A tartós hőség a cukorbetegséggel élőknél nemcsak kellemetlen, de súlyos problémákat, vércukor- és vérnyomás-ingadozást is okozhat.
A nyári forróságot sokan legfeljebb kényelmetlenségként élik meg, a diabétesszel élők számára azonban a tartós kánikula ennél jóval többet jelenthet. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Füzesi Brigitta a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége elnöke arról beszélt: ilyenkor a szervezetet kívül-belül megterheli a meleg, ezért tudatosabban kell figyelni a folyadékpótlásra, a mérésekre és a rosszullét korai jeleire.
A hőség a vércukrot sem hagyja érintetlenül
A tartós kánikula egy egészséges szervezetet is megviselhet, diabétesz mellett viszont még kiszámíthatatlanabbá válhat a helyzet. Füzesi szerint ilyenkor nemcsak a hőmérő mutat magasabb értéket, hanem a vércukormérő és a vérnyomásmérő is gyakrabban jelezhet eltérést.
Ez azért fontos, mert a meleg önmagában is fokozza a szervezet terhelését. Ha ehhez vércukoringadozás, vérnyomásváltozás vagy folyadékhiány társul, könnyebben jelentkezhet gyengeség, rossz közérzet, szédülés, sőt akár el is eshet a beteg. Vagyis a nyári hőhullám a diabétesszel élők számára nem egyszerűen kellemetlen, hanem kockázati helyzet.
A szakértő ezt egy erős, de találó mondattal fogalmazta meg: a szervezet szeretne nyaralni, a diabétesz viszont nem megy szabadságra. A lényeg éppen ez: a megszokott napi rutin a kánikulában már nem biztos, hogy elég.
Eleget inni
Füzesi Brigitta szerint, ha három szóban kellene összefoglalni a legfontosabb nyári teendőket, azok ezek lennének: inni, mérni, jelezni.
Az első a tudatos folyadékpótlás. A beszélgetésben elhangzott, hogy
napi 3–3,5 liter folyadék elfogyasztására érdemes törekedni,
különösen szélsőséges melegben. A hangsúly a tudatosságon van: nem akkor kell inni, amikor már megérkezett a szomjúságérzet, mert az már késő lehet.
Ez sokaknak túlzónak vagy nehezen tarthatónak tűnhet, pedig a gyakorlatban egyszerű fogással segíthető. Egy saját kulacs vagy palack, amelyet az ember egész nap magánál tart és újratölt, nem látványos megoldás, de éppen az ilyen apró szokások adhatják a védelem alapját. A szakértő szerint a szervezet ráadásul hozzá is tud szokni a rendszeres kortyolgatáshoz.
A kiszáradás diabétesz mellett különösen veszélyes lehet. Nemcsak a közérzet romlik, hanem a szervezet működése is nehezebbé válik, ha nincs elég folyadék és romlik a keringés. A hidratáció tehát nem mellékes egészségtipp, hanem az egyik legfontosabb nyári alapfeltétel.
Nem elég arra várni, hogy a test majd szól
Hőség idején gyakran felvetődik, hogy az emberi szervezet pontosan tudja, mire van szüksége, ezért elég akkor inni, amikor szomjasak vagyunk. A műsorban erre is reagált Füzesi Brigitta, és egyértelműen azt mondta: diabétesz esetén veszélyes lehet pusztán erre hagyatkozni.
Érvelése szerint a cukorbetegség anyagcserezavarral járó állapot, vagyis éppen az a helyzet, amikor az önmenedzselésnek kiemelt szerepe van. A kezelés egyik pillére az, hogy az érintett figyel magára, fegyelmezetten követ egy tudatos napirendet, és igyekszik a vércukorszintet, a vérnyomást, valamint más fontos értékeket az optimálishoz közel tartani.
Ez idősebb embereknél különösen fontos. Ahogy a beszélgetésben is elhangzott, az idősebb szervezet sokszor későn jelzi a folyadékhiányt, így
a kiszáradás akár észrevétlenül is kialakulhat.
Mire a test „szól”, addigra a helyzet már jóval komolyabb lehet.
Ugyanez igaz a vércukorra is. A hosszú évek óta diabétesszel élők gyakran tapasztalják, hogy az időjárás, a frontok vagy a szélsőséges meleg másként hat rájuk, mint azokra, akik nem élnek ezzel az állapottal. A szervezet jelzéseire hagyatkozni tehát önmagában kevés lehet.
A gyakoribb mérés is védelem
A második kulcsszó a mérés. Kánikulában azért érdemes gyakrabban ellenőrizni a vércukorszintet, mert nem mindig könnyű megkülönböztetni, hogy egy rosszullét hátterében egyszerű hőterhelés, folyadékhiány vagy éppen vércukoresés áll.
Ha valaki gyengének érzi magát, szédül, levert, vagy nehezebben koncentrál, abból önmagában még nem derül ki, mi a probléma forrása. A mérés viszont kapaszkodót adhat. Ez különösen fontos lehet azoknál, akiknél a diabétesz mellé vérnyomásprobléma is társul, hiszen a szakértő szerint ez gyakran együtt jár a hosszabb ideje fennálló cukorbetegséggel.
Mit tehet a környezet, ha valaki rosszul lesz
A harmadik kulcsszó a jelzés. Vagyis
felismerni, ha baj van, és szükség esetén segítséget kérni.
Ez nemcsak az érintetteknek fontos, hanem a családtagoknak, kollégáknak és barátoknak is.
Ha valakiről tudjuk, hogy diabétesszel él, és a hőségben rosszul lesz, az első lépés a folyadékpótlás. Ha van nála vércukormérő, érdemes segíteni a használatában. Egy diabétesszel élő ember általában tudja, mit kell tennie, ha túl magas vagy túl alacsony az érték, de egy rosszullétnél ez a megszokott kontroll gyorsan gyengülhet.
Füzesi Brigitta a műsorban arra is kitért, hogy ha a vércukorszint 3,9 alá esik, és azt látjuk, hogy az illető már nehezen koncentrál, indokolt lehet mentőt hívni, vagy legalább tanácsot kérni a 112-es segélyhívón. A túl alacsony vércukorszint, vagyis a hipoglikémia ugyanis akár ájuláshoz is vezethet.
A legfontosabb, hogy ne legyintsünk a tünetekre. A „biztos csak a meleg” sokszor kézenfekvő magyarázatnak hangzik, de diabétesz mellett a meleg és az anyagcsere-ingadozás egymást erősítheti.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Füzesi Brigitta: a cikkben megszólaló szakértő, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke.
- Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége: röviden CEOSZ, a cukorbetegek érdekképviseletével és tájékoztatásával foglalkozó országos szervezet.
- DiabPONT: a CEOSZ online előadássorozata, amely keddenként jelentkezik, és a diabétesszel élők mindennapi kérdéseivel foglalkozik.
- Hipoglikémia: a túl alacsony vércukorszint állapota. Tünetei között lehet gyengeség, zavartság, koncentrációs nehézség, súlyos esetben pedig ájulás is.
- 112-es segélyhívó: az egységes európai segélyhívó szám, amely Magyarországon is elérhető.
