A magyar agrárgazdaságok száma gyorsan csökken, pedig a föld nem tűnik el: nagyobb birtokok és átalakuló termelés mintázata rajzolódik ki.
Tíz év alatt látványosan megfogyatkoztak a magyar agrárgazdaságok, de ez nem azt jelenti, hogy a mezőgazdaság összezsugorodott volna. A helyzet az, hogy kevesebb szereplő kezében összpontosul ugyanannyi a föld, miközben az állattartás visszaszorul, a növénytermesztés pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap. Erről beszélt Tóth Péter, a KSH Természeti Erőforrás-statisztikai Főosztályának vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Kevesebb gazdaság, nagyobb birtokok
A KSH Agrárium 2026 összeírásának előzetes adatai szerint 2026. június 1-jén 163 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon. Három éve még közel 200 ezer volt ez a szám, tíz éve pedig 274 ezer. Vagyis egy évtized alatt tízből nagyjából négy gazdaság eltűnt.
A háttérben részben generációs okok állnak, részben pedig az, hogy a kisebb gazdaságok nehezebben maradnak versenyképesek. Közben a művelt terület nem lett kisebb: Magyarországon továbbra is 5,1 millió hektár mezőgazdasági terület van, ami az ország területének 54-55 százaléka. Ez uniós összevetésben is kiemelkedő arány.
A változás tehát nem a föld eltűnéséről, hanem a birtokkoncentrációról szól. Az átlagos mezőgazdasági terület mérete 2026-ra már megközelítette a 33 hektárt.
Mi számít bele a statisztikába?
Az agrárstatisztika nem a háztáji kiskerteket vagy a pár tyúkot tartó családokat méri. Az összeírás azokat a gazdaságokat vizsgálja, amelyek elérnek egy úgynevezett gazdaságküszöböt: például van legalább egy hektár termőterületük, vagy tartanak egy szarvasmarhát, esetleg tíz sertést.
A felméréshez a KSH egyre több állami nyilvántartást használ fel, köztük a Magyar Államkincstár és a Nébih adatbázisait is. Így kevesebb közvetlen adatszolgáltatást kell kérni a gazdáktól, és pontosabban követhető a gazdaságok szerkezete.
Idősödő gazdatársadalom, visszaszoruló állattartás
A gazdaságirányítók 37 százaléka 65 év feletti, miközben a fiatal vezetők aránya továbbra is 10 százalék alatt maradt. Tehát az utánpótlás továbbra is szűkös, még ha az elöregedés üteme most nem is gyorsult tovább.
A termelési szerkezetben is markáns az elmozdulás. Míg 2010-ben még nagyjából hasonló arányban voltak jelen az állattartó és a növénytermesztő gazdaságok, ma már csak a gazdaságok alig 15 százaléka tartozik az állattartók közé, miközben a növénytermesztők aránya közel 70 százalék.
Ebben a jövedelmezőségnek is szerepe van. A beszélgetésben példaként elhangzott, hogy a sertéságazatban az első fél évben az átvételi árak mintegy 100 forinttal maradtak az önköltség alatt. Ilyen környezetben sok gazdának újra kell gondolnia, érdemes-e folytatni.
Kukorica vissza, napraforgó előre
A szántóföldi növényeknél a legnagyobb változás a kukorica területének csökkenése. Idén már a 600 ezer hektárt sem érte el, ami rekordalacsony adat. Ezzel szemben az őszi búza továbbra is vezető növény közel egymillió hektárral, a napraforgó pedig közel 800 ezer hektárra erősödött.
A gyümölcsösökben az alma maradt a legfontosabb kultúra 21 ezer hektárral, mellette a dió és a meggy a meghatározó. Az állatállományban a sertések száma 2,8 millióra csökkent, a szarvasmarháké viszont közel 900 ezerre nőtt, a baromfiállomány pedig továbbra is jelentős.
A mostani előzetes adatok még csak az országos trendeket mutatják, de már ezekből is jól látszik: a magyar mezőgazdaság nem tűnik el, hanem éppen átrendeződik, méghozzá elég gyorsan. Ez pedig nemcsak a gazdákra, hanem az élelmiszerárakon, a vidéki foglalkoztatáson és a tájhasználaton keresztül mindannyiunk életére hat.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Tóth Péter: a KSH Természeti Erőforrás-statisztikai Főosztályának vezetője.
- KSH: a Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország hivatalos statisztikai szervezete, amely az agrárösszeírásokat és gazdaságszerkezeti felméréseket is végzi.
- Agrárcenzus: a népszámláláshoz hasonló, teljesebb körű mezőgazdasági összeírás, amelyet tízévente tartanak; legutóbb 2020-ban volt ilyen.
- Nébih: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely többek között az állategészségügyhöz, élelmiszerlánc-biztonsághoz és agrárnyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatokat lát el.
- Gazdaságküszöb: statisztikai határérték, amely megmutatja, mi számít már mérhető agrárgazdaságnak az összeírásokban.
