Miért bukott el a Fizz?

Elsötétült a Fizz képernyője
Fotó: Getty Images via Unsplash

Az OTP-s háttérrel indult Fizz nem tudott lépést tartani a piactéri versennyel: későn jött, szűken nyitott, lassan reagált.

A radiocafé Millásreggeli című műsorában Szabó M. István a Kosárérték főszerkesztője arról beszélt, hogy a Fizz bukása nem egyetlen rossz döntés következménye volt. Az OTP Csoporthoz köthető e-kereskedelmi projekt késett, szűk kínálattal indult, és olyan piacon próbált helyet találni magának, ahol addigra már felgyorsult a verseny.

Jó helyen, de rossz időben

Szabó M. István,  szerint önmagában nem volt hibás elképzelés, hogy egy bank beszálljon az e-kereskedelembe. A probléma inkább az volt, hogy a döntés még egy egészen más piaci helyzetben született meg, a Covid utáni fellendülés idején, amikor a magyar online kereskedelem látványosan nőtt.

Csakhogy mire a Fizz ténylegesen elindult, a helyzet megváltozott. Időközben megjelent a Temu, erősödött az Allegro, stabil szereplő maradt az Alza, és jól teljesített a Pepita. Egy ilyen közegben már nem volt elég a tőkeerő és a nagy név.

A marketplace nem csak kínálat kérdése

A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy a marketplace-modell sikere nem pusztán az árakon múlik. A vásárló számára az a kényelmes, ha különböző termékeket egy helyen tud megrendelni, majd lehetőleg egyben, átláthatóan kapja meg őket.

Szabó szerint éppen ezen csúszott meg korábban az eMAG is: ha a rendelés több kereskedőtől érkezik, könnyen lehet, hogy a vásárló azt éli meg, hogy ugyanazért a kosárért több csomagot, több szállítást és több utánajárást kap. Ezzel szemben azok a szereplők erősödtek, amelyek egységesebb élményt adtak.

A Fizz ebben nem tudott elég erős különbséget felmutatni. Ha drágább volt a konkurenciánál, azt a felárat nem tudta olyan szolgáltatással megindokolni, amely a vevőnek valóban többet ért volna.

Késői rajt, szűk kínálat, lassú reakció

A szakértő szerint a Fizz egyik alapvető gondja az volt, hogy sokáig halogatta az indulást. Mire 2024-ben érdemben megjelent, már nem mert teljes erővel nyitni, inkább korlátozott választékkal, óvatos üzemmódban kezdett.

Ez azért különösen fontos, mert az e-kereskedelemben a tempó kulcskérdés. Ha a piac gyorsan változik, akkor a fejlesztéseket, a javításokat és az üzleti döntéseket is gyorsan kell megugrani. Szabó ezt úgy fogalmazta meg: a Fizz mögé nagy infrastruktúra épült, de ez a rendszer túl nehézkesen mozgott. Miközben más szereplők napok alatt tudnak alkalmazkodni, náluk egy-egy módosítás akár hónapokig is tarthatott.

Az ügyfélszolgálat kevés, ha a rendszer akadozik

A Fizz mellett szólt, hogy több visszajelzés szerint jó volt az ügyfélszolgálata. Ez azonban önmagában kevésnek bizonyult. Ha a piactéren értékesítő kereskedő vagy a szállítás nem teljesített megfelelően, a vásárló végül akkor is a Fizz-t hibáztatta.

Vagyis az ügyfélszolgálat legfeljebb kezelni tudta a panaszt, de nem tudta eltüntetni azokat a rendszerszintű hibákat, amelyek a vásárlói élményt rontották. Egy online piactérnél ez gyorsan bizalomvesztéshez vezethet.

Van még esély magyar szereplőnek?

A beszélgetés végére elég borús kép rajzolódott ki. Szabó M. István szerint ha egy ilyen háttérrel induló projektnek sem sikerült áttörnie, nehéz megmondani, kinek menne. A vásárlót ugyanis nem a tulajdonosi háttér érdekli, hanem az ár, a kényelem és a szolgáltatás együttese. Erre utalt a GKID kutatásaira hivatkozva is, amelyekben a fogyasztói szempontok rendre fontosabbnak látszanak a „hazai” jellegnél.

A Fizz története így nemcsak egy sikertelen projektről szól, hanem arról is, mennyire könyörtelenül gyors lett az e-kereskedelem. A nagy háttér önmagában nem versenyelőny, ha közben a piac már továbbfutott.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Fizz: az OTP Csoporthoz köthető e-kereskedelmi projekt és online piactér, amely a magyar marketplace-piacon próbált meg labdába rúgni, végül azonban leállt.
  • Marketplace: olyan online piactér, ahol több kereskedő kínálata jelenik meg egy felületen, a vásárló pedig egy helyen tud válogatni és rendelni.
  • Szabó M. István: gazdasági újságíró, a Kosárérték magazin főszerkesztője.
  • GKID: e-kereskedelemmel és digitális piaccal foglalkozó kutató- és tanácsadócég.
  • Temu: nemzetközi online piactér, amely az elmúlt években gyorsan erősödött a magyar piacon is, főként az áraival és széles kínálatával.
Visited 19 times, 1 visit(s) today

HIRDETÉS

Ez is érdekelhet:

Bod Péter Ákos szerint nem késtük még le Európát

Bod Péter Ákos úgy látja, a KKV-k esélye nem egy újabb csodaprogram, hanem a tisztább pálya, az erős belpiac és a beszállítói kapcsolatok.

Nagy beruházások helyett az átvilágítás is segíthet

A VOSZ 100 nap 100 vállalkozás programja szerint a KKV-hatékonyság gyakran új nem beruházástól, hanem a működés átvilágításától javul.

Nem biztos, hogy ki kell dobni: új akkumulátor-diagnosztikai labor nyílt

Egy új labor segíthet eldönteni, hogy a használt akkumulátorok energiatárolóként folytathatják, vagy inkább újrahasznosítás vár rájuk.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Legfrissebb cikkek:

Így lesz fenntartható egy lakópark

Energiahatékonyság, hőszivattyú és zöld homlokzat: a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdés a lakóparkok esetében is.

A mesterséges intelligencia betört az irodapiacra is

Az AI az irodapiacon nem a bérleti díjakat csökkenti, hanem a felesleges négyzetmétereket és a rosszabb tervezést teheti láthatóvá.

Nagy a nyomás a kis- és középvállalkozásokon

A KKV-hitelezés élénkül, de a magyar cégeknek közben erős forinttal, magas költségekkel és gyenge hatékonysággal is meg kell küzdeniük.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS