Szeptembertől kötelező a nyugta adatszolgáltatás, de az új rendszerben az adóhatóság inkább segít, mint büntet – legalábbis az év végéig.
Szeptember 1-jétől minden nyugtáról adatot kell szolgáltatni a NAV felé, de az átállás első hónapjai nem a szigorú szankciókról szólnak. A hatóság december 31-ig türelmi időszakot hirdetett: az új adatszolgáltatási kötelezettség ellenőrzése közben elsősorban segíteni akar a vállalkozóknak. Erről beszélt Dr. Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kommunikációs Főosztályának vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Nem a nyugtaadás lett opcionális
A legfontosabb tisztázni, hogy nem maga a nyugtaadás kapott haladékot. Aki elmulaszt nyugtát adni, azt továbbra is megbírságolhatják, és a bírságplafon 2 millió forint. A türelmi idő kizárólag az új nyugta adatszolgáltatás bevezetésére vonatkozik.
A változás főként azokat érinti, akik papír alapú nyugtatömböt használnak, vagy számítógépes nyugtát állítanak ki. Az online pénztárgépes nyugtákra a NAV eddig is rálátott, nagyjából 200 ezer pénztárgép adatai futnak be automatikusan. A papír- és számítógépes nyugták világa viszont eddig jóval kevésbé volt átlátható a hatóság számára.
Két út van, az egyik egyszerűbbnek tűnik
A NAV az ingyenes eNyugta rendszerhez kapcsolódó e-pénztárgép alkalmazást ajánlja. Ez okostelefonra letölthető, vagyis a pénztárgép szó szerint bekerülhet a zsebbe. A nyugta elektronikusan jön létre, és nem kell a papíralapú megőrzéssel bajlódni: a nyugtákat a NAV nyugtatárában 10 évig tárolják.
A rendszer másik ígérete a vásárlók felé szól. Ha letöltik a NAV ingyenes vevői alkalmazását, a saját nyugtáikhoz ők is hozzáférhetnek elektronikusan. Ez elsőre kényelmi funkciónak tűnik, de hosszabb távon a mindennapi költések átláthatóbb követését is segítheti.
Akik nem alkalmazással dolgoznának, webes felületen is teljesíthetik az adatszolgáltatást. Itt viszont figyelni kell a szabályra: a törvény szerint három naptári napon belül kell elküldeni az adatokat, napi bontásban és adómérték szerint megosztva. Ez nem feltétlenül bonyolult, de rendszerességet igényel.
Az őstermelőknél is változik a helyzet
A beszélgetésben szóba kerültek az őstermelők is. A főszabály egyszerű: akinek eddig is kellett nyugtát adnia, annak mostantól az adatszolgáltatásról is gondoskodnia kell.
Nem minden kistermelő esik azonban ebbe a körbe. A leirat szerint az a magánszemély, aki alapvetően saját szükségletre termel, és csak kisebb felesleget értékesít, nem számít áfaalanynak, ezért nyugtaadási kötelezettsége sincs. Vagyis a rendszer nem automatikusan minden őstermelőre húzható rá.
Egy hosszabb átállás első lépése
A mostani változás nem önmagában áll: 2028. július 1-jére az online pénztárgépeket is e-pénztárgépre kell cserélni. Ez alapján a most induló nyugta-adatszolgáltatás inkább egy átmeneti állomás, mint egyszeri adminisztratív szigorítás.
A gyakorlati tanulság prózai: nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni az ismerkedést az új rendszerrel. Aki kérdez, annak a NAV a 1819-es számon és a hivatalos tájékoztató oldalakon most még kapaszkodót kínál.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- eNyugta: A NAV digitális nyugtarendszere, amelyhez webes felület és kapcsolódó alkalmazások is tartoznak. Célja, hogy a nyugtaadás és az adatszolgáltatás elektronikusan is egyszerűen működjön.
- e-pénztárgép: Olyan, okostelefonon is használható megoldás, amellyel elektronikus nyugta állítható ki. A leirat szerint a NAV ezt ajánlja a legegyszerűbb megoldásként.
- Áfaalany: Olyan gazdasági szereplő vagy magánszemély, akire az általános forgalmi adó szabályai vonatkoznak. A cikkben azért fontos, mert ez befolyásolja a nyugtaadási kötelezettséget is.
- Nyugtatár: A NAV rendszere, ahol az elektronikus nyugtákat a leirat szerint 10 évig tárolják. Ez kiválthatja a papíralapú megőrzés egy részét.
- Dr. Linczmayer Szilvia: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kommunikációs Főosztályának főosztályvezetője.
