Az ebédmentés egyszerre csökkenti az élelmiszerpazarlást és segít a rászorulóknak: tavaly 334 ezer adag meleg étel menekült meg.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke arról beszélt, hogyan lesz a nap végén megmaradó iskolai ebédből másnapra valódi segítség azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
Nem a tányérmaradékot mentik
Az ebédmentő program lényege egyszerű, a megvalósítása viszont komoly szervezést igényel. Az iskolai menzákon a nap végén felmérik, mennyi étel maradt meg úgy, hogy az még nem került a gyerekek elé. Vagyis nem tányérmaradékról van szó, hanem a konyhán megmaradt, ki nem adagolt ételekről.
Ezeket az adagokat dobozolják, majd egy úgynevezett sokkoló hűtőbe teszik. Ez a speciális berendezés nagyon gyorsan öt fok alá hűti a forró ételt, így az biztonságosan továbbadható. A folyamatot a Nébih közreműködésével dolgozták ki, mert a készételek mentése jóval szigorúbb szabályozást kíván, mint például a pékárué vagy a zöldségé.
Egy iskola, napi ötven adag
Nagygyörgy András elmondta, hogy egy-egy iskolából átlagosan nagyjából 50 adag ebédet tudnak naponta megmenteni. A megmaradt étel másnap reggelig a hűtőben marad, aztán gyorsan továbbindul: anyaotthonokhoz, tanodákhoz, hajléktalanellátásba vagy más helyi segítő szervezetekhez.
A cél az, hogy az étel a lehető legrövidebb úton jusson el a nélkülözőkhöz, és még aznap délelőtt kiosztható legyen. Jelenleg 33 iskolában működik a program országszerte, a következő időszakban pedig Hajdúszoboszlón, Zalaegerszegen és újabb budapesti kerületekben is bővítenék.
Nem szimpla ételosztás
A programban mentett meleg étel nemcsak az aznapi éhséget csökkenti. Az Élelmiszerbank nem közvetlenül, utcai kiosztással adja tovább az adagokat, hanem olyan helyi szervezeteken keresztül, amelyek ismerik a rászorulókat, és valamilyen szociális munkán keresztül kapcsolatban is vannak velük.
Ez azért lényeges, mert az étel sokszor kapcsolatot is épít. Egy tanodában könnyebb a tanulásra figyelni, ha nem üres gyomorral ülnek le a gyerekek. Egy idősellátásban az adomány alkalmat adhat arra is, hogy kiderüljön, kell-e további segítség. Az étel így nemcsak támogatás, hanem bizalomépítő eszköz is lehet.
Olcsó segítség, kisebb pazarlás
A számok önmagukért beszélnek. A mögöttünk álló tanévben 334 ezer adag meleg ételt mentettek meg az iskolai menzákról. Az Élelmiszerbank összesen húsz éve működik, és ez idő alatt 288 millió adagnyi élelmiszert osztott ki Magyarországon. Az egyesület napi szinten több mint 400 tonna adományt mozgat, miközben mindössze 24 alkalmazottal dolgozik, és helyi, karitatív szervezetek hálózatára támaszkodik.
Az ebédmentés ráadásul költséghatékony: egy átlagos ebéd megmentése 250 forintba kerül. Ebben benne van a rendszer valódi kihívása is: nemcsak a sokkoló hűtőket kell finanszírozni, hanem a dobozolást, a szállítást és a teljes logisztikát.
A menzán megmaradó ebéd története így nem a kukánál ér véget, hanem ott, ahol szükség van rá.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Magyar Élelmiszerbank Egyesület: országos civil szervezet, amely élelmiszerfeleslegeket gyűjt össze és juttat el rászorulókhoz. Az iskolai ebédmentő program is az ő kezdeményezésük.
- Nagygyörgy András: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke.
- Nébih: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rövidítése.
- Sokkoló hűtő: speciális hűtőberendezés, amely nagyon gyorsan lehűti a frissen elkészült meleg ételt.
- Tanoda: olyan, többnyire civil vagy közösségi alapon működő fejlesztő hely, ahol hátrányos helyzetű gyerekek tanulási és szociális támogatást kapnak az iskolán túl.
