Az ESG megítélése romlott, de a fenntarthatóság ma már nem divatszó, hanem üzleti túlélési és kockázatkezelési kérdés.
Néhány éve az ESG még a befektetési világ egyik legdivatosabb hívószava volt, ma viszont sokan inkább túlszabályozást, marketinget vagy zavaros ígéreteket társítanak hozzá. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Duha Bence, a Gránit Alapkezelő termékkialakítási és ESG-vezetője arról beszélt: a kezdeti lelkesedés valóban megkopott, de közben az ESG szerepe jóval prózaibb és fontosabb lett.
A zöld sztori már nem elég
Duha Bence szerint az ESG felfutását eleinte nagy optimizmus hajtotta. A párizsi klímacélok, valamint az uniós klímasemlegességi vállalások idején sok befektető azért is keresett ilyen eszközöket, mert hitt a történetben, nem csak a mögöttes teljesítményben.
Ez a lendület később megtört. A világ változott, a túlzott várakozások egy része kifulladt, és egyre többen kezdték úgy látni, hogy az ESG inkább hangzatos címke, mint valódi tartalom. A szakértő szerint azonban most inkább trendforduló látszik:
a fenntarthatóság egyre kevésbé erkölcsi díszlet, és egyre inkább alkalmazkodási kényszer.
A logika egyszerű: a szélsőségesebb időjárás, a klímakockázatok és az ezekből fakadó üzleti veszteségek már nem távoli lehetőségek. Az a cég vagy finanszírozó, amely erre nincs felkészülve, versenyhátrányba kerülhet.
Az EU szabályoz, majd újragondol
A beszélgetésben erősen előkerült az is, hogy az ESG-vel szembeni idegenkedést részben maga az uniós bürokrácia termelte ki. Duha Bence szerint
az EU is felismerte, hogy nem minden szabály szolgálta jól a valódi zöldátállást.
A befektetési oldalon fontos keret az SFDR, vagyis az uniós fenntarthatósági közzétételi szabályozás. Közérthetően ez ma három csoportba rendezi az alapokat: vannak a hagyományosak, a világoszöldek és a kifejezetten fenntarthatósági célú, úgynevezett sötétzöldek. A gond az, hogy a középső kategória nagyon tág lett, ezért a befektetőknek sokszor nehéz eligazodni.
A szakértő szerint ezért lehet fontos a tervezett átállási kategória: ez azokat a cégeket és projekteket segítheti, amelyek még nem zöldek, de bizonyíthatóan arra tartanak. Ez közelebb állhat a gazdasági valósághoz, mint a fekete-fehér címkézés.
Greenwashingból tisztuló piac
Az ESG rossz híréhez a greenwashing is hozzátett. Sok szereplő felismerte, hogy a zöld üzenet jól mutat a marketingben, ezért a tényleges vállalásoknál erősebb kommunikációval próbált előnyt szerezni.
Ebben hozott fordulatot az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), amely szigorúbb névhasználati elvárásokat vezetett be. A műsorban elhangzott, hogy több mint 1700 alap változtatott emiatt nevet, és sokan inkább elhagyták az ESG-megjelölést. Ez
rövid távon riadalmat okozott, hosszabb távon viszont tisztább piacot hoz.
Itthon még az alapfogalmak is hiányoznak
A magyar piac legnagyobb gondja az ismerethiány. Duha Bence szerint egy tavalyi reprezentatív felmérésükből az derült ki, hogy a befektetők kevesebb mint 10 százaléka ismeri magát az ESG kifejezést.
Ez azért fontos, mert miközben a fenntarthatóság mint elv sokaknak szimpatikus, a konkrét befektetési döntéseknél még mindig erős a gyanú, hogy az ESG kisebb hozamot jelent. A szakértő ezzel szemben arról beszélt: a valóban komolyan vett fenntarthatósági működés
hosszabb távon akár többletteljesítményt is hozhat.
Nem azért, mert „zöld”, hanem mert jobban kezeli a jövő kockázatait.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- ESG: az environmental, social, governance rövidítése; vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok összefoglaló neve a befektetési és vállalati világban.
- SFDR: uniós szabályozási keret, amely a pénzügyi termékek fenntarthatósági közzétételeit rendezi, és segít elkülöníteni a különböző mértékű zöld állításokat.
- Greenwashing: olyan kommunikációs gyakorlat, amikor egy cég vagy termék zöldebbnek mutatja magát, mint amennyire a valós működése ezt indokolja.
- ESMA: az Európai Értékpapírpiaci Hatóság, amely az uniós értékpapírpiacok felügyeletében és egyes piaci szabályok alakításában játszik szerepet.
- CEE Sustainable Finance Summit: közép-kelet-európai fenntartható pénzügyi fórum, ahol a régió zöldátállásának pénzügyi kérdései kerültek előtérbe.
