Fantomtárgyak kísértenek a fővárosban, de hogyan maradhat gazdátlan egy közterületi tárgy Budapesten, miközben mindenkinek szem előtt van?
A beszélgetés a radiocafé Millásreggeli című műsorában hangzott el, ahol Fónai Kende, a Járókelő ügykezelő koordinátora egy különös budapesti jelenségről beszélt: azokról a városi tárgyakról, amelyek fizikailag nagyon is léteznek, papíron viszont mintha nem is lennének.
Egy oszlop, amelynek nincs gazdája
A legbeszédesebb példa a Móricz Zsigmond körtér mellett álló, graffitivel összefirkált utastájékoztató oszlop. A tárgy egy, a 4-es metróhoz kapcsolódó totem mellett található, ezért elsőre logikusnak tűnt, hogy a BKK és a BKV környékén kell keresni a felelőst. A bejelentés azonban egyik szereplőtől a másikig vándorolt: a Budapesti Közművek sem vállalta a takarítást, a Budapest Közút szerint sem hozzájuk tartozik az oszlop.
A csaknem egy évig tartó kör végén az derült ki, hogy a tárgynak az üzemeltetési dokumentumok szerint nincs külön gazdája. Vagyis ott áll a város közepén, de a hivatalos nyilvántartásban nem kapott egyértelmű helyet. A főváros ezután a XI. kerületi önkormányzatra mutatott, mert a hely, ahol az oszlop áll, kerületi tulajdon. Ettől azonban a helyzet még nem lett megoldott.
Amikor a szellőző is rejtély
Nem ez az egyetlen hasonló ügy. A Göncz Árpád városközpont környékén több, a földből kibukkanó metrószellőző is régóta összegraffitizve áll. Fónai Kende szerint már 2020-ban érkeztek ezekről lakossági bejelentések, és eleinte úgy tűnt, meglesz az illetékes. Később viszont minden érintett szervezet elhárította a felelősséget.
A helyzet abszurditását épp az adja, hogy ezek a szellőzők nyilvánvalóan valamilyen rendszerhez tartoznak: valahonnan jön rajtuk a levegő, tehát valaki használja és üzemelteti őket. A gond inkább az, hogy kívülről már senki nem akarja vállalni a takarítást és a karbantartást.
Így lesz egy tárgyból jogi fekete lyuk
A beszélgetésben elhangzott magyarázat szerint az ilyen helyzetek sokszor egészen banális hibákból keletkeznek. Elég, ha egy projekt átadásakor egy oszlop vagy más tereptárgy kimarad abból a dokumentumból, amely felsorolja, mit kell üzemeltetni. Onnantól az a szervezet, amelyik a listából dolgozik, joggal mondhatja: ez nincs nálunk, nem a mi feladatunk.
A Járókelő szerint a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az ilyen „jogi fekete lyukba” esett tárgyakat a főváros hivatalosan felvenné a nyilvántartásába, és kijelölne rájuk egy felelős céget. Ez kevésbé látványos, mint egy új beruházás, de a város használhatósága néha az ilyen apró döntéseken is múlhat.
Nem mindig ismeretlen a tulajdonos
A probléma másik arca az, amikor a felelős ismert, a megoldás mégis akadozik. Fónai Kende az 1-es és 3-as villamos vonalát hozta példának: a felújított, sárgás térkővel burkolt peronokon nagyon látványosan megül a fekete piszok. A BKV takarít, de a bejelentések alapján nem elég rendszeresen és nem elég következetesen.
A beszélgetésben elhangzott egy eset is, amikor egy koszos megállóra azt a választ adták, hogy korábban már lemosták, sőt bizonyos foltok állítólag el sem távolíthatóak. Amikor a panaszt újra elküldték, mégis sikerült megtisztítani a felületet. Ez nem technológiai, inkább szervezési problémára utal.
A Járókelő önkéntesekkel működik, és Fónai Kende szerint folyamatosan várják az új jelentkezőket.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Járókelő: közhasznú kezdeményezés és bejelentőfelület, amely a városlakók és az illetékes szervezetek közötti kommunikációt segíti közterületi ügyekben.
- Fónai Kende: a Járókelő ügykezelő koordinátora.
- BKK: a Budapesti Közlekedési Központ, a fővárosi közösségi közlekedés egyik kulcsszereplője, amely a közlekedésszervezési feladatokat látja el.
- Budapesti Közművek: fővárosi cégcsoport, amely több városüzemeltetési feladatban érintett, köztük a köztisztasági ügyekben is.
- Budapest Közút: a fővárosi forgalomtechnikai és közútkezelési feladatok egyik meghatározó szereplője.
