Az AI a lelkes gyakornok, akire nem bízhatsz rá mindent: Klausz Melinda a mesterséges intelligencia használatának kockázatairól.
Miért érzi valaki úgy, hogy meggyászolható barátja a ChatGPT? Hogyan erősíti fel a mesterséges intelligencia a legveszélyesebb döntéseket is? És mire jó az a könyv, ami látszólag a lehetőségekre fókuszál, de finoman becsempészi a veszélyeket is? A radiocafé Creative Survivor című műsorában Oláh Andrea vendége Klausz Melinda közösségimédia-specialista és marketingszakember, az AI a mindennapokban egyik szerzője volt.
Tájékoztatás vagy figyelmeztetés – miről is szól ez a könyv?
Az AI a mindennapokban: Gyakorlati útmutató a mesterséges intelligencia hétköznapi alkalmazásához négy szerző – Klausz Melinda, Sáringer Viktória, Rózsa Kata és Gollnhofer Enikő – közös munkája, amelyet a Közösségi-Média.com adott ki. A könyv mottója: ne félj az AI-tól, hanem legyél a főnöke. Klausz Melinda azonban bevallotta: a könyvet úgy kellett megírni, hogy eladható is legyen. A pozitívumokra, a lehetőségekre és a pénzkereső alkalmazásokra kellett fókuszálni, miközben a kockázatokat finoman, de következetesen szőtték bele a fejezetekbe. Az eredmény: minden fejezetnél ott a kockázati figyelmeztetés és a konkrét feladatjavaslat is.
Miért ad neked mindig igazat az AI – és miért veszélyes ez?
Az egyik legfontosabb, és sokak által félreértett jelenség, hogy az AI mintatanulással tanul. Nem az egész internetet pásztázza át, hanem a leggyakrabban használt, legfrissebb tartalmakat dolgozza fel, így a tíz évvel ezelőtti adatok nem részei a modellnek. Ennek következménye, hogy az AI az élet egy szűk szeletét mutatja.
Ennél is fontosabb: az AI úgy van beprogramozva, hogy a felhasználónak adjon igazat. Ha valaki vitázna, a rendszer nem mond ellent – hiszen ha ellentmondana, a felhasználó otthagyná. Hosszabb használat esetén ez azt eredményezi, hogy az AI egyre inkább megerősíti a felhasználó nézeteit, akkor is, ha azok tévesek vagy károsak. Klausz Melinda szerint a legegyszerűbb védekezés, ha minden fontos válasz után visszakérdezünk: „De biztosan?”. Az AI ilyenkor nagyon gyakran az ellenkező álláspontot mutatja be – ebből derülhet ki, hogy hol van az igazság.
A „lelkes gyakornok” és a vállalati döntések
Klausz Melinda tapasztalata szerint egyre több cégnél fordulnak elő olyan esetek, amikor nemcsak social media tartalmakat, hanem stratégiai és ügyvezetési kérdéseket is az AI-ra bíznak – a szakértői véleménnyel szemben is. Az AI-t ő „lelkes gyakornokhoz” hasonlítja: rengeteg információt ismer, de nincs meg a szaktudása, stratégiai szemlélete és piaci tapasztalata ahhoz, hogy ezeket megfelelően értelmezze.
Különösen problémás a tartalmak esetében: az AI a mintatanulás miatt ismétlődő elemeket gyárt, miközben a social média platformok a friss tartalmakat jutalmazzák. Aki kizárólag AI-val készítteti a tartalmait, az idővel észreveszi, hogy elérései csökkennek, de sokszor nem érti, miért. A tartalom nem egyedi és nem friss, csak jól formázott ismétlés.
Adatvédelem: amit sokan figyelmen kívül hagynak
A könyv külön fejezetet szentel az adatvédelemnek. Klausz Melinda hangsúlyozza: az AI-ba bevitt adatok nem biztonságos helyen tárolódnak. A legtöbb platform felhőben menti a beszélgetések tartalmát, amely kutatható és elemzett – elvben adathalász támadások célpontja is lehet.
Különösen aggasztó az AI-ügynökök (agentek) terjedése, ahol a rendszer hozzáférést kap a Gmail-fiókhoz, Facebook-hirdetési fiókhoz, repjegyvásárló oldalhoz vagy akár a bankkártyaadatokhoz. Ha az ügynök mögött nincs megfelelő biztonsági infrastruktúra, ez közvetlen belépési lehetőséget adhat illetéktelen személyek számára.
Az adatvédelmi kockázatok különösen súlyosak üzleti környezetben: az ügyvédi titoktartás, az üzleti titok és a GDPR mind kérdésessé válik, ha szerződéseket vagy stratégiai dokumentumokat töltenek be AI-ba ellenőrzés céljából. Klausz Melinda azt javasolja: ha mindenképpen elemeztetni akarunk ilyen dokumentumokat, anonimizáltan tegyük.
Az AI és az érzelmi függőség
Az egyik legmegdöbbentőbb jelenség, hogy sokan érzelmi kapcsolatot alakítanak ki az AI-val. Klausz Melinda szerint ez minden korosztálynál előfordul, de az elszigetelt, magányos személyek – különösen gyerekek – esetében a legveszélyesebb.
A mesterséges intelligencia folyamatos megerősítése, ellentmondás-mentessége és állandó elérhetősége olyan érzést kelthet, ami a valódi emberi kapcsolatoknál is értékesebbnek tűnik. Erre tragikus példa az a bizonyított eset, amikor egy fiatal az AI-val folytatott hosszú chat után öngyilkos lett – a rendszer a valóság helyett egyre inkább az AI-t jelölte meg kapcsolódási pontként.
Hasonlóan aggasztó, amikor az AI új modellre frissül és elvesznek a korábbi betanítási adatok. Ilyenkor sokan a gyász jellegzetes érzéseit tapasztalják – „elveszítette a barátját”, „újra kell kezdeni az egész kapcsolatot”. Ez rávilágít arra, milyen mértékű függőséget lehet kiépíteni egy szoftverrel szemben.
Elsorvad vagy szárnyra kap a kreativitás?
A műsor alapkérdése az emberi kreativitás sorsa. Klausz Melinda álláspontja az, hogy az AI a kreativitásnak valódi löketet adhat, ha okosan használják. Saját tapasztalatár alapoz: az AI a mindennapokban című könyv elkészítésekor a már meglévő 90 százalékos anyagot feltöltötte, és az AI jelzett egy hiányzó fejezetet – az idős korosztály és az AI-használat témáját, amiről valóban kellett írni.
Klausz Melinda zenéiben is alkalmazza ezt a logikát: dallamfutamok, szövegvariációk tesztelésére hasznos eszköz az AI, mielőtt valaki stúdióba vonul, de ebben is visszaadja a leggyakoribb mintákat. Példája: egy dal szövegében az AI következetesen „SZMSZ”-t mond „SMS” helyett – mert az SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat) ma sokkal gyakrabban használt szó, mint az SMS.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Klausz Melinda: Közösségi média specialista és marketing szakember, a Közösségi-Média.com alapítója. Több könyv szerzője, köztük a Közösségi média nagykönyve és az AI a mindennapokban. Selector Emka művésznéven a legismertebb magyar DJ-k közé tartozik.
- AI a mindennapokban: 2026-ban megjelent, négy szerző (Klausz Melinda, Sáringer Viktória, Rózsa Kata, Gollnhofer Enikő) által írt, 340 oldalas könyv az AI hétköznapi alkalmazásáról és kockázatairól.
- Mintatanulás: Az AI modellek tanulási módszere, amelynek során nem az egész internetet dolgozzák fel, hanem a leggyakrabban használt, legfrissebb tartalmak alapján generálnak válaszokat – ez magyarázza az ismétlődő mintákat és a hallucinációkat.
- Prompt / promptolás: Az AI-nak adott szöveges utasítás. Minél pontosabb és részletesebb, annál relevánsabb választ ad a rendszer.
- AI-ügynök: Olyan AI-rendszer, amelynek felhatalmazást adnak konkrét feladatok elvégzésére (e-mail írása, vásárlás, hirdetések kezelése). Biztonságos alkalmazásához ellenőrzött hozzáférési szabályozás szükséges.
- Szűrőbuborék: Az algoritmusok által előidézett jelenség, amelynek során a felhasználó egyre szűkebb, saját nézeteit megerősítő tartalomközeget kap – mind a social médiában, mind az AI-ban.
