HIRDETÉS

Sport és tulajdonjog: szabadalmaztatható-e a csel?

A sport hátországában rengeteg szabadalom keresztezi egymás útját
Fotó: Connor Coyne via Unsplash

A sport nem csak teljesítmény, üzlet is: a labdától a stadionig egyre több mindent véd a szellemi tulajdonhoz való jog.

A pályán többnyire a gólról, a bírói döntésekről vagy egy zseniális cselről beszélünk, de közben ott dolgozik a háttérben egy másik világ is: a szabadalmaké, a védjegyeké, a dizájn- és szerzői jogoké. A radiocafé Millásreggeli című műsorában erről beszélt Dr. Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogi és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese.

Egy focilabda is lehet jogi eset

A beszélgetés egyik legizgalmasabb példája a Fussballliebe, vagyis a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság hivatalos meccslabdája volt. Dr. Lábody Péter szerint már maga a kialakítás is különleges: a panelek formája, a felület recézettsége és az anyaghasználat a röppályát és az irányíthatóságot is befolyásolják.

Jogilag ez több rétegen is védhető. A név és a vizuális azonosíthatóság védjegy lehet, a forma pedig dizájnoltalom tárgya. A labda belsejében elhelyezett szenzor már kifejezetten műszaki innováció: másodpercenként nagy mennyiségű adatot továbbít az elemzők és a játékvezetők felé.

Vagyis egy mai sportszer már nem pusztán eszköz, hanem technológiai platform is. A néző ebből annyit érzékel, hogy egy visszajátszásnál gyorsabban jön a grafika és pontosabbak a játékvezetők ítéletei.

A háttérben viszont iparjogvédelmi megoldások egész lánca dolgozik.

Stadionok, hidak, látképek

Nemcsak a sportszerek körül lehet jogvita. Az épületek és stadionok kialakítása is szerzői jogi kérdés lehet, különösen akkor, ha az építészeti megoldás egyedi. Lábody szerint ilyenkor a tulajdonos és a tervező jogai akár ütközhetnek is: egy épületet nem lehet feltétlenül szabadon átterveztetni egy másik építésszel.

Erre – bár nem sport-téma – jó példa a Santiago Calatrava által tervezett bilbaói Zubizuri híd, amelynél az utólagos átalakítás jogvitát is szült. A kérdés ilyenkor az, meddig terjed a használati érdek, és hol kezdődik az alkotó művének védelme.

A műsorban előkerült a panorámaszabadság kérdése is. Magyarországon egy közterületen, tartósan elhelyezett épület vagy szobor fotózása és közzététele általában szabad. Nem mindenhol ilyen egyszerű azonban a helyzet: Franciaországban például az Eiffel-torony éjszakai kivilágításának üzleti célú felhasználása engedélyköteles lehet.

Lehet-e levédeni egy cselt?

A legizgalmasabb elméleti kérdés az volt, hogy vajon egy sportmozdulat lehet-e szerzői jogi értelemben alkotás. A beszélgetésben szóba került René Higuita skorpiórúgása, Antonín Panenka híres büntetője, sőt Usain Bolt ikonikus póza is.

A válasz röviden: a sporttevékenység önmagában általában nem kap szerzői jogi védelmet. Az indok az, hogy a futballhoz hasonló sportokat szigorú szabályrendszer keretezi, ezért az egyéni, eredeti alkotói jelleg nehezen ragadható meg jogilag. Más a helyzet a határterületeken, például a jégtáncnál, ahol a sport már részben előadóművészeti karaktert is kap.

Ugyanakkor egy gesztus vagy póz más típusú oltalommal megjelenhet: Bolt ünneplése például a műsorban elhangzottak szerint védjegyesíthető testkifejezésként is értelmezhető.

Sportinnovációban jók vagyunk

A sportinnováció nemcsak a nagy nemzetközi márkákról szól. A műsorban szóba került a Teqball, amely egyszerre játékötlet és formatervezett sporteszköz, valamint egy automatikus rajtrendszer is, amelyet kajak-kenu versenyeken és olimpiákon is használtak.

Lábody megemlítette azt is, hogy magyar fejlesztések között szerepelnek atlétikai eszközök, például magasugró- és rúdugrófelszerelések is. A tanulság egyszerű: a sportban a kreativitás nem áll meg a pályaszélen, és sokszor épp az a legértékesebb, amit a néző elsőre észre sem vesz.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala: a magyar állami szerv, amely többek között a szabadalmak, védjegyek, formatervezési minták és egyes szerzői jogi ügyek területével foglalkozik.
  • Fussballliebe: a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság hivatalos meccslabdája, amely szenzoros technológiát is használt a bírói döntések támogatására.
  • Dizájnoltalom: a termék külső megjelenését védő iparjogvédelmi forma. Ilyen lehet például egy cipőtalp, egy labda vagy egy sportasztal sajátos kialakítása.
  • Panorámaszabadság: az a jogelv, amely lehetővé teszi, hogy közterületen álló épületekről és szobrokról készült felvételeket bizonyos feltételekkel szabadon lehessen felhasználni.
  • Teqball: magyar eredetű sport és sporteszköz, amely egy ívelt asztalon játszott labdajáték.
Visited 5 times, 1 visit(s) today

HIRDETÉS

Ez is érdekelhet:

A vasúti áruszállítást sem szabad kihagyni a fejlesztésekből

Vasúti árufuvarozás: vészjelzés a síneken

A vasúti árufuvarozás visszaesése nemcsak iparági ügy: a drágulás, a pályagondok és az áruszállítás közútra terelődése mindenkit érinthet.
Nagyüzemi csirketartás

Mennyibe kerül az olcsó hús a nagyüzemi állatartás rendszerében?

A nagyüzemi állattartás ára nem csak a kasszánál látszik: a kérdés az is, mit fizetünk meg környezetben, egészségben és állatjólétben.
Az illegális vape-ek elárasztották a régiót

Illegális vape-ek: drága füst Európában

Az illegális vape-ek már nem piacirés-termékek: a hatóságok szerint a fogyasztókat, a költségvetést és a legális piacot is súlyosan érintik.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS