Az anyasági bérhátrány Magyarországon nem múlik el gyorsan: a szülés után hat évvel is jelentős a lemaradás a nők keresetében.
A gyermekvállalás utáni munkaerőpiaci visszatérésről sokáig inkább sejtések és személyes történetek szóltak, most viszont kemény számok is mutatják, mekkora az ár. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Szabó-Morvai Ágnes közgazdász elmondta, hogy Magyarországon a szülés utáni hátrány nem csak átmeneti megtorpanás, hanem évekig tartó visszaesést jelenthet a munkajövedelemben és a karrierben is.
A lemaradás nem tűnik el pár év alatt
Szabó-Morvai Ágnes és Boza István kutatása azt vizsgálta, hogyan alakítja át a gyermekvállalás a nők munkaerőpiaci helyzetét. A csaknem 58 ezer szülési eseményt vizsgáló adatbázis alapján a kép elég egyértelmű: a gyerek születése után hat évvel a nők munkajövedelme átlagosan 31 százalékkal alacsonyabb, mint azoké, akik nem vállaltak gyereket, vagy későbbre tervezték.
Ez a mínusz nem egyetlen okból áll össze. A hatodik évben a nők 31 százaléka még mindig nem dolgozik, és azok között is, akik már visszatértek, gyakori az alacsonyabb órabér és a kevesebb ledolgozott óra. Vagyis nem arról van szó, hogy valaki néhány hónapra kiesik, majd ott folytatja, ahol abbahagyta: sokaknál a pálya tartósan módosul.
Miért ilyen nehéz a visszatérés?
A kutató szerint a hosszú, átlagosan két-három éves munkaerőpiaci kiesésnek jól érthető következményei vannak. Elavulhat a szaktudás, gyengülhet a cégspecifikus tapasztalat értéke, kimaradhatnak előléptetések, és a szakmai kapcsolatok is megkophatnak. Mire valaki újra teljes erővel dolgozna, sokszor már más szervezeti környezet fogadja.
Ehhez jön az is, hogy a kisgyerekes anyák nem feltétlenül ugyanazt a munkatípust keresik, mint korábban. Sokak számára fontosabbá válik a rugalmasság, a kiszámíthatóbb időbeosztás, a távmunka vagy a részmunkaidő. Ezek a megoldások segíthetnek a család és a munka összehangolásában, de gyakran alacsonyabb fizetéssel és gyengébb előmeneteli esélyekkel járnak. Az anyasági bérhátrány tehát egyszerre következménye a munkaerőpiac működésének és a családi élethez igazodó, racionális női döntéseknek.
Magyarország az OECD sereghajtói között van
A beszélgetésben elhangzott, hogy nemzetközi összevetésben Magyarország az OECD országai között az egyik legrosszabb helyzetben van ebben a mutatóban. Dél-Korea, Mexikó és Japán szintén azok között az országok között van, ahol szintén magas a bérhátrány.
Ebben nagy szerepe lehet annak, hogy Magyarországon a 0–2 éves gyereket nevelő anyák körülbelül 12 százaléka megy vissza dolgozni, miközben az uniós átlag közel 40 százalék. A családtámogatási rendszer erősen a hosszabb otthonmaradás irányába terel, miközben a visszatérés intézményi feltételei szűkösek.
Nem csupán pénz kérdése
A kutató szerint 2025-ben Magyarországon 68 ezer bölcsődei férőhely volt, ami nagyjából a gyerekek 30 százalékának elég. Ez önmagában is mutatja, hogy sok család számára nem valódi választás a korábbi munkába állás. Bár az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt a bölcsődei lefedettség, ez még mindig nem tűnik elégnek.
Pozitív változás, hogy a GYED már nem vész el akkor sem, ha az anya a gyerek féléves korától dolgozni kezd. Szabó-Morvai Ágnes szerint emellett az apák nagyobb bevonása is fontos lenne: jelenleg Magyarországon 10 munkanap az apai gyermekszabadság, miközben a beszélgetésben említett spanyol példa szerint 2025-ben mindkét szülőt külön-külön 19 hét fizetett szabadság illeti meg.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szabó-Morvai Ágnes: a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és a Debreceni Egyetem oktatója.
- Anyasági bérhátrány: közgazdasági kifejezés arra, hogy a gyermekvállalás után a nők keresete és munkaerőpiaci esélyei tartósan romolhatnak.
- GYED: gyermekgondozási díj, vagyis olyan családtámogatási forma, amely a kisgyerekes szülők jövedelmét hivatott részben pótolni.
- OECD: fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet, amely gyakran készít összehasonlítható gazdasági és társadalmi adatokat.
- Kapcsolt államigazgatási paneladatbázis: több hivatalos adatforrásból összekapcsolt, hosszabb időn át követhető adatállomány, amely alkalmas nagymintás társadalmi-gazdasági vizsgálatokra.
