Új könyv rendezheti át az éves toplistát: Mélissa Da Costa Visszatérés című regényéről beszélgetett Borbély Zsuzsa, Bíró Péter és Oláh Andrea.
Mélissa Da Costa 2021-es regénye, a Magyarországon idén megjelent Visszatérés a veszteségről, az újrakezdésről, az önmagunk felé vezető útról, a nyitásról és a segítség elfogadásáról szól. A könyv gyönyörű vidékre, egy alpesi sípanzióba kalauzolja olvasóit. De vajon mit tanulnak itt egymástól fél év alatt az idénymunkások? Hogyan gyógyulnak és dolgozzák fel a traumáikat? Borbély Zsuzsa irodalomterapeuta és Bíró Péter, az Európa Könyvkiadó szerkesztője Oláh Andrea Könyvben utazom című műsorában beszéltek a francia írónő regényéről a radiocafén.
A magánytól a szerzett családig
Bevett, hálás és átélhető irodalmi recept, hogy egy nagyon nehéz élethelyzettel indítunk, és a történet ad időt és teret a megoldás irányába. A főszereplő – ez esetben Ambre, egy fiatal lány – élethelyzete kisimulása felé kezd haladni új ismeretségekkel és egy új világ megismerésével. A könyv cselekménye az elhagyatottság, magány tematikájából az emberi kapcsolatok gyógyító ereje révén eljut a szerzett család témájához.
A magára maradt főszereplő
Ambre problémája többgyökerű. Egyrészt egy nála jóval idősebb, családos férfi szeretője lesz, ami hosszú távon nem működik. Másrészt, és ez gyakori a mai fiatalság körében, nincs meg az életében a biztonságot és menedéket nyújtó család, a szülőkkel nem működik a kapcsolat. Magára marad a fájdalmával. A téli, havas, hegyi táj is jellemzi azt a lelki dermedtséget, hibernációt, amiben ez a lány van. Bár a fehér hó egyúttal a világosságot is jelképezi, a könyv elején Ambre ezt még nem érzi.
Drámai nyitány Da Costa módra
Da Costánál fontos motívum a pszichológiai problémákat előtérbe helyező, drámai nyitány. Korábbi regénye, a Manon virágai egy gyermek elvesztésével indít. Nem spoiler, hogy a Visszatérés története öngyilkossági kísérlettel kezdődik. A könyv bevezető szakasza talán azoknak segíthet, akik ilyen emberek környezetében vannak, hogy egy kicsit megértsék. Fontos, hogy ezután pszichológusi segítséget kap a karakter a kórházban.
Idénymunkások gyógyulása
A karakter egy kis falu sípanziójába kerül, belecsöppen egy ott működő kollektívába, idénymunkások közé. Az alpesi hotel üvegkalitkájában gondosan összezárja őket a könyv szerzője, akár egy krimi szereplőit vagy egy kollégium bentlakó diákjait. Ebben az átmeneti közegben folyamatosan minden változásban van, mindenkinek van valami gyógyulnivalója, de az emberek szerencsére szeretnek jók lenni. Idővel meg tudnak nyílni egymás felé, képesek segítséget kérni és elfogadni.
Sokszereplős terápia
A könyv sok szereplője rengeteg azonosulási lehetőséget biztosít az olvasónak. Mindenki felfedezheti a saját vagy környezete életéből ismerős motívumokat. Lehet azonosulni a megfeneklett karrierrel rendelkező síelővel, a kisgyerekét egyedül nevelő anyával, vagy éppen a magányos öregúrral, aki a természet felé fordul, és ott találja meg saját békéjét. Mindeközben nem feledkezünk meg Ambréról, aki egy másik karakter javaslatára saját magának ír leveleket. Itt kiderül, hogy nem csak az olvasás, hanem az írás is lehet egy terápiás folyamat része.
Megközelíthetőség, közérthetőség, gyorsaság
A szerzőről szólva a beszélgetés résztvevői kifejtették, hogy Da Costa eleinte blogon, majd magánkiadásban publikált, szerény sikerrel. Később felkarolta egy kis lyoni kiadó, és meg sem állt a francia tízes toplistáig. Ezt a helyezést Magyarországon is megismételte, ami egyáltalán nem magától értetődő. Kissé alulról jött, radar alatti szerzőnek számít, akit kiadói kedvelnek, mert rendkívül gyorsan dolgozik: egy könyv fél év alatt készül el a kezei alatt. Olvasói pedig regényei közérthetősége miatt is szívesen vásárolják meg regényeit. Személye azért is szimpatikus a közönség számára, mert megközelíthetőnek tűnik. Nem egy elefántcsonttoronyban üldögél, hanem egy közülünk.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Mélissa Da Costa: a 2020-as évek egyik legnépszerűbb francia szerzője. Magyar kiadásban eddig Az ég minden kékje, a Manon virágai és a Visszatérés című regényei jelentek meg.
- Borbély Zsuzsa: kulturális újságíró, aki irodalom- és filmterápiával is foglalkozik, önismereti csoportokat vezet.
- Bíró Péter: író, fordító, az Európa Könyvkiadó szerkesztője.
- Európa Könyvkiadó: 1946-ban alapított magyar irodalmi könyvkiadó. Eleinte Új Magyar Könyvkiadó név alatt működött. Háromszor nyerte el Az év kiadója díjat.
