A körforgásos gazdaság nem szimplán zöld jelszó, sőt, egyre inkább versenyelőny, de Magyarországon még akadozik.
A fenntarthatóságról sokáig úgy beszéltünk, mint távoli célról, ma viszont egyre több vállalat napi működését, költségeit és jövőbeli mozgásterét érinti. Erről beszélgetett Nyúl Zsuzsa Hankó Gergellyel, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetőjével a radiocafé frissen újraindult, A holnap tegnapja című műsorában.
Több mint szakkiállítás
A beszélgetés apropója az ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA volt, a kétévente megrendezett nemzetközi környezetipari, hulladék- és vízgazdálkodási, valamint fenntarthatósági szakkiállítás. Hankó Gergely szerint a rendezvény szerepe jóval túlmutat a bemutatkozáson: találkozási pont lehet Nyugat, Kelet és Dél-Kelet között, ahol technológia, tudás és partneri kapcsolat cserél gazdát.
A szövetség ügyvezetője azt mondta, az elmúlt években jelentősen bővült a nemzetközi hálózatuk. Ezt mutatja, hogy idén olyan szereplők is elfogadták a meghívást, mint az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vagy a Duna-védelmi Bizottság. A cél nem titok: Budapestet és vele együtt Magyarországot újra láthatóvá tenni a régiós fenntarthatósági térképen.
A fenntarthatóság ára és haszna
A vállalkozások nyitottsága nőtt, főleg ott, ahol a fenntarthatóság nem pusztán megfelelési kényszer, hanem üzleti lehetőség. Hankó szerint aki időben lép, szakértőt von be, és még a szabályozások szigorodása előtt rendezi a folyamatait, az nemcsak versenyelőnyhöz juthat, hanem pluszköltségeket, adminisztrációt és akár büntetéseket is megelőzhet.
Ez azért lényeges, mert a környezeti megfelelés ma már ritkán egyetlen részterület ügye. A gyártás, a kibocsátások, az anyagmérleg, az energiahasználat és a kommunikáció egyetlen csomaggá áll össze. Ha ebben rend van, a cég nemcsak zöldebbnek látszik, hanem takarékosabban is működhet.
A megoldások sokszor már készen vannak
Hankó Gergely szerint a környezetipar számos válasza valójában nem új: sok megoldás már az elmúlt évtizedben megszületett. Ami hiányzik, az az innovációt támogató közeg, illetve az a működő ökoszisztéma, amelyben egyetemek, cégek, civilek és döntéshozók együtt tudnak dolgozni.
Erre jó példa a Sajó-szennyezés ügye vagy a szigetszentmiklósi olajszennyezés, amelyek megmutatták, hogy technológiai válasz sokszor lenne, de a határokon átnyúló, szabályozási és politikai szinteken is működő együttműködés már jóval nehezebb. A szövetség ugyanakkor jelentős bázissal dolgozik: 286 tagszervezetet és 12 munkacsoportot fog össze, vagyis szakmai oldalról gyorsan tud reagálni.
Miért akadozik a körforgásos gazdaság?
A körforgásos gazdaság területén a kép jóval kevésbé megnyugtató. Hankó szerint Magyarország nagyjából 7,4–10 százaléknyi anyagot tart körforgásban, miközben az uniós átlag 12 százalék körül alakul. Ez nem csupán statisztikai lemaradás: azt is jelzi, hogy a terméktervezés, a javíthatóság, a bontás, az újrahasznosíthatóság és a hasznosítói szempontok túl későn kerülnek be a gondolkodásba.
Pedig a gyakorlati tanulság egyszerű: már a termék fejlesztésének elején érdemes feltenni a kérdést, mi lesz vele az életciklusa végén. Ha erre nincs válasz, a látványos dizájn könnyen hulladékproblémává válik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Hankó Gergely: a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője.
- KSZGYSZ: a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, a magyar környezetipari szereplőket összefogó szakmai szervezet.
- ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA: nemzetközi szakkiállítás, amely a környezetipar, a hulladék- és vízgazdálkodás, valamint a fenntarthatóság témáit kapcsolja össze.
- Körforgásos gazdaság: olyan gazdasági modell, amely arra törekszik, hogy az anyagok és termékek minél tovább használatban maradjanak, javíthatók és újrahasznosíthatók legyenek.
- Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága: az Európai Bizottság környezetpolitikáért felelős szervezeti egysége, amely előkészíti és alakítja az uniós környezetvédelmi szabályozást.
