A hőségben sportolás nemcsak kényelmetlen, hanem kockázatos is lehet, főleg gyerekeknél, akik játék közben könnyen túlterhelik magukat.
A nyári edzőtáborok sok gyereknek a szabadság, a mozgás és a közösségi élmény idejét jelentik, csakhogy a nagy meleg egészen más szabályokat ír a sporthoz. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Gógl Álmos sport- és rehabilitációs szakorvos arról beszélt, miért kell ilyenkor különösen tudatosnak lenniük az edzőknek és a szülőknek, és milyen jelekre kell figyelni, ha a gyerek túl sok hőt kap.
A gyerek nem mindig szól időben
Dr. Gógl Álmos szerint a gyerekeket nem feltétlenül azért kell külön kezelni, mert sokkal érzékenyebbek a melegre, hanem azért, mert másképp működnek ilyen helyzetben. Belefeledkeznek a játékba, élvezik az edzést, és közben egyszerűen elfelejtenek inni, vagy nem veszik komolyan a saját tüneteiket.
Ezért a felelősség elsősorban nem rajtuk van. A szakértő szerint sokkal nagyobb szerepe van annak, hogy az edző rendszeresen megállítsa őket, és 15–20 percenként ivásra figyelmeztesse a gyerekeket. A szülő legfontosabb feladata pedig az, hogy megfelelő felszereléssel küldje táborba a gyereket, és előre rákérdezzen a körülményekre.
Nem mindegy, mikor és milyen sport
A hőségben sportolásnál külön kell kezelni a folyadékvesztést és a hőterhelést. Nem ugyanaz egy futballtábor, mint egy úszó- vagy vitorlástábor, de a vízpart sem jelent automatikus védelmet. A műsorban elhangzott: a vízi sportoknál a szórt fény és a visszaverődő sugárzás miatt az UV-terhelés még fokozottabb is lehet.
A jó gyakorlat az, ha a déli és kora délutáni, vagyis nagyjából 12 és 16 óra közötti időszak nem a tűző napon telik. A szakértő szerint az edzők erre általában figyelnek, de a szülőnek is érdemes előre rákérdeznie, hogy néz ki a napi program.
A felszerelés sem mellékes: kisebb kulacs, lehetőleg hűtött víz, sapka, adott sportágnál napszemüveg, és ha belefér, világos, UV-védő technikai ruházat. A kétliteres palack önmagában nem sokat ér, ha a gyerek nem issza meg, vagy egyszerűen otthagyja valahol a mérete miatt.
Naptej, árnyék, gyors reakció
A napvédelemnél könnyű hamis biztonságérzetbe kerülni. Az, hogy a gyerekre reggel felkerül egy magas faktorszámú naptej, még nem jelenti azt, hogy egész nap védett marad. Az izzadás és a törölközés csökkenti a naptej hatását, ezért legalább kétóránként frissíteni kell a kezelést.
Ha mégis rosszullét jelentkezik, az első teendő a terhelés azonnali leállítása. A gyereket árnyékba kell vinni, lehetőleg természetes árnyékba, mert az hűvösebb lehet, mint egy mesterséges fedés. Ezután jöhet a hűtés: vizes borogatás, vizes locsolás, nyugalom.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a hőártalmak gyorsan romolhatnak. Ha a gyerek zavarttá válik, hány, látászavara van, vagy erősebb izomgörcsök jelentkeznek, akkor már nem szabad kivárni: orvosi segítséget kell kérni.
Mit vehet észre otthon a szülő?
A legenyhébb panaszok sokszor csak később – akár este – jelentkeznek. Ilyen lehet a fejfájás, a hányinger, a fáradtság, amit a köznyelvben gyakran napszúrásként emlegetünk. Ilyenkor folyadékpótlásra és pihenésre van szükség, másnap pedig jobb kihagyni az edzést.
De nagyon fontos az is, hogy a gyereket meg kell tanítani szólni a bajról. Nem azért, mert neki kell megoldania a helyzetet, hanem azért, mert sokszor a bizonyítási vágy erősebb benne, mint az óvatosság.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Gógl Álmos: sportorvos és rehabilitációs szakorvos.
- Hőártalom: gyűjtőfogalom azokra az állapotokra, amelyek akkor alakulnak ki, amikor a szervezetet túl nagy hőterhelés éri. Tünetei enyhébb rosszulléttől a komolyabb zavartságig terjedhetnek.
- Napszúrás: a köznyelvben használt kifejezés arra az állapotra, amikor a fejre érkező erős napsugárzás miatt fejfájás, hányinger, fáradtság jelentkezik.
- UV-terhelés: a nap ultraibolya sugárzásából adódó terhelés, amely nemcsak a bőrt, hanem hosszabb kitettség esetén az általános közérzetet is befolyásolhatja. Vízparton a visszaverődő fény miatt fokozott lehet.
