A kintlévőségek nőnek, az elvégzett munkáért járó pénz lassan érkezik meg, miközben egyre több vállalkozás tűnik el a piacról.
Nem csak az számít, hány számlát állít ki egy cég, hanem az is, hogy azokból mikor lesz tényleges bevétel. Ez volt a központi kérdés a radiocafé Millásreggeli című műsorában, ahol Nagy Edit, az OPTEN értékesítési és ügyfélszolgálati vezetője a friss cégadatokon keresztül beszélt a hazai vállalkozások állapotáról.
Kevesebb új cég, sok megszűnés
A cégalapítási kedv visszafogottabb lett. 2026-ban eddig nagyjából 13 ezer új cég alakult, miközben 2025-ben 33–34 ezer vállalkozás szűnt meg, és az idei megszűnések száma már most 28 ezer körül jár. Ez azt mutatja, hogy a gazdaságban továbbra is erős a tisztulási folyamat: kevesebb az új belépő, de sok a kieső szereplő.
A megszűnések összetétele is árulkodó. A műsorban elhangzott adatok szerint eddig 12 ezer cég szűnt meg kényszertörléssel, 8 ezer végelszámolással, és további 8 ezer felszámolással. Már ez a bontás is jelzi, hogy nem pusztán természetes piaci mozgásról van szó: sok vállalkozás szabályozási, adminisztratív vagy pénzügyi okból kerül ki a rendszerből.
Beszámolók és láthatatlan cégek
A társas vállalkozások száma 500 ezer alá, 487 ezerre csökkent. Közülük azonban csak mintegy 427 ezer adott le pénzügyi beszámolót, vagyis közel 50 ezer cég nem teljesítette ezt a kötelezettségét. Ez önmagában is figyelmeztető jel, mert a beszámoló hiánya bírsághoz, később törléshez vezethet.
Különösen beszédes az inaktív vállalkozások helyzete. Nagy Edit arról is beszélt, hogy 84 ezer olyan cég van, amely két éve nullás árbevételt mutat. Ezek a társaságok papíron még léteznek, de a gazdaságban valójában alig vagy egyáltalán nem láthatók.
Mit mondanak a kintlévőségek?
A műsorban elhangzott egyik legbeszédesebb szám a 73 napos országos átlagos forgási idő volt. Egyszerűen fogalmazva: ennyi idő alatt folyik be átlagosan a cégek pénze a követelésekből. Ez ráadásul növekvő tendenciát mutat.
Közben a teljes cégképben az árbevétel 3,5 százalékkal emelkedett, a követelésállomány viszont 4,5 százalékkal nőtt. Magyarul a vállalkozások nemcsak többet számláznak, hanem arányosan még több pénzük ragad bent a rendszerben. Ez a mindennapi működés szintjén annyit jelent, hogy az eddiginél hosszabb ideig kell várni a már elvégzett munka ellenértékére.
A kisebb cégek érzik meg jobban
A cégméret és a fizetési fegyelem között a műsorban ismertetett adatok alapján jól látható mintázat van. Az 500 millió forint alatti vállalkozásoknál nagyobb a fizetési késedelem, míg az 5 milliárd forint feletti cégeknél kisebb. Ez elsőre meglepő lehet, de logikus: a kisebb szereplők jellemzően kevésbé tőkeerősek, ezért ők maguk is nehezebben viselik, ha csúszik a pénzük.
A beszállítói láncban ez láncreakciót indíthat el. Ha a nagyobb megrendelő hosszabb határidővel fizet, a kisebb partner is később tud tovább fizetni, és lefelé haladva egyre nagyobb lesz a likviditási nyomás. Ez nem feltétlenül látványos válságjelenség, de annál kellemetlenebb mindennapi teher.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Nagy Edit: az OPTEN értékesítési és ügyfélszolgálati vezetője, aki a cégadatok és pénzügyi beszámolók alapján értékelte a hazai vállalkozások helyzetét.
- OPTEN: magyar céginformációs szolgáltató, amely vállalati adatokat, pénzügyi beszámolókat és kockázati információkat dolgoz fel és tesz elérhetővé.
- Kényszertörlés: olyan jogi eljárás, amelynek során a szabályosan nem működő vagy kötelezettségeit nem teljesítő céget törlik a nyilvántartásból.
- Felszámolás: a fizetésképtelen vállalkozások megszüntetésére szolgáló eljárás, amely a hitelezők érdekeinek rendezését is célozza.
- Kintlévőségek: azok a pénzek, amelyek egy cégnek járnak, mert már teljesített, de az ellenértéket még nem kapta meg.
