Hosszú repülőúton a száraz levegő, a fertőzésveszély és a sok ülés is gondot okozhat, még fiataloknál is, nem árt a tudatosság.
A nyaralás vagy a hosszú üzleti utazás legtöbbször nem a repülőn romlik el, de sok múlik azon, mennyire készülünk tudatosan az utazásra. A radiocafé Millásreggeli című műsorában dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője elmondta, hogy egy hosszabb repülőút nemcsak az időseknek vagy a krónikus betegségben élőknek jelenthet megterhelést. A zárt tér, a száraz levegő és a mozdulatlanság az egészséges utasoknak is kihívás lehet.
Az út is számít, nem csak a célállomás
A repülésről sokáig főleg kényelmi szempontból beszéltünk: mennyi a lábtér, mennyit késik a gép, ehető-e a fedélzeti menü. Pedig az utazásnak van egy kevésbé látványos oldala is. Egy többórás út alatt a szervezet egyszerre többféle terhelést kap: zárt térben ülünk sok ember társaságában, változó hőmérséklethez alkalmazkodunk, közben pedig jóval kevesebbet mozgunk, mint normál esetben.
Dr. Torzsa Péter külön felhívta rá a figyelmet, hogy a repülőn a hőmérséklet sem mindenhol egyforma. Tapasztalata szerint a gép hátsó részén akár hűvösebb is lehet, ezért érdemes rétegesen öltözni. Ez apróságnak tűnhet, de sokat számít, ha valaki nem szeretne átfázni egy hosszabb úton.
Száraz levegő, érzékeny nyálkahártya
A repülőn az egyik leggyakoribb kellemetlenség a száraz levegő. Ez nemcsak komfortkérdés. Az orvos elmondta, hogy a kiszáradó nyálkahártya sérülékenyebbé teheti a szervezetet, ezért könnyebben utat találhatnak a különféle fertőzések.
Ez különösen azért fontos, mert a repülő egyszerre zárt tér és közösségi tér. Ha valaki megfázásos tünetekkel utazik, a köhögés, a tüsszentés vagy az orrfolyás a körülötte ülők számára is kockázatot jelenthet. Torzsa szerint ezért hasznos lehet, ha van nálunk maszk. Nem azért, mert minden repülőút veszélyes, hanem mert egy közvetlen közelben tüsszentő utastól a légforgató rendszer sem tud teljes védelmet adni.
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy sokan úgy emlékeznek: a Covid idején gyakran hallottuk, hogy a repülők szűrőrendszerei a vírusokat is kiszűrik. A szakértő erre úgy reagált: a légitársaságok természetesen törekednek erre, de ha valaki fél méterre ül tőlünk, és ránk tüsszent, a cseppfertőzés veszélye ettől még fennállhat. Vagyis a technika segíthet, de a közvetlen emberi közelséget nem tudja teljesen „kikapcsolni”.
Mit tehetünk a fertőzések ellen?
A legkézenfekvőbb tanács meglepően egyszerű: igyunk rendszeresen. A folyamatos folyadékfogyasztás segíthet abban, hogy a nyálkahártya ne száradjon ki annyira, és ez már önmagában is javíthatja a komfortérzetet.
Emellett a higiénia sem mellékes. A fertőzések nemcsak a levegőből terjedhetnek, hanem az érintett felületekről is. Az utazás során rengeteg dolgot megfogunk: kartámaszt, lehajtható asztalt, mosdóajtót, csomagtartót. Ezért hasznos lehet, ha van nálunk kézfertőtlenítő, különösen étkezés előtt.
A szakértő azt is elmondta, hogy ha valaki a repülőút alatt már valódi megfázásos tüneteket tapasztal, például köhögést vagy orrfolyást, azt legtöbbször vírusok okozzák. Ugyanakkor az egyszerű átfázásérzésen meleg itallal lehet enyhíteni. Saját javaslatként megemlítette azt is, hogy utazásra érdemes C-vitamint és D-vitamint vinni, mert ezek is segíthetnek az immunrendszer támogatásában.
A hosszú ülés kockázata
A repülés egészségügyi kockázatai nem állnak meg a légúti panaszoknál. A többórás mozdulatlanság a mélyvénás trombózis szempontjából is gondot jelenthet, főleg azoknál, akik eleve hajlamosabbak rá.
Egzotikus úticélok felé akár hat-nyolc-tíz órát is repülhetünk. Torzsa Péter szerint ez egyértelműen kockázatos lehet azoknál, akiknél már fennáll valamilyen rizikófaktor. Ilyen lehet például a korábbi mélyvénás trombózis, egy ismert hajlam, a terhesség, de az elhízás is. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy a túlsúly és az elhízás a magyar lakosság jelentős részét érinti, így ez a kockázat jóval több embert érinthet, mint elsőre gondolnánk.
Óránként felállni nem udvariatlanság
A családorvos szerint hosszabb repülőúton az egyik legfontosabb szabály, hogy óránként érdemes felállni és sétálni egy kicsit a folyosón. Ez segíti a keringést, és csökkentheti annak esélyét, hogy vérrög alakuljon ki.
Nem kell látványos fedélzeti tornába kezdeni. Bár a beszélgetésben szó esett arról is, hogy egyes nagy gépeken az utasok a mosdók környékén nyújtanak vagy tornagyakorlatokat végeznek, Torzsa Péter szerint már az is sokat ér, ha egyszerűen csak oda-vissza sétálunk. Emellett ülés közben is hasznos, ha nem tartjuk teljesen mereven a lábunkat, hanem időnként megmozgatjuk.
A szakértő szerint nem szerencsés, ha hosszú időre mozdulatlan helyzetbe kényszerítjük a lábainkat. Nem feltétlenül egyetlen testtartás a fő baj, hanem az, ha túl sokáig nem történik semmi.
Kérdezzük meg az orvost!
Vannak utasok, akiknek érdemes már az út előtt orvossal egyeztetniük. Ilyenek lehetnek azok, akiknek korábban már volt trombózisuk, valamilyen ismert hajlamuk van, vagy más olyan állapotuk áll fenn, amely növelheti a kockázatot.
A megelőzés egyik eszköze lehet a kompressziós harisnya, amely a szakértő szerint sokat segíthet, még ha nyári időben kényelmetlenebb is a viselése. Ennél is fontosabb azonban, hogy bizonyos esetekben csak az orvosi konzultáció alapján eldöntött, véralvadásgátló injekció jelenthet valódi megelőzést.
A műsorban egyértelműen elhangzott: ha valaki „biztosra menne”, nem érdemes recept nélkül kapható, vérhígító hatásúnak gondolt készítményekkel kísérletezni. Torzsa Péter szerint a mélyvénás trombózis megelőzésében ezek nem helyettesítik a szükség esetén alkalmazott injekciós kezelést.
Egy kis tudatosság sokat érhet
A hosszú repülőút önmagában nem betegségforrás, és nem is ok arra, hogy bárki lemondjon az utazásról. Inkább arra emlékeztet, hogy a testünk a fedélzeten is velünk utazik. A réteges öltözködés, a folyadékfogyasztás, a maszk, a kézfertőtlenítő és az időnkénti séta nem látványos trükkök, mégis ezek a legegyszerűbb eszközök ahhoz, hogy a megérkezés után ne a kellemetlen tünetekkel kelljen foglalkoznunk. Egy jól induló utazás sokszor tényleg már a felszállás előtt elkezdődik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Torzsa Péter: családorvos, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
- Semmelweis Egyetem: Magyarország egyik legismertebb orvos- és egészségtudományi egyeteme.
- Mélyvénás trombózis: olyan állapot, amikor vérrög alakul ki a mélyen futó vénákban, leggyakrabban a lábban. A hosszú ideig tartó mozdulatlanság növelheti kialakulásának kockázatát.
- Kompressziós harisnya: speciális, a lábra nyomást gyakorló harisnya, amely segítheti a vénás keringést. Hosszabb utazásoknál bizonyos esetekben a trombóziskockázat csökkentésének egyik eszköze lehet.
- Cseppfertőzés: a fertőzések egyik terjedési módja, amikor köhögés, tüsszentés vagy beszéd közben apró cseppekkel jutnak tovább a kórokozók.
