A budapesti utcákon egyre több elesett ember tűnik fel, de a hajléktalanság látszata mögött számos egyéni történet állhat.
A közterületeken látható szegénység, zavartság és kiszámíthatatlan viselkedés sokakban azt az érzetet kelti, hogy több lett a hajléktalan Budapesten. A radiocafé Millásreggeli című műsorában azonban Győri Péter szociológus arra hívta fel a figyelmet: a jelenség ennél bonyolultabb, és nem szabad automatikusan minden utcán megjelenő, rossz állapotú embert hajléktalanként azonosítani.
Kevesebb a fedél nélkül élő, mégis nyomasztóbb a látvány
Győri elmondta, hogy Budapesten nagyjából 5000 ember él a hajléktalanellátás rendszerében, vagyis szállókon, átmeneti intézményekben. Ezzel szemben körülbelül 1500-an vannak azok, akik ténylegesen közterületen, fedél nélkül élnek. A szakember azt mondta, ennek a csoportnak a száma az elmúlt években, különösen a Covid óta, csökkent.
A lakosság mégis úgy érzékelheti, hogy romlik a helyzet. Ennek oka szerinte az, hogy sok más, súlyos helyzetben lévő ember is tömegesen jelent meg az utcákon: szerhasználók, ellátatlan pszichiátriai betegek, kukázásból vagy flakonozásból jövedelmet kiegészítő idősek. Ők gyakran nem hajléktalanok, mert van hová visszamenniük, csak éppen napközben a köztereken válnak láthatóvá.
Nemcsak szociális, hanem egészségügyi válság is
A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a problémát nem lehet kizárólag közrendészeti kérdésként kezelni. A pszichiátriai ellátás leépülése, a csökkenő ágyszámok és a visszaszorult járóbeteg-szakellátás miatt
sok ember egyszerűen ellátatlanul sodródik.
Győri Péter arról is beszélt, hogy egy pszichiátriai beteg, aki nem, vagy csak korlátozottan tud dolgozni, akár semmilyen érdemi támogatást nem kap, különösen akkor, ha családtag próbálja eltartani. Így sokan koldulásra, kukázásra szorulnak, miközben állapotuk miatt a környezetük is fél tőlük.
A helyzetet tovább súlyosbítja a szenvedélybetegek ellátásának gyengülése. A műsorban elhangzott, hogy a néhány korábban működő program jelentős részét visszaépítették vagy leépítették, miközben a függőség kriminalizálása önmagában nem hoz megoldást.
Mit tud tenni a rendőrség?
A beszélgetésben elhangzott, hogy a forgalmas budapesti csomópontokon az erősebb rendőri jelenlét rövid távon javíthatja a biztonságérzetet és visszafoghat bizonyos szabálysértéseket.
Ez azonban legfeljebb tűzoltás.
A szakember szerint a rendőrség önmagában nem tud mit kezdeni sem a betegséggel, sem a függőséggel. Ha valaki bódult állapotban van, majd előállítás után visszakerül az eredeti helyzetébe, attól a probléma nem oldódik meg. A hangsúlynak a dílerekkel szembeni fellépésen, valamint az ellátórendszer megerősítésén kellene lennie.
Az infrastruktúra is lemaradt
Az is súlyos probléma, hogy Budapesten az elmúlt 30 évben egyetlen új, modern hajléktalanszálló sem épült. A meglévő intézmények sokszor régi, átalakított, rossz állapotú épületekben működnek. Győri Péter szerint ezen a ponton nem feltétlenül új férőhelyekre lenne a legnagyobb szükség, hanem a meglévők színvonalának javítására.
Ez azért lenne fontos, mert jobb körülmények között többen választanák a szállót az utca helyett. Közben a pszichiátriai és szenvedélybeteg-ellátásban nemcsak helyekből, hanem emberekből is hiány van:
kevés a jól képzett szakember, a szociális terület pedig tartós bérlemaradásban van.
A budapesti utcák képe tehát nem egyszerűen a hajléktalanságról szól, hanem arról, mi történik akkor, amikor a szociális, egészségügyi és addiktológiai rendszerek egyszerre gyengülnek meg. Ezt a látványt lehet rendészeti eszközökkel ideig-óráig kezelni, de tartósan csak akkor változik, ha a háttérben működő ellátás is újra láthatóvá válik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Győri Péter: szociológus, a budapesti hajléktalanellátás egyik legismertebb szakértője.
- BMSZKI: a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, a főváros legnagyobb hajléktalanellátó intézményrendszere.
- Járóbeteg-szakellátás: olyan egészségügyi ellátási forma, amely nem igényel kórházi bentfekvést, viszont rendszeres szakorvosi kontrollt, kezelést vagy gondozást biztosíthat.
- Pszichiátriai beteg: jogi és egészségügyi értelemben olyan ember, akit pszichiátriai betegséggel diagnosztizáltak; ellátásuk különösen érzékeny terület, mert a kezelés és a társadalmi támogatás egyszerre fontos.
- Flakonozás: visszaváltható palackok, dobozok összegyűjtése és leadása pénzért; sokaknak ez ma jövedelemkiegészítés, nem feltétlenül a hajléktalanság jele.
