Az álláspályázat ma már nemcsak HR-esekhez, hanem szűrőrendszerekhez is megérkezik. A kérdés az, érdemes-e ezt hekkelni.
A digitális toborzás korában sok álláskeresőben felmerül, hogy vajon egy kis technikai ügyeskedéssel könnyebb-e átjutni az első rostán. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Deák Andrea, a Greensearch ügyvezetője arról beszélt: egy álláspályázat részben valóban „meghekkelhető”, de ez még messze nem jelenti azt, hogy meg is éri.
Előbb a rendszer olvas, aztán az ember
A beszélgetés egyik fontos kiindulópontja az volt, hogy ma már sok cégnél ATS-rendszer fogadja a jelentkezéseket. Az Application Tracking System lényegében egy pályázatkezelő adatbázis, amely a beérkező önéletrajzokból kinyeri a fontos adatokat, majd rendszerezi azokat. Deák Andrea szerint ezek a rendszerek ma már nemcsak a nagyvállalatoknál jelennek meg, és működésükhöz az adatkezelési szempontok is hozzájárultak.
Ezért van, hogy a túl díszes, túl kreatívan tördelt önéletrajz sokszor rosszabbul teljesít, mint egy letisztultabb változat. A rendszer ugyanis „lecsupaszítja” a dokumentumot, és főként azt nézi, milyen készségek, nyelvtudás, tapasztalatok és egyéb konkrét adatok olvashatóak ki belőle.
Az AI már nemcsak kiválogat, hanem értelmez is
A műsorban elhangzott: az újabb rendszerekben már mesterséges intelligencia (AI) alapú előszűrés is dolgozhat. Ez nemcsak kinyeri a kulcsszavakat, hanem megpróbálja értelmezni is, hogy a jelölt mennyire illik az adott pozícióhoz. Így érthetővé is válik, miért próbálnak egyesek AI-val önéletrajzot vagy motivációs levelet íratni.
A gond ott kezdődik, amikor az eszköz helyettünk dolgozik. Deák Andrea szerint az AI hasznos segítség lehet a szöveg javításában, tömörítésében vagy a hangsúlyok átrendezésében, de nem jó ötlet teljesen rábízni az anyagot. Ha a szövegbe pontatlan vagy kitalált részletek kerülnek, az az állásinterjún könnyen visszaüthet.
White fonting: technikai trükk, gyenge hozammal
Szóba került a white fonting is, vagyis az a módszer, amikor valaki fehér színnel rejt el kulcsszavakat az önéletrajzban. Elvben ez arra szolgálhat, hogy a rendszer több releváns kifejezést találjon meg, például egy olyan vállalati szoftver, mint a SAP említése kapcsán.
A szakértő szerint azonban ennek csak nagyon korlátozott értelme lehet, és az is csak akkor, ha valaki a valós ismereteit próbálja így sűrítve megjeleníteni. Hazudni vele nemcsak etikátlan, hanem többnyire felesleges is: ami nincs mögötte, az az interjún úgyis kiderül.
A legjobb stratégia továbbra is a konkrétum
Érdemes lehet tehát szem előtt tartani, hogy nem a trükk, hanem a pontosság visz előre. Nem elég azt írni, hogy valaki „embereket vezetett” vagy „stratégiát alkotott”: jobb, ha megmutatja, mekkora csapatért felelt, milyen feladatot vitt, és mire jutott vele.
Ugyanez igaz a pályázatok személyre szabására is. Nem kell minden állásra teljesen új identitást építeni, de érdemes az adott pozícióhoz igazítani a hangsúlyokat. Más a fontos egy nagyvállalati vezetői szerepnél, és más egy kisebb cégnél, ahol a vezetőnek operatívabban is jelen kell lennie.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Deák Andrea: a Greensearch ügyvezetője.
- ATS-rendszer: az Application Tracking System rövidítése. Olyan szoftver, amely fogadja, tárolja és rendezi a pályázati anyagokat, gyakran előszűrésre is használják.
- GDPR: az Európai Unió adatvédelmi szabályozása, amely meghatározza, hogyan kezelhetők a személyes adatok, így az álláspályázók adatai is.
- White fonting: olyan trükk, amelynél a jelentkező rejtett, jellemzően fehér színű szavakat helyez el az önéletrajzban, hogy a rendszer több kulcsszót érzékeljen.
- SAP: széles körben használt vállalati szoftver- és integráltirányítási rendszer, amelynek ismerete sok álláshirdetésben elvárásként jelenik meg.
