Az UV-sugárzás nemcsak leégést okozhat: gyorsítja a bőr öregedését, és a bőrdaganatok kockázatát is növeli.
Amikor megérkezik a kánikula, vele együtt szinte menetrendszerűen előkerül a naptej, a kalap és a „velem úgysem történik semmi” hozzáállás is. Pedig az UV-sugárzásról még mindig sok félreértés él, miközben a bőrre gyakorolt hatása nagyon is valós. A témáról a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélt Dr. Ujfaludi Adrienn bőrgyógyász szakorvos, aki közérthetően foglalta össze, miért nem érdemes félvállról venni a fényvédelmet.
Mi az UV-sugárzás, és miért számít?
Az UV-sugárzás a földre érkező fény spektrumának része. Több hullámhossz tartozik ide, és ezek közül bizonyos tartományok károsan érintik a bőrt. Vagyis a napfény nem eleve „rossz”, de a túlzott UV-terhelés már igen.
A bőrgyógyász arra is felhívta a figyelmet, hogy a fényre szükségünk van, az élet elképzelhetetlen lenne nélküle. Az UV-sugárzásnak van szerepe például a D-vitamin-szintézisben is, de ez nem jelenti azt, hogy minél több napfény, annál jobb. A beszélgetésben elhangzott: a mi éghajlatunkon nagyjából 10–15 perc, a kezet és arcot érő napfény elegendő lehet ehhez.
A gond ott kezdődik, amikor a bőrt krónikusan, ismétlődően vagy nagyon erős dózisban éri UV-sugárzás. Ez ugyanis nemcsak a napégésért felelős, hanem a bőr idő előtti öregedésében és a bőrdaganatok kialakulásában is szerepet játszik.
Nem csak esztétikai kérdés
A nyári napozással kapcsolatban sokáig tartotta magát az a gondolat, hogy a barnulás az egészség jele, sőt valamiféle természetes védelem. A bőrgyógyász szerint ez félrevezető leegyszerűsítés.
A műsorban egyértelműen elhangzott, hogy az UV-sugárzás igazoltan szerepet játszik a melanóma és a nem melanóma típusú bőrdaganatok kialakulásában is. Ugyanez a terhelés a szoláriumhasználatnál is fennáll, tehát a mesterséges barnulás sem biztonságos kerülőút.
A szakértő gyakorlati példákat is hozott arra, milyen látványos lehet a fénykárosodás. Elég összehasonlítani egy idősebb, sokat a szabadban dolgozó ember fedetlen és ruhával védett bőrfelületeit: az arc, a nyak vagy a kéz jóval erősebben öregedhet, mint a takart területek. Ugyanezért beszédes az a sokat idézett eset is, amikor egy kamionsofőr arcának az ablak felőli oldala feltűnően idősebbnek látszott a másiknál. Az üveg ugyanis bizonyos mértékig átengedi az UV-sugárzást.
A legjobb védelem nem feltétlenül a flakonban van
A fényvédelemről sokaknak elsőre a naptej jut eszébe, pedig Ujfaludi szerint a fizikai védelem az egyik leghatékonyabb eszköz. A kalap, a napszemüveg és a ruházat sokszor többet ér, mint a késve vagy túl vékonyan felkent fényvédő.
Ez különösen igaz a délelőtt 10 és délután 3 óra közötti időszakban, amikor erősebb az UV-terhelés. Ilyenkor, ha lehet, érdemes árnyékban vagy védett helyen maradni. Ha pedig mégis a napon vagyunk, a fedetlen bőrfelületekre napi rutinként érdemes fényvédőt használni.
A széles spektrumú védelem fontos: a fényvédő ne csak UVB, hanem UVA- és UVB-sugárzás ellen is védjen. A szakértő szerint legalább 30-as faktorszámú készítményt érdemes választani, és 30 alatt ő kifejezetten nem szokott fényvédőt javasolni.
Mit jelent a 30-as vagy 50-es faktor?
A faktorszám sokaknak inkább marketingnyelvnek tűnik, mint valódi információnak, pedig van mögötte értelmezhető tartalom. Dr. Ujfaludi Adrienn elmondta: ez az érték az UVB-sugárzásra vonatkozó mérés, és azt mutatja meg, hányszor több időt tölthet valaki a napon napégés nélkül az adott fényvédővel, mint anélkül.
Ha például valaki erős UV-sugárzásban akár 10 perc alatt leégne, akkor egy 30-as vagy 50-es fényvédővel ennek többszörösét bírhatja ki. Csakhogy ez laboratóriumi körülmények között mért adat, vastagabban felkent készítménnyel. A valóságban izzadás, úszás, sportolás vagy egyszerű ledörzsölődés is csökkentheti a védelem erejét.
Ezért is adhat hamis biztonságérzetet a túl alacsony faktorszám: úgy érezzük, megtettük, amit kellett, miközben a bőr valójában nem kap elég védelmet.
Mikor kell újrakenni?
A rövid válasz: nem elég egyszer bekenni magunkat, aztán megfeledkezni róla. A szakértő szerint az újrakenés szükségessége attól függ, mit csinálunk. Ha izzadunk, sportolunk vagy vízben vagyunk, gyakrabban kell ismételni. Egy nyugodtabb, hétköznapi rutin mellett ritkábban lehet rá szükség, de a fényvédő hatása így sem korlátlan.
Az is fontos, hogy olyan állagú készítményt válasszunk, amit valóban használunk. Vannak könnyű, szinte vízszerű fényvédők, vannak fizikai szűrővel dolgozó, fehéresebb bevonatot hagyó termékek, és léteznek speciális formulák érzékeny vagy kipirosodásra hajlamos bőrre is. A jó választás tehát nem feltétlenül a legdrágább, hanem az, amelyik megfelelő védelmet ad, és a mindennapokban is kényelmesen használható.
Mi a teendő, ha már megtörtént a baj?
A napégést sokan kellemetlen, de ártalmatlan nyári mellékhatásnak tekintik. A bőrgyógyász ezzel szemben arra emlékeztetett: a leégés valójában gyulladásos állapot. Lehet enyhe, csak pírral járó forma, de lehet súlyos, hólyagos, akár orvosi ellátást igénylő égés is.
Ilyenkor a legfontosabb, hogy a bőrt ne terheljük tovább, vagyis a gyógyulásig ne menjünk újra napra. Segíthet a hűtés és a bőrnyugtató, napozás utáni készítmények használata. A műsorban elhangzott, hogy panthenoltartalmú készítményeket is szoktak javasolni, súlyosabb esetben pedig akár bőrgyógyászati kezelésre, külső szteroidtartalmú készítményre is szükség lehet.
Ha a bőr felhólyagosodik, sebek jelennek meg, az már nem az a kategória, amit érdemes házilag elintézettnek tekinteni. Különösen fontos figyelmeztetés, hogy a 18 éves kor előtti hólyagos napégés mérhetően hozzájárulhat a felnőttkori bőrdaganatok kialakulásához.
Mire figyeljünk a saját bőrünkön?
Öndiagnózist a szakértő nem javasol, mert még a bőrgyógyász is speciális eszközzel vizsgál. A rendszeres szűrés viszont nagyon fontos: Dr. Ujfaludi Adrienn szerint érdemes évente egyszer bőrrákszűrésen részt venni, ahol tetőtől talpig átnézik a bőrt, és szükség esetén dermatoszkóppal is megvizsgálják az anyajegyeket és egyéb képleteket.
Amit otthon mégis tehetünk, az a tudatos önmegfigyelés. Ha új, szokatlan bőrelváltozás jelenik meg, ha egy meglévő anyajegy nőni kezd, színt vagy alakot vált, vagy ha kialakul egy olyan seb, amely hetek alatt sem gyógyul, akkor nem érdemes megvárni a következő éves kontrollt.
A legfontosabb üzenet talán az, hogy a fényvédelem nem hiúsági kérdés, és nem is nyári túlreagálás. Inkább olyan alapvető megelőzés, mint a biztonsági öv: nem garantál mindent, de sokat számít.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Ujfaludi Adrienn: bőrgyógyász szakorvos.
- Melanoma: a bőr festéktermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganatfajta. A bőrgyógyászatban különösen fontos, mert korai felismerése nagyban javítja a kilátásokat.
- UVA és UVB: az ultraibolya sugárzás két, a bőr szempontjából fontos tartománya. Az UVB főként a leégéshez kapcsolódik, míg az UVA mélyebbre hatol a bőrben, és a bőröregedésben is szerepet játszik.
- Dermatoszkóp: kézi vizsgálóeszköz, amellyel a bőrgyógyász részletesebben meg tudja nézni az anyajegyek és más bőrképletek szerkezetét. Segít annak eldöntésében, hogy szükséges-e további vizsgálat vagy beavatkozás.
- Szolárium: mesterséges UV-sugárzást használó barnító berendezés. A beszélgetésben elhangzottak szerint használata ugyanúgy UV-terheléssel jár, mint az erős napfény.
