A kisajátítás elvileg kivételes eszköz, mégis újra reflektorfénybe került: mikor jogszerű, és mit jelent a teljes kártalanítás?
A szegedi földügy kapcsán került elő ismét a kérdés, meddig mehet el az állam vagy az önkormányzat, ha beruházásról, közérdekről és magántulajdonról van szó. A témáról a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélgettek, ahol Dr. Fodor Dániel ügyvéd segített közérthetően végigvenni, mit jelent valójában a kisajátítás, és miért számít az egyik legerősebb közhatalmi eszköznek.
Nem egyszerű korlátozás
A beszélgetés apropóját egy olyan ügy adta, amelyben a Kúria megsemmisítette a BYD szegedi beruházásához köthető kisajátítási határozatot. A felvetés lényege az volt: miközben egy érintett földterület piaci értékét hozzávetőleg 8-900 millió forintra teszik, az állam 55 millió forintot ajánlott érte.
Ez azért különösen érzékeny kérdés, mert a kisajátítás nem egyszerű használati korlátozás. Ahogy Dr. Fodor Dániel fogalmazott, ilyenkor az állam, az önkormányzat, sőt bizonyos közfeladatot ellátó harmadik személyek is kezdeményezhetik, hogy egy magántulajdonban lévő ingatlan tulajdonjoga más kezébe kerüljön. Vagyis nem arról van szó, hogy a tulajdonosnak valamit kevesebbet szabad, hanem arról, hogy megszűnhet a tulajdonjoga.
Kik és milyen alapon sajátíthatnak ki?
A köznyelvben gyakran úgy él a kép, hogy kisajátítani csak az állam tud. A jogi keret ennél tágabb. Dr. Fodor Dániel szerint önkormányzatok is élhetnek ezzel az eszközzel, illetve olyan szereplők is, amelyek valamilyen közfeladatot látnak el.
A kulcsszó itt a közérdek. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény szerint kisajátításra csak kivételesen, törvényben meghatározott közérdekű célból kerülhet sor. Ez azért fontos, mert a jog elvben nem arra való, hogy bármilyen gazdasági vagy beruházói érdek automatikusan felülírja a magántulajdont.
A beszélgetésben ez a kérdés vetődött fel a legélesebben: mitől lesz valami közérdek? Egy üzem, egy nagyberuházás vagy egy iparfejlesztési cél önmagában még sokak számára nem magától értetődő válasz.
A kártalanítás nem lehet jelképes
A szakértő szerint a törvény ezen a ponton is egyértelmű: a kártalanításnak teljesnek, azonnalinak és feltétlennek kell lennie. Ez nem puszta jogi formula, hanem az egész intézmény egyik legfontosabb garanciája.
Közérthetően ez azt jelenti, hogy a tulajdonos nem maradhat bizonytalan helyzetben, és nem kaphat olyan összeget, amely nyilvánvalóan elszakad az ingatlan valós értékétől. Ha a kisajátítás valóban kivételes állami beavatkozás, akkor az ellensúly éppen az, hogy a tulajdonos anyagi értelemben ne szenvedjen aránytalan veszteséget.
Ezért is vált hangsúlyossá a szegedi ügyben emlegetett különbség az ajánlott összeg és a feltételezett piaci érték között. Még ha a konkrét értékmegállapítás szakmai és jogi vita tárgya is lehet, a társadalmi bizalom szempontjából döntő, mennyire átlátható az árazás.
Mi következik ebből a tulajdonosoknak?
A legfontosabb tanulság, hogy a kisajátítás nem „adminisztratív formalitás”. Szigorú feltételekhez kötött eljárás, amelynek egyszerre kell igazolnia a közérdeket és a méltányos kártalanítást. Ha ezek bármelyike kérdésessé válik, abból könnyen jogvita lesz.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Fodor Dániel: a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.
- Kúria: Magyarország legfelsőbb bírói fóruma.
- BYD: kínai hátterű járműipari vállalat, amelynek magyarországi jelenlétéhez kapcsolódik a szegedi kisajátítási ügy.
- Kisajátítás: olyan jogintézmény, amelynek során kivételesen, közérdekből elvonható egy ingatlan tulajdonjoga, de csak teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett.
- 2007. évi CXXIII. törvény: a kisajátításról szóló jogszabály, amely meghatározza a kisajátítás feltételeit, céljait és alapvető garanciáit.
