A magyar munkaerőpiac nem omlott össze, de a számok mögött lassú romlás és egyre erősebb demográfiai nyomás látszik.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Virovácz Péter, az ING vezető elemzője elmondta, hogy a magyar munkaerőpiac első pillantásra még mindig stabilnak tűnik, valójában azonban egyszerre fogy a foglalkoztatottak száma és a munkaképes korú népesség. A munkanélküliségi ráták kevésbé ijesztőek, mint maga a folyamat.
A ráták nem mondanak el mindent
Hosszú ideig a magyar munkaerőpiac a gazdaság egyik sikertörténetének számított. A kép valóban nem drámai: Virovácz szerint egy három éve stagnáló gazdaságban önmagában pozitívum, hogy a munkanélküliség nem szállt el. Csakhogy szerinte érdemes hátrébb lépni a havi adatoktól, és a hosszabb trendet nézni.
Ebben már az látszik, hogy a foglalkoztatás lassan morzsolódik, miközben a munkanélküliek száma is emelkedik. A szakértő szerint azért csalóka a kép, mert a KSH által is használt munkaerőpiaci ráták erősen függenek a munkaképes korú népesség nagyságától. Ha pedig a kínálati oldal is szűkül, a romlás kevésbé látványos a százalékokban.
Virovácz úgy fogalmazott: a korábbi, 3,2 százalék körüli munkanélküliségi ráta után most nagyjából 4,5 százalék környékén járunk. Ez még nem tragédia, de
már nem az a helyzet, amikor szinte bárkit azonnal felszív a piac.
Munkanélküliség és munkaerőhiány egyszerre
A látszólagos ellentmondás egyik oka a munkaerőpiac egyenetlensége. Országos átlagokról könnyű beszélni, de régiónként és szakmánként egészen más kép rajzolódik ki. Vannak térségek nagyon alacsony, és vannak jóval magasabb munkanélküliséggel, ráadásul ugyanaz a szakma sem mindenhol keresett.
A másik ok a fluktuáció. A szakértő szerint a havi adatokban egyre nagyobb kilengések látszanak: szezonális munkák indulnak és kifutnak, illetve inflációs időszakokban többen kezdhetnek újra állást keresni, mert egy keresetből már nehezebb megélni. Ettől a munkanélküli státusz és az aktív álláskeresés közötti mozgás gyakoribb lehet, mint korábban.
A cégek nem szívesen engedik el az embereket
A vállalatok sokszor akkor sem bocsátanak el munkaerőt, ha csökken a termelésük. Ez a munkaerő-tartalékolás jelensége: inkább megtartják az embereket, mert attól félnek, hogy később nem tudják majd pótolni őket.
Ennek oka részben az, hogy a statisztikákban szereplő munkanélküli tömeg jelentős része nehezen foglalkoztatható. Másrészt egyre több állás igényel speciális tudást, a betanítás és a céges rendszerek megismerése pedig idő és pénz. Egy vállalat számára ezért nagyobb kockázat lett az elbocsátás, mint korábban.
Miért nem talál állást az sem, aki képzett?
Abeszélgetésben az is felmerült, hogy diplomás, tapasztalt emberek is hónapokig kereshetnek munkát. Virovácz szerint ez sem cáfolja a munkaerőhiányról szóló állításokat: egyszerűen nem ugyanott, nem ugyanabban a szakmában és nem ugyanazzal az elvárásrendszerrel találkozik a kereslet és a kínálat.
Ehhez társul a magyar munkaerőpiac gyenge földrajzi mobilitása. A szakértő szerint itthon az emberek jellemzően 50–60 kilométeres ingázást vállalnak, a tartós költözés vagy családi átrendeződés viszont sokkal ritkább, mint például az Egyesült Államokban. A munka tehát lehet, hogy létezik, csak nem ott, ahol az álláskereső él.
A kiválasztásnál ráadásul rejtett szempontok is működhetnek: életkor, családalapítási esély, hosszabb távú kieséstől való félelem. Ezeket nehéz bizonyítani, de a beszélgetés alapján a piaci szereplők viselkedését erősen befolyásolják.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Virovácz Péter: az ING vezető elemzője.
- ING: nemzetközi pénzügyi csoport, amelynek elemzői rendszeresen publikálnak gazdasági értékeléseket.
- KSH: a Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország hivatalos statisztikai intézménye, a foglalkoztatásról és munkanélküliségről szóló adatok egyik legfontosabb forrása.
- Munkanélküliségi ráta: azt mutatja meg, hogy a gazdaságilag aktív népességen belül mekkora a munkanélküliek aránya.
- Munkaerő-tartalékolás: az a vállalati gyakorlat, amikor a cég gyengébb időszakban sem küldi el a dolgozóit, mert attól tart, hogy később nem talál helyettük megfelelő embert.
