Az iGeo földrajzi olimpián a magyar csapat 48 ország küldöttségeinek versenyében lett hetedik, és minden versenyzőnk az élmezőnyben végzett.
A földrajz sokak fejében még mindig vaktérképet és fővárosokat jelent, pedig ma már jóval többről szól: városok átalakulásáról, vízgazdálkodásról, klímakockázatokról és társadalmi folyamatokról. Erről beszélt Trócsányi András, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja a radiocafé Millásreggeli című műsorában. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a magyar diákok kiválóan szerepeltek a 2026-os földrajzi olimpián.
Nem pusztán térképismeret
A nemzetközi földrajzi olimpián a magyar csapat a 48 induló nemzet között a hetedik helyen végzett. Trócsányi András szerint különösen erős teljesítmény, hogy a négy magyar diák mindegyike az első negyedben zárt, vagyis a mezőny felső részébe került.
A csapat tagjai KeresztesiKiss Máté, Slotter Samu, Kovács Márk és Márkus Emma Napsugár voltak. Közülük a legjobb helyezést Keresztesi-Kiss Máté érte el, ő a 17. helyen végzett. A négy magyar versenyzőből hárman már tavaly, a bangkoki olimpián is indultak, vagyis rutinnal érkeztek a mostani megmérettetésre.
A dékán hangsúlyozta: a földrajz ma már nem egyszerű leíró tantárgy. A műholdképek, az internet és a mesterséges intelligencia korában fontosabb a térképismeretnél, hogy mennyire értjük meg a természeti és társadalmi folyamatokat, és miként tudunk ezekből következtetéseket levonni.
Írásbeli, terepi feladat, multimédia
Az iGeo versenye három fő részből áll: hagyományos írásbeli fordulóból, terepi feladatból és egy multimédiás szakaszból. Utóbbiban képeket, diagramokat, ábrákat, sőt rövid videókat is elemezniük kell a diákoknak.
A magyarok különösen sokat léptek előre a terepi fordulóban. Ez a gyakorlatban nem kirándulást jelent, hanem összetett helyzetelemzést: a versenyzőknek valós városi környezetben kell megfigyelniük folyamatokat, majd ezek alapján értelmezniük és tervezniük.
Az idei helyszín az isztambuli Aranyszarv-öböl egyik megújuló városrésze volt. Olyan terület, ahol a turizmus, a közlekedés, a hagyományos üzletek világa és a helyi lakosság érdekei egyszerre vannak jelen. A diákoknak azt kellett vizsgálniuk, hogyan él együtt a fejlesztés, a forgalomszervezés, a kikötői működés és a kiszorulás veszélyével szembesülő lakosság.
Miért fontos ez a hétköznapokban is
A földrajz jelentősége ma különösen kézzelfogható. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, a vízviszonyok, a migráció vagy a demográfiai nyomás már nem távoli témák, hanem a mindennapi döntéseinket is érintő kérdések.
Trócsányi András szerint a jó földrajzi gondolkodás abban segít, hogy ne csak adatokat soroljunk, hanem összefüggéseket lássunk. Ez a tudás később nemcsak kutatói pályán lehet hasznos, hanem a területfejlesztésben, a gazdaságban vagy akár a klímaalkalmazkodásban is.
A Pécsi Tudományegyetem 2001 óta vesz részt a diákok világversenyekre való felkészítésében. A dékán szerint ez egyszerre tehetséggondozás és utánpótlás-nevelés: akkor is érték, ha a diákok nem feltétlenül Pécsen tanulnak tovább. Mint mondta, a mostani csapatból hárman neves külföldi egyetemeken folytatják tanulmányaikat.
Aki a következő világversenyre készül, annak a HungGeoContest nevű angol nyelvű földrajzi verseny lehet a belépő: innen válogatják a jövő évi olimpiai kerettagokat.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- iGeo: a Nemzetközi Földrajzi Olimpia középiskolások számára szervezett világverseny, ahol a diákok földrajzi tudását és elemzőkészségét mérik össze.
- Trócsányi András: a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja.
- IGU: a Nemzetközi Földrajzi Unió a földrajztudomány egyik legfontosabb nemzetközi szakmai szervezete; az olimpia is ehhez a szakmai közeghez kapcsolódik.
- Aranyszarv: Isztambul híres természetes öble, amely a város történeti és közlekedési szerkezetében is fontos szerepet játszik.
- HunGeoContest: angol nyelvű hazai földrajzi verseny, amelyből a következő nemzetközi olimpiai keret tagjait is válogatják.
