Az üzleti utazás nem tűnt el az online meetingek korában: a cégek ma is útra kelnek, csak már egyre tudatosabban terveznek.
A nyári szabadságok után sem halkul el az utazás témája, csak más hangsúllyal kerül elő. Míg korábban sokan azt várták, hogy a videóhívások és az online tárgyalások visszaszorítják a céges utakat, ma inkább az látszik: az üzleti jelenlétet sok helyzetben továbbra sem lehet teljesen kiváltani. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Bakó Balázs, az OTP Travel vállalati szolgáltatásainak értékesítési vezetője beszélt arról, hogyan alakult át az üzleti utazás világa, és miért lett a fenntarthatóság ma már valódi döntési szempont.
Nem váltott ki mindent az online világ
A COVID idején sokan gondolták úgy, hogy az online meeting-platformok hosszú távon jelentősen visszafogják majd az üzleti utakat. A tapasztalat azonban más irányba mutatott. Bakó Balázs szerint 2022-től erős „visszapattanás” indult, és az OTP Travel tavalyi éve volt a legerősebb a vállalat történetében.
A cégnek mintegy 1500 vállalati ügyfele van, és tevékenységének körülbelül 60 százalékát az üzleti utaztatás adja. Ez arra utal, hogy a személyes jelenlét sok üzleti helyzetben továbbra is érték: tárgyalásoknál, partnerkapcsolatoknál, rendezvényeken vagy többállomásos nemzetközi utaknál különösen.
Nem csak jegyfoglalásról szól
Gondolhatnánk, hogy ma már mindenki meg tud venni egy repülőjegyet és le tud foglalni egy szállást. Az üzleti utazás szervezése azonban sokszor jóval összetettebb ennél. Főleg tengerentúli vagy ázsiai utaknál számítanak az átszállások, a belső járatok, a transzferek, a szállások összehangolása, a vízumügyintézés, az utasbiztosítás, sőt akár a vasúti jegyek is.
A hozzáadott érték tehát nem pusztán a foglalás, hanem a tehermentesítés és a gyors reakció. Ha menet közben változik a program, törlik a járatot, sztrájk van, vagy a szállodával adódik probléma, egy 24 órás ügyeleti rendszer sok órányi szervezést és bizonytalanságot vehet le az utazó vagy a vállalkozás válláról.
A fenntarthatóság már nem díszítőelem
A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy a fenntarthatóság ma már nem kellemes plusz, hanem egyre inkább elvárás. Ez részben azért van, mert a klímaváltozás hatásait egyre közvetlenebbül érzékeljük, részben pedig azért, mert a vállalatoknak egyre gyakrabban kell adatot szolgáltatniuk saját működésük környezeti hatásairól.
Bakó Balázs szerint a nagyvállalatok közül sokan már kifejezetten kérik az üzleti utakhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátási vagy karbonlábnyom-adatokat. Ez különösen fontos ott, ahol az ESG-szempontok is megjelennek a vállalati működésben.
A légiközlekedésben is látszanak az alkalmazkodási kísérletek. A szakértő említette a SAF-ot, vagyis a fenntartható repülőgép-üzemanyagot, amelyet jellemzően használt étolajból és állati zsiradékból állítanak elő. Bár egyelőre drága megoldásról van szó, egyre több légitársaság vezeti be. A IATA célkitűzése szerint 2050-re a légiközlekedés szén-dioxid-kibocsátását nagyjából nullára kellene csökkenteni.
Logisztika és stratégia
A legfontosabb változás tehát, hogy az üzleti utazás ma már nemcsak logisztikai, hanem stratégiai kérdés is. Nem elég eljutni A-ból B-be: azt is mérlegelni kell, mennyire rugalmas, mennyire biztonságos és mennyire fenntartható az adott megoldás.
Ez nem az utazások végét jelenti, csupán tudatosabb korszak kezdődött. A személyes jelenlét továbbra is érték, de egyre fontosabb, hogy milyen áron és milyen környezeti lábnyommal jön létre.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Bakó Balázs: az OTP Travel vállalati szolgáltatások értékesítési vezetője.
- SAF: a Sustainable Aviation Fuel rövidítése, vagyis fenntartható repülőgép-üzemanyag. A célja, hogy csökkentse a légiközlekedés környezeti terhelését.
- IATA: a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség nemzetközi szakmai szervezet, amely a légiközlekedés működéséhez és jövőjéhez kapcsolódó irányelveket is megfogalmaz.
- Travelife: nemzetközi fenntarthatósági minősítési rendszer a turizmusban.
- ESG: olyan vállalati szempontrendszer, amely a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat vizsgálja.
