Öt tonna dinnye végezte a kukában az eredet jelölésének hibája miatt – ez volt a dinnyeszezon legfeketébb pillanata.
A nyár végére a dinnyevásárlás rutinná válik, pedig egyáltalán nem mindegy, milyen származás van kiírva a gyümölcs mellé – és mit tud ebből igazolni az eladó. Erről beszélt dr. Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság sajtófőnöke a radiocafé Millásreggeli című műsorában, ahol az is elhangzott: idén egy jelölési hiba miatt 5 tonna dinnyét kellett megsemmisíteni.
Nem elég, hogy szép és édesnek tűnik
A dinnye esetében a jelölés nem formaság. Fel kell tüntetni a származási országot, a minőségi osztályt, és természetesen az árat is. A hatóság nemcsak piacokon és bevásárlóközpontokban ellenőriz, hanem az út menti árusítóhelyeken is, ahol
különösen csábítóan hatnak a „kiváló mézédes magyar dinnye” feliratok.
A gond ott kezdődik, amikor a felirat és a valóság nem találkozik. A hatóság tapasztalata szerint a legtöbb probléma abból adódik, hogy a magyar eredetet nem tudják igazolni. Ez nem csak a fogyasztó megtévesztése miatt érdekes, hanem biztonsági kérdés is.
Javult a helyzet, de a papír továbbra is döntő
Dr. Eitmann Norbert szerint az idei adatok kedvezőbbek a tavalyinál. Míg tavaly 19 millió forintnyi bírságot szabtak ki, idén ez összesen másfél millió forint volt. Ez arra utal, hogy
csökkent a kifogásolt esetek száma.
A legfontosabb a nyomonkövethetőség: ha egy eladó azt állítja, hogy magyar dinnyét árul, azt dokumentumokkal kell tudnia alátámasztani. A papírokból ki kell derülnie, honnan, melyik termelőtől érkezett az áru. Előfordul, hogy a dokumentumok alapján a dinnye valójában Olaszországból vagy Görögországból származik, vagy egyáltalán nincs róla igazolás.
Miért kell megsemmisíteni a szabálytalan dinnyét?
Sokak számára nehezen elfogadható, hogy látszólag ép, fogyasztható dinnyét megsemmisítenek, és nem adnak oda rászorulóknak. A magyarázat azonban éppen a bizonytalan eredetben rejlik. Ha nem ismert, honnan jött az áru, mivel kezelték, megszakadt-e a hűtési lánc, akkor egy későbbi fertőzés vagy egészségügyi probléma esetén semmit sem lehet biztosan visszakövetni.
Ilyenkor tehát nem esztétikai, hanem élelmiszerbiztonsági döntés születik. A hatóság szerint éppen ezért nincs mozgástér:
a nem igazolható eredetű tételt meg kell semmisíteni.
Jó hír a szermaradványokról
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy idén nem találtak sem határérték feletti növényvédőszer-maradékot, sem nem engedélyezett hatóanyagot a vizsgált dinnyéknél. Ez azért fontos, mert a szermaradványok kérdése az utóbbi időben többször is reflektorfénybe került más zöldségek és gyümölcsök kapcsán.
A rendszer ráadásul nem áll meg az országhatáron: az uniós RASFF riasztási rendszeren keresztül
a magyar hatóságok azonnal értesülnek arról, ha máshol problémás tételt találnak, és ellenőrizni tudják, jutott-e belőle Magyarországra.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Eitmann Norbert: a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság sajtófőnöke.
- Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság: állami hatóság, amely többek között a kereskedelmi gyakorlatot és a fogyasztókat érintő szabályok betartását ellenőrzi.
- Nyomonkövethetőség: annak igazolhatósága, hogy egy termék honnan érkezett, kin keresztül jutott el az eladóhoz, és szükség esetén vissza lehessen követni az útját.
- RASFF: az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszere, amely segít a kockázatos termékek gyors azonosításában és kivonásában.
- Jelölési hiba: olyan szabálytalanság, amikor a termék kötelező adatai – például a származás vagy más alapinformációk – hiányosan vagy hibásan szerepelnek.
