pusztítani a kőépületeket, ezért az értékmentés sürgős. A mozgalom önkéntesei, a természetvédelmi szakemberek, a múzeumi munkatársak és a helyi közösségek összefogása adhat reményt arra, hogy ezek az emlékek ne tűnjenek el végleg.
A BozótBrigádhoz csatlakozni, illetve a helyszíneket megnézni a bozotbrigad.hu oldalon és a mozgalom YouTube-csatornáján lehet.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Tóth Zsolt Marcell: tartalomgyártó, producer, a BozótBrigád egyik kezdeményezője. Korábban a Várfoglalók televíziós sorozat alkotócsapatának tagja volt.
- Vadon Jani: rádiós és televíziós személyiség, várimádó, a BozótBrigád egyik kulcsszereplője.
- Várfoglalók: magyar televíziós sorozat, amelyet a Spektrum TV, majd az AMC számára készítettek, és amelynek középpontjában hazai, felvidéki és erdélyi várromok bemutatása állt. Öt évadon keresztül futott.
- Fejérkő vára: Sámsonházán (Nógrád megye) található középkori várrom, a BozótBrigád első akciójának helyszíne.
- Sényi-malom: a 18. században épített vízimalom Veszprém közelében, Bándon, amelyet a BozótBrigád egyik közelmúltbeli akciója során hoztak rendbe.
- Invazív fajok: olyan növény- vagy állatfajok, amelyek idegen élőhelyen telepednek meg és agresszívan terjeszkedve kiszorítják az őshonos élővilágot, és adott esetben épületekben is komoly fizikai pusztítást okoznak.
- Aktív Magyarország: állami program, amely a mozgásos, aktív szabadidős tevékenységeket – köztük a túrázást – népszerűsíti és fejleszti Magyarországon. A BozótBrigád egyik támogató partnere.
