Egy kórházlelkész tapasztalataiból született meg a Gyógynaptár, amely 365 történettel igyekszik reményt adni a betegeknek.
A kórházi ágy mellett nem mindig a diagnózis a legnehezebb teher. Sokszor a kimondatlan gyász, a félelem, a magány vagy éppen az a kérdés nyom a legtöbbet, hogy miért történik mindez. A radiocafé Pontjókor! című műsorában Fehér Mariann erről beszélgetett Imriné Erdei Ildikó lelkésszel, teológussal, a Pünkösdi Teológiai Főiskola oktatójával, aki kórházlelkészi tapasztalataiból kiindulva kezdeményezte a Gyógynaptár című ingyenes kiadvány létrejöttét.
Nem mindig a betegség a központi kérdés
Imriné Erdei Ildikó szerint a betegágy mellett gyakran gyorsan kiderül, hogy az ember problémája nem azonos azzal, ami az ambuláns lapon szerepel. Ha valakit valóban megkérdeznek arról, hogyan van lelkileg, sokszor nem a tüneteit kezdi sorolni, hanem az életének legnehezebb veszteségeit.
A műsorban felidézett egy történetet egy idős asszonyról, akit szívproblémával kezeltek, de beszélgetésükből hamar kiderült ki, hogy valójában a Covid idején elvesztett lánya gyászát hordozza elviselhetetlen súlyként. Máskor középkorú férfiak egy infarktus után nem az első rosszullétükről kezdenek beszélni, hanem egy évekkel korábbi válásról. A test betegsége és a lélek terhei sokszor összekapcsolódnak, még ha ezt a hétköznapok rohanásában ritkán mondjuk is ki.
A lelkész egyik fontos tapasztalata, hogy
az emberek hálásak azért, ha végre valaki nem a beavatkozás szándékával, hanem figyelemmel érkezik melléjük.
Nem lehet ott mindenütt
Imriné Erdei Ildikó számára saját betegségei, műtétei és kórházi élményei mellett meghatározó volt a Covid-időszak is, amikor a betegek gyakran teljes elszigeteltségben maradtak.
A lezárt intézményekben különösen élesen látszott, mennyit számít néhány mondat, egy ima vagy akár csak az, hogy valaki meghallgatja a másikat. Elmondása szerint a Covid-osztályokon szerzett tapasztalat mélyen megmaradt benne:
az embereknek nemcsak orvosi ellátásra, hanem kapaszkodóra is szükségük van,
különösen akkor, amikor a hozzátartozók nem lehetnek mellettük.
A legnagyobb frusztráció számára az volt, hogy egy kórházlelkész fizikailag nem lehet ott minden ágy mellett, minden órában. Innen jött a gondolat: valahogy meg kell sokszorozni ezeket a beszélgetéseket.
Emberi hangot vinni a kórtermekbe
Ennek a hiánynak a részleges pótlására született meg a Gyógynaptár. Nem ember helyett, hanem emberi hangként. A kiadvány 365 gyógyulástörténetet gyűjt össze olyan emberektől, akik saját megélésük szerint a hitből, az imából, közösségi támogatásból vagy Isten segítségének megtapasztalásából merítettek erőt.
A könyv végül másfél éves munka eredménye lett, körülbelül egy év alatt gyűlt össze a 365 történet. A kezdeményezés tudatosan felekezetközi volt: katolikus, református, baptista, adventista, pünkösdi és kopt keresztény történetek kerültek bele.
Ez pedig egyáltalán nem mellékes részlet, hanem a kötet egyik legfontosabb üzenete. A betegség nem válogat felekezetek szerint, és
a gyógyulás reménye sem egyetlen közösség kizárólagos terepe.
Mit jelent a gyógyulás?
Fehér Mariann feltett egy nagyon fontos kérdést: nem veszélyes-e gyógyulástörténeteket gyűjteni, ha közben nagyon is valóságos, hogy nem mindenki épül fel teljesen?
Imriné Erdei Ildikó válasza egyértelmű volt:
a Gyógynaptár nem azt ígéri, hogy mindig mindenki meggyógyul.
Ez a gondolat pedig különösen fontos egy olyan témában, ahol könnyű hamis reményt kelteni.
A lelkész rámutatott, hogy a gyógyulás nem szűkíthető le a teljes testi felépülésre. Lehet gyógyulás az is, ha valaki megtanul együtt élni egy betegséggel, ha új értelmet talál az életében, ha rendeződik a lelkiállapota, vagy ha képes lesz abból a vigasztalásból adni másoknak, amelyet maga is kapott.
Hívők és nem hívők között nincs különbség
Egy kórházlelkész szolgálata során nem csak vallásos embereken segít. Imréné Erdei Ildikó elmondta, hogy ateista betegekkel is lehet mélyen kapcsolódni, sőt sokan kifejezetten nyitottak arra, hogy valaki őszintén érdeklődjön a lelkiállapotuk felől.
Hozzátette, hogy sok múlik a megszólítás módján. Ha valaki úgy lép oda, hogy „szeretne-e lelkészi beszélgetést”, arra könnyű nemet mondani. Ha viszont azt kérdezi: hogyan érzi magát lelkileg, abból valódi találkozás lehet.
Ingyenes kiadvány, önkéntes munkával
A Gyógynaptár nem kereskedelmi projektként jött létre. A szövegen dolgozók és a készítésben közreműködők önkéntesen vállalták a munkát, a nyomdai költséget pedig közadakozásból fedezték. Ez biztosította, hogy a kiadvány ingyen juthasson el azokhoz, akiknek szüksége van rá.
A kötet már több kórházi ponton is elérhető, és szükség estenén nagyobb mennyiségben is el tudják juttatni olyan közösségekhez, beteglátogatókhoz vagy intézményekhez, ahol valóban jó helyre kerül. A beszélgetés szerint a cél nem a tömeges terítés, hanem az, hogy a könyv szívtől szívig terjedjen.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Imriné Erdei Ildikó: lelkész, teológus, a Pünkösdi Teológiai Főiskola oktatója. Kórházlelkészként szerzett tapasztalataiból kiindulva hozta létre a Gyógynaptár kezdeményezést. Saját betegségei és műtétei, valamint a Covid-időszak kórházi tapasztalatai egyaránt meghatározták a projekt irányát.
- Gyógynaptár: Imriné Erdei Ildikó kezdeményezésére másfél éves munkával összeállított, 365 gyógyulástörténetet tartalmazó kiadvány. Tudatosan felekezetközi: katolikus, református, baptista, adventista, pünkösdi és kopt keresztény megszólalók történeteit egyaránt tartalmazza. Nem kereskedelmi projektként, hanem önkéntes munkával és közadakozásból jött létre, és ingyenesen juttathatják el a kórházakba és az érintettekhez.
- Kórházlelkész: olyan lelkész, aki kórházi környezetben végez lelkigondozói szolgálatot. Feladata nem az orvosi ellátás kiegészítése, hanem a betegek, hozzátartozók és egészségügyi dolgozók lelki támogatása – függetlenül azok vallási hovatartozásától.
- Lelkigondozás: a lelkigondozás olyan személyes, figyelemre épülő találkozás, amelynek célja a másik ember lelki terheinek meghallgatása és feldolgozásának segítése. Kórházi környezetben különösen fontos szerepet tölt be, amikor a beteg elszigetelten, félelemmel vagy gyásszal küzd.
- Pünkösdi Teológiai Főiskola: magyar felsőoktatási intézmény, amely pünkösdi-karizmatikus keresztény teológiai képzést nyújt.
- Felekezetköziség: Az a szemlélet vagy gyakorlat, amely különböző keresztény felekezeteket – például katolikusokat, reformátusokat, baptistákat, adventistákat, pünkösdieket – egyenrangú partnerként von be egy közös kezdeményezésbe, anélkül hogy bármelyiket kizárólagos iránymutatóként kezelné.
