A NATO jelenlegi állapotában az is eredménynek számít, ha Donald Trump nem borítja fel az asztalt, és a szövetség egyben marad.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Feledy Botond külpolitikai szakértő azt mondta: a mostani NATO–csúcs mércéje már nem az, hogy áttörő döntések születnek-e, hanem az, hogy sikerül-e elkerülni a nyílt konfliktust Donald Trumppal. Ez elsőre túlzásnak hangozhat, mégis sokat elmond arról, milyen állapotban van a transzatlanti szövetség.
A hízelgés már nem stratégia
Feledy szerint Mark Rutte, a NATO főtitkára az elmúlt időszakban látványosan próbálta megnyerni Donald Trump jóindulatát. Ez a taktika egy ideig működőképesnek tűnt, de a szakértő szerint mára mindenki tudja, hogy ez legfeljebb ideiglenes eszköz.
Trump politikai működése ugyanis kiszámíthatatlan. Feledy úgy fogalmazott, hogy a hízelgés célja már nem a stratégiai megállapodások kikényszerítése, hanem a botrány elkerülése. Vagyis a siker nem az, hogy tartós egyezség születik, hanem az, hogy a következő nyilatkozat ne írja felül az előzőt.
Rövid zárónyilatkozat, kevés támadási felület
Ezt a logikát tükrözte a csúcs záródokumentuma is, amely szokatlanul rövid lett. Feledy szerint ez részben azért lehetett így, mert az olyan érzékeny ügyekben, mint Irán, a helyzet akár napok alatt megváltozhatott volna. Másrészt a szövetségesek sem voltak egységesek abban, hogyan viszonyuljanak az amerikai közel-keleti lépésekhez.
A rövid memorandum tehát nem feltétlenül a jelentőség hiányát mutatja, inkább azt, hogy minél kevesebb legyen benne az a pont, amibe később bele lehet kötni. Ez jól jelzi, mennyire törékeny most a belső egyensúly.
Mégis volt kézzelfogható eredmény
A szakértő szerint a csúcs egyik fontos hozadéka az volt, hogy a NATO ki tudta mondani Ukrajna további támogatását, és nagyságrendileg 80 milliárd dollárnyi fegyveres támogatást is célként jelölt meg. Feledy úgy látja, Trump és Volodimir Zelenszkij viszonya most meglepően működőképesnek tűnt.
Szóba került a Patriot rakétatechnológia gyártásának lehetősége is Ukrajnában. Rövid távon ez aligha hoz gyors áttörést, mert rendkívül bonyolult csúcstechnológiás fegyverről van szó. Szimbolikusan viszont fontos üzenet: az Egyesült Államok ezzel azt jelezte, hogy Európának idővel saját légvédelmi és hadiipari képességeket kell építenie.
Stabilabb lett a NATO vagy csak nem gyengült?
A beszélgetés talán legbeszédesebb mondata az volt: ma már annak is örülni kell, ha Trump nem akar kilépni a NATO-ból. Feledy szerint a csúcs után a szövetség nem lett kevésbé stabil, és a mostani helyzetben ez már eredménynek számít.
A felszín alatt ugyanakkor komoly kérdések maradtak nyitva. Ilyen az amerikai katonai jelenlét felülvizsgálata, az úgynevezett posture review, illetve az is, hogy a növekvő védelmi kiadásokat az európai országok saját hadiiparuk fejlesztésére költenék, miközben Trump inkább amerikai beszerzéseket várna el. Közben Ursula von der Leyen is arról beszélt, hogy az Európai Bizottság milyen eszközökkel támogatná az európai védelmi ipart.
Magyarország számára a bizalom a fő kérdés
Feledy Botond a magyar szereplésről azt mondta: az első NATO-csúcsát teljesítő magyar miniszterelnök számára a legfontosabb feladat a bizalom visszaépítésének megkezdése volt. A nyilvános gesztusok önmagukban keveset érnek, a szövetségesek inkább azt figyelik majd, mi történik a munkakapcsolatok mélyebb szintjein.
A lényeg tehát nem egy jól sikerült folyosói mondat, hanem az, hogy a partnerek elhiszik-e, hogy Magyarország valóban képes kiszorítani az esetleges orosz befolyást az érzékeny állami rendszerekből. Ez lassú folyamat, de Feledy szerint az első lépés megtörtént.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Mark Rutte: a NATO 14. főtitkára 2024 októbere óta, korábban hosszú ideig Hollandia miniszterelnöke volt.
- Posture review: az amerikai katonai jelenlét felülvizsgálata Európában.
- Patriot: amerikai lég- és rakétavédelmi rendszer, amelyet elsősorban ballisztikus rakéták és más légi fenyegetések elhárítására használnak.
- Ursula von der Leyen: az Európai Bizottság elnöke.
