Április óta a budapesti metrókon is elérhető a Pay&GO: bankkártyával, telefonnal vagy órával is lehet jegyet venni.
A bankkártyás jegyvásárlás sok utasnak már ismerős lehet külföldről, Budapesten viszont most kezd igazán mindennapossá válni. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Bodor Ádám, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettese és Berkes Tibor, a Mastercard termék és üzletfejlesztési területének alelnöke mondta el, miért terjesztették ki a Pay&GO rendszert az összes budapesti metróvonalra, és hogyan lehet ebből idővel egy jóval okosabb, teljesebb e-jegyrendszer.
Kényelmesebb lesz
A válasz röviden az, hogy nem minden utas akar vagy tud előre készülni. A BudapestGO továbbra is működik, és fontos része marad a budapesti közösségi közlekedés digitális ökoszisztémájának is. Ahhoz viszont alkalmazást kell letölteni, regisztrálni kell, és az utazás előtt meg kell nyitni.
A Pay&GO ezt a belépési küszöböt viszi lejjebb. Az alkalmi utazónak elég elővennie a bankkártyáját vagy a fizetésre alkalmas okoseszközét, hozzáérinteni a validátorhoz, és a jegyvásárlás egyben az érvényesítés is. A BKK szerint a rendszer jelenleg az M1, M2, M3 és M4 metróvonalon, valamint a 100E repülőtéri járaton használható.
Mit tud most, és mit tudhat később?
Bodor Ádám szerint a mostani megoldás még pilot, még ha kiterjesztett pilot is. Jelenleg elsősorban az alkalmi utazások gyorsabb kiszolgálására jó: nem kell automatát keresni, nincs papírjegy, nincs külön appnyitás sem.
A hosszabb távú cél azonban ennél jóval nagyobb. A BKK olyan rendszert szeretne, amely a londoni, amszterdami vagy szingapúri mintához hasonlóan képes lehet napi, heti vagy akár havi díjplafonokat kezelni. Ez magyarán azt jelentené, hogy a rendszer az utazási szokások alapján automatikusan a legkedvezőbb konstrukciót számolná ki az utasnak.
Ez még nincs kész, de az irány eldőlt: a BKK nem saját, külön közlekedési kártyában gondolkodik, hanem bankkártya-alapú, úgynevezett nyílt rendszerben.
Mire kell figyelni használat közben?
A legfontosabb szabály egyszerű: mindig ugyanazzal az eszközzel kell igazolni az utazást, amellyel a vásárlás történt. Ha valaki kártyával fizetett, az ellenőrnél is azt a kártyát kell a terminálhoz érintenie. Ha viszont telefonnal vagy okosórával vásárolt, akkor azt.
A validátor kijelzését is érdemes figyelni. Csak akkor indulhat el nyugodtan az utas, ha a készülék sikeres vásárlást jelez. A BKK hangsúlyozza, hogy ellenőrzéskor az ellenőri készülék nem von le pénzt, csak azt mutatja meg, hogy van-e érvényes jegyünk.
A műsorban szóba került egy gyakori félelem is: mi van, ha valaki ellenőrnek adja ki magát egy terminállal? A megszólalók szerint ettől nem kell tartani. A valódi ellenőrök igazolvánnyal dolgoznak, a Mastercard oldaláról pedig azt emelték ki, hogy a POS-terminálok kihelyezése és használata szigorúan szabályozott.
2028 a céldátum
A teljes fővárosi hálózatra kiterjedő rendszer még odébb van, mert ehhez mindenhol validátorokra lenne szükség, nemcsak a metróban, hanem a buszokon és villamosokon is. Bodor Ádám elmondta, hogy a közbeszerzések már elindultak, és ha a tervek szerint halad a projekt, 2028-tól már működhet az új rendszer.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- BKK: A Budapesti Közlekedési Központ rövidítése.
- Pay&GO: A BKK bankkártyás, érintéses jegyvásárlási rendszere, amelynél a fizetés és a jegyérvényesítés egyetlen mozdulattal történik.
- BudapestGO: A BKK hivatalos alkalmazása, amellyel útvonalat lehet tervezni, valamint jegyet és bérletet is lehet vásárolni.
- TfL: a Transport for London rövidítése. Ez a cég London közlekedésszervezője. A budapesti tervekben többször is hivatkozási pontként került elő a londoni modell.
- Oyster card: A londoni közlekedés korábbi, saját kibocsátású utazási kártyája, amelyet sok helyen már felváltott a közvetlen bankkártyás érintéses fizetés.
