Sokan spórolásból hagyják ki az utasbiztosítást, pedig nem az a fő kérdés, van-e valami fedezet, hanem hogy mire elég.
A magyarok egyre többet költenek nyaralásra, mégis sokan úgy vágnak neki az útnak, hogy nincs külön utasbiztosításuk. A témáról a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélgettek, ahol az is szóba került: a biztosítás hiánya mögött nemcsak spórolás állhat, hanem az a félreértés is, hogy a bankkártyához kapcsolt szolgáltatás minden helyzetre megoldást jelent.
Sokan még mindig biztosítás nélkül indulnak el
A műsorban elhangzott, hogy egy, az MBH Bank és a CIG Pannónia által készített felmérés szerint az utazók csaknem fele utasbiztosítás nélkül indul útnak. Ez azért különösen érdekes, mert közben a nyaralásra fordított kiadások összességében emelkednek, vagyis sokan a teljes utazási költséghez képest viszonylag kis tételen próbálnak spórolni.
Tóth Levente, a BiztosDöntés.hu vezető szerkesztője szerint az arány ugyan javult, vagyis valamivel többen kötnek biztosítást, mint korábban, de a jelenség tartós. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már nehéz az időhiányra hivatkozni: egy online utasbiztosítás akár este, indulás előtt is megköthető néhány perc alatt, az egész családra.
A kényelmi akadály tehát egyre kisebb. A valódi kérdés inkább az, hogy az utazó mennyire gondolja végig, milyen kockázatot vállal.
A „velem úgysem történik semmi” logikája drága lehet
A beszélgetés egyik legfontosabb állítása az volt, hogy sokan még mindig abból indulnak ki: nagy baj úgysem történik. Ez a hozzáállás belföldön is ismerős, külföldön viszont sokkal költségesebb következménye lehet.
Tóth Levente elmondta, hogy egy átlagos, utasbiztosítás alapján kifizetett kárérték 300 ezer forint körül alakul. Ehhez képest maga a biztosítás sok esetben csak néhány ezer forintos tétel. Vagyis nem feltétlenül arról van szó, hogy az emberek ne tudnák kifizetni, hanem arról, hogy alulbecsülik a kockázatot.
Ez különösen akkor problémás, ha nem tudatos döntés születik, hanem megszokásból vagy legyintésből marad el a biztosítás. A műsorban is elhangzott: más dolog mérlegelni a lehetséges költségeket és azokat tudatosan vállalni, és más dolog úgy nekivágni az útnak, hogy valaki valójában nincs tisztában azzal, mi történik, ha baj van.
A bankkártya-csapda
A beszélgetés központi eleme a bankkártyákhoz kapcsolt utasbiztosítás volt. Sok utazó azért nem köt külön biztosítást, mert úgy tudja, a kártyájához eleve jár ilyen szolgáltatás. Ez önmagában nem tévedés, de könnyen félrevezető lehet.
A szakértő szerint óriási különbségek vannak a bankkártyák mellé adott biztosítások között. Nem mindegy, milyen típusú kártyáról van szó, milyen limitekkel, milyen feltételekkel, és pontosan milyen eseményekre terjed ki a fedezet. Egy alapcsomag és egy prémium szolgáltatás között éppúgy lehet szakadék, mint egy régi, fapados autó és egy új, jól felszerelt modell között.
A gond többnyire nem az, hogy a kártyás biztosítás eleve értéktelen lenne. Inkább az, hogy sokan csak annyit tudnak róla: „van”. Ez viszont kevés. A lényeg az apró betűs részben van: mikor él a biztosítás, kire vonatkozik, milyen költségeket térít, mi számít kizárásnak, és mi történik akkor, ha az utazás egy részét nem az adott kártyával fizették.
Nem elég, hogy van fedezet
A műsorban külön felmerült a Revolut Premium csomagjához kapcsolódó biztosítás is. A beszélgetés alapján itt is az volt a fő tanulság, hogy a biztosítás bizonyos feltételek mellett működik, tehát nem „általában” nyújt védelmet. Ez jól mutatja, mennyire fontos a részletek ismerete.
A bankkártyás konstrukcióknál előfordulhat, hogy a biztosítás csak akkor aktiválódik, ha az utazó ténylegesen használta a kártyát, vagy ha a repülőjegyet, szállást, esetleg más utazási költségét is azzal rendezte. Az is számíthat, hogy csak a kártyabirtokosra vonatkozik-e a fedezet, vagy a vele utazó családtagokra, illetve kiterjed-e például a poggyászra, az elektronikai eszközökre vagy a késésekből eredő költségekre.
Vagyis a „van a kártyámon biztosítás” önmagában nem megnyugtató mondat, hanem egy ellenőrizendő állítás.
Európában és Európán kívül sem ugyanaz a helyzet
A műsorban szóba került az is, hogy sokan az Európai Egészségbiztosítási Kártyára támaszkodnak. Ez valóban fontos kapaszkodó lehet az Európai Gazdasági Térség országaiban, hiszen az orvosilag szükségessé váló ellátásokhoz ad hozzáférést. Ugyanakkor ez nem teljes körű utasbiztosítás.
Nem feltétlenül fedezi azokat a pluszköltségeket, amelyek egy külföldi baleset vagy betegség esetén könnyen felmerülhetnek, és nem helyettesíti automatikusan a poggyász-, felelősség- vagy útlemondási biztosítást sem. A beszélgetésben ezért is hangsúlyozták: az uniós egészségbiztosítási kártya hasznos, de nem ugyanaz, mint egy átgondolt utasbiztosítás.
Európán kívül pedig még nagyobb a kockázat. Tóth Levente szerint az ilyen utaknál szinte biztos, hogy valamilyen kiegészítésre vagy külön biztosításra van szükség. Egy egzotikus úti cél, ismeretlen egészségügyi rendszer vagy egy távoli ország sokkal nagyobb bizonytalanságot jelenthet, mint egy rutinszerű horvátországi nyaralás.
Nem mindenkinek ugyanaz a jó
A beszélgetésben felvetődött, hogy kell-e egyáltalán úgy beszélni az utasbiztosításról, mintha az mindenkinek kötelezően ajánlott lenne. A válasz végül árnyalt lett.
A megszólalók egyetértettek abban, hogy a biztosítás elhagyása lehet felelős döntés is, de csak akkor, ha valódi mérlegelés előzi meg. Nem mindegy, hogy valaki egyedül, rutinos hátizsákos utazóként indul útnak egy jól ismert környékre, vagy családdal, több gyerekkel, sok eszközzel és kötöttebb programmal utazik.
Más a helyzet akkor is, ha valaki egy közeli, ismerős országba megy, és más, ha egy távoli célpont felé tart, ahol sem a nyelvet, sem a rendszert nem ismeri. A kockázat tehát nem elvont, hanem nagyon is élethelyzetfüggő.
A legfontosabb tíz perc utazás előtt
A beszélgetés alapján a legjobb tanács nem az, hogy mindenkinek automatikusan külön biztosítást kell kötnie, hanem az, hogy senki ne automatikusan döntsön. Az utazás előtti ellenőrzőlistán legyen ott az utasbiztosítás is: vagy azért, mert most kell megkötni, vagy azért, mert most kell megnézni, mit tud valójában a már meglévő fedezet.
Ez a néhány perc sokkal többet számíthat, mint elsőre gondolnánk. Nem azért, mert minden út veszélyes, hanem azért, mert külföldön egy váratlan helyzet egyszerre lehet drága, zavaros és nehezen kezelhető. Ha valaki ezt tudva is vállalja a kockázatot, az egy döntés. De jobb, ha ez nem a reptéren, egy bankkártyát szorongatva derül ki – utólag.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Tóth Levente: a BiztosDöntés.hu vezető szerkesztője.
- BiztosDöntés.hu: magyar pénzügyi tájékoztató portál, amely biztosítási, hitel- és bankszámlás témákban közöl összehasonlításokat és háttéranyagokat.
- MBH Bank: magyarországi bank, amely a műsorban említett, utazási szokásokat vizsgáló felmérés egyik készítője volt.
- CIG Pannónia: magyar biztosító, amely szintén részt vett a műsorban idézett kutatás elkészítésében.
- Európai Egészségbiztosítási Kártya: olyan kártya, amely átmeneti külföldi tartózkodás során az Európai Gazdasági Térségben az orvosilag szükségessé váló egészségügyi ellátásokhoz ad hozzáférést, de nem helyettesíti teljes körűen az utasbiztosítást.
