Mexikó vonzó lehet a digitális nomádok számára: olcsóbb az USA-nál, erős az infrastruktúra, de a képhez a 183 napos szabály is hozzátartozik.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője és adótanácsadó partnere arról beszélt, miért lett Mexikó az egyik legérdekesebb célpont a digitális nomádok térképén. A válasz röviden nem az, hogy ez valamiféle adóparadicsom volna, hanem az, hogy a gazdasági kapcsolatai, a megélhetési költségei és a városi infrastruktúrája együtt olyan csomagot adnak, amelyet sokan ma is vonzónak látnak.
Nagy ország nagy súllyal
Amikor Mexikóról szó esik, Európában sokaknak először a migráció, a határvita vagy a kartellek jutnak eszükbe. Ez azonban csak egy szelete az ottani hétköznapoknak. Mexikó nagy, 134 milliós ország, közel 2 millió négyzetkilométeres területtel, vagyis önmagában is komoly gazdasági és társadalmi súlya van.
A beszélgetésben elhangzott adatok alapján az egy főre jutó GDP körülbelül 15 ezer 700 dollár, a munkanélküliség 2,7 százalék, az infláció 3,4–4,6 százalék körül mozog, az államadósság pedig 63 százalék. Ezekből nem egy válságország képe rajzolódik ki, hanem egy olyan államé, amelynek megvannak a maga problémái, de közben stabil és szorosan kapcsolódik az észak-amerikai gazdasághoz.
Ebben kulcsszerepe van a korábbi NAFTA, illetve annak utódjának, az USMCA-megállapodásnak. Mexikó az alacsonyabb bérköltségek miatt meghatározó gyártókapacitássá vált az Egyesült Államok és Kanada mellett. Ez nem mellékszál, hanem az ország egyik alapüzlete: informatikai eszközöktől autókig sok minden készül ott.
A digitális nomádok szempontjából
A digitális nomádokat persze nem elsősorban a makrogazdasági mutatók érdeklik, hanem az, hogy lehet-e ott jól élni és dolgozni. A műsorban elhangzott egyik legfontosabb információ szerint Mexikóban nagyjából havi 1500 dollárból (körülbelül 470 ezer forint) egész jól ki lehet jönni. Ez magyar szemmel nem túl kevés, észak-amerikai szemmel viszont kifejezetten kedvező.
Ehhez jön hozzá a 16 százalékos áfa, amely a magyar 27 százalékhoz képest különösen barátságosnak tűnik. Gerendy ugyanakkor hangsúlyozta: ettől Mexikó még nem lesz automatikusan adózási mintadiák. A vállalati adó alapból 30 százalék, vagyis első ránézésre nem csábító. Csakhogy a rendszerben sok beruházási kedvezmény működik, és bizonyos ipari központokban akár több évre nullára is lemehet az effektív teher.
A digitális nomádok számára azonban nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy a mindennapi működéshez adottak a feltételek. A népszerű célpontokban erős a digitális infrastruktúra, van nagysebességű internet, és folyamatosan nő a coworking terek száma. Ez a gyakorlatban sokszor többet nyom a latban, mint egy jól hangzó, de nehezen használható külön vízumprogram.
A kulcsszabály: 183 nap
A beszélgetés egyik legkonkrétabb gyakorlati tanulsága az volt, hogy Mexikóban nincs külön digitális nomád vízum. Helyette van egy általános beutazási és ideiglenes tartózkodási lehetőség, amelyet sokan használnak.
A döntő választóvonal a 183 nap. Gerendy Zoltán szerint addig az ország jellemzően nem tekinti az ott tartózkodót adórezidensnek, vagyis a digitális nomád lét ebből a szempontból kezelhető. Aki viszont ennél tovább marad, könnyen belecsúszhat a mexikói adórendszerbe, és onnantól már korántsem biztos, hogy ugyanaz a laza, költséghatékony képlet marad érvényes.
Ezért Mexikó sokkal inkább jó rövidebb vagy középtávú bázisnak, mintsem olyan helynek, amely kifejezetten hosszú évekre hívná a távmunkásokat. A műsor alapján a mexikói állam nem is erre épít: ekkora országban a digitális nomádok jelenléte létező, de nem központi kérdés.
Vonzó déli célpontok
A digitális nomádok egyik fő központja Mexikóváros. A város már önmagában is óriási jelenség: több mint 21 millió lakosú agglomerációs térség, a világ legnagyobb városai között. A történelmi háttere is különleges, hiszen az egykori Tenochtitlán romjaira épült.
Gerendy felhívta a figyelmet arra is, hogy Mexikóváros több mint 2000 méterrel a tengerszint felett fekszik, ezért az időjárása sem az a klasszikus trópusi forróság, amit sokan elsőre társítanak Mexikóhoz. Inkább 25–26 fok körüli hőmérséklet jellemző, ami sok távmunkásnak ideális lehet.
A digitális nomádok azonban nem csak itt koncentrálódnak. A déli területek, a Yucatán-félsziget, Cancún és a tengerparti körzetek régóta vonzóak, részben a turizmus miatt, részben azért, mert már eleve kiépült szolgáltatási környezet várja az érkezőket. A műsorban elhangzott, hogy a Covid óta jelentősen nőtt a digitális nomádok száma ezekben a térségekben.
A vonzerő határa: közbiztonság és kartellek
A romantikus képnek ugyanakkor van árnyoldala is. A műsorvezetők is felvetették, hogy a kedvező költségek és a jó infrastruktúra önmagukban keveset érnek, ha a közbiztonság gyenge.
Gerendy szerint ez valódi szempont, különösen Mexikóváros esetében. A drogüzlet mérete óriási, és a kartellek működése erőszakos. A beszélgetésben példaként előkerült Joaquín „El Chapo” Guzmán, akinek hírhedt börtönszökése jól mutatja, mekkora pénzek és szervezettség mozognak ebben a világban.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egész Mexikó egyetlen veszélyzóna lenne. A műsor egyik fontos állítása éppen az volt, hogy az ország fő karaktere nem ez, még ha a nemzetközi sajtó gyakran erre is fókuszál. A mindennapi élet, a turizmus, a gyártás és a szolgáltatások világa ennél jóval összetettebb képet mutat.
Sok mindent megmagyaráz a történelem
A beszélgetésben előkerült Mexikó történelmi háttere is, nem véletlenül. Az ország mai helyzetét nehéz megérteni anélkül, hogy látnánk: az egykori Mexikó jóval nagyobb volt. Az 1800-as évek közepéig olyan területek is hozzá tartoztak, mint Kalifornia, Nevada, Utah, Arizona vagy Texas egy része.
Ez azért fontos, mert az amerikai–mexikói határon a mozgás nem pusztán egy mai gazdasági nyomás eredménye. Vannak mély történeti és családi kapcsolatok is, amelyek máig erősek a határ két oldalán. A gazdasági integráció tehát nem teljesen új jelenség, inkább egy régi összekapcsoltság modern formája.
A digitális nomádok szempontjából ez annyit jelent, hogy Mexikó nem periférikus célpont, hanem az észak-amerikai térség szerves része. Ez a közelség és beágyazottság különösen az amerikaiak számára teszi kézenfekvővé.
Kinek lehet jó választás?
Összefoglalva Mexikó akkor lehet jó döntés a digitális nomádok számára, ha valaki erős városi infrastruktúrát, az Egyesült Államokhoz képest alacsonyabb megélhetési költséget és kulturálisan is pezsgő környezetet keres. Annak viszont nem ideális, aki dedikált nomádvízumot, teljesen kiszámítható közbiztonsági helyzetet vagy adózási egyszerűséget vár minden élethelyzetben.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Gerendy Zoltán: a BDO Magyarország ügyvezetője és adótanácsadó partnere.
- BDO Magyarország: üzleti és adótanácsadással foglalkozó magyarországi cégcsoport.
- NAFTA: az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, amely az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó kereskedelmi kapcsolatainak alapja volt 1994 és 2020 között.
- USMCA: a NAFTA utóda, az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás. Ma ez keretezi a három ország gazdasági együttműködését.
- Tenochtitlán: az azték birodalom fővárosa, amelynek romjaira Mexikóváros épült.
- Joaquín „El Chapo” Guzmán: hírhedt mexikói drogbáró, akinek börtönszökése a kartellek erejének és befolyásának szimbólumává vált. Jelenleg életfogytig+30 évig tartó börtönbüntetését tölti az ADX Florence-ben, az Egyesült Államok szövetségi szuperbörtönében.
