A visszérbetegség nem mindig ártalmatlan szépséghiba: a tünetek mögött olykor kivizsgálást igénylő állapot állhat.
Estére elnehezedő lábak, bokaduzzanat, kidudorodó erek, seprűvénák: sokan ismerik ezeket a panaszokat, mégis hajlamosak legyinteni rájuk. Pedig nem mindegy, hogy valóban csak esztétikai kérdésről van szó, vagy egy olyan állapotról, amely kezelést vagy legalább alapos kivizsgálást igényel. A témáról a radiocafé Egészségkód című műsorában beszélt Kutasi Judit Dr. Banga Péter érsebésszel, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának adjunktusával.
Nem csak az idősek problémája
A visszérbetegség lényege, hogy a felületes vénás rendszerben a vér nem kizárólag a szív felé áramlik, hanem visszafelé is. Az emberi szervezetben ugyanis mélyvénás és felületes vénás rendszer is működik, és ha utóbbiban zavart szenved az áramlás, megjelenhetnek a jól ismert tünetek.
Dr. Banga Péter szerint ez korántsem kizárólag időskori probléma. A panaszok akár fiatal korban is jelentkezhetnek, és bár van némi női dominancia, ezt inkább a terhességgel összefüggő hormonális és nyomásviszony-változások magyarázhatják, nem pedig az, hogy a férfiakat ne érintené a jelenség.
Ez azért is fontos, mert sokan még mindig úgy gondolnak a visszerekre, mint valami elkerülhetetlen, de többnyire ártalmatlan állapotra, amelyet ráér később kezelni. A szakember viszont arra utalt: a folyamat magától nem fordul vissza, és a halogatásból a beteg nem igazán nyer semmit.
Seprűvéna, kidudorodó ér, lábdagadás: nem ugyanaz
A köznyelv hajlamos mindent „visszérnek” nevezni, pedig ezek nem feltétlenül ugyanazt jelentik. A seprűvéna önmagában inkább esztétikai kérdés lehet. Ezek az apró, bőrön átütő hajszálértágulatok látványosak, de nem szükségszerűen jeleznek súlyosabb vénás betegséget.
Más a helyzet a nagyobb, tágult, kidudorodó oldalágakkal, illetve a visszatérő nehézláb-érzéssel vagy duzzanattal. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a lábdagadás például alapvetően nem klasszikusan érsebészeti kérdés. Mielőtt valaki biztosra venné, hogy visszér áll a háttérben, több más okot is ki kell zárni.
Ilyen lehet a szívelégtelenség, más típusú vénás elégtelenség, az elhízás, a mozgásszegény életmód, sőt bizonyos esetekben akár daganatos háttér is. Vagyis ugyanaz a tünet, amit valaki egyszerűen „vizesedésnek” vagy „visszérnek” gondol, egészen eltérő okból is kialakulhat.
Komolyan kell venni
Nem érdemes kizárólag ránézésre megítélni a helyzetet. Attól, hogy egy ér látványos, még nem biztos, hogy az okozza a panaszt, és attól sem biztos, hogy megnyugtató a helyzet, ha csak apró elváltozások látszanak.
A kivizsgálás első lépése jellemzően ultrahangos, illetve szükség esetén belgyógyászati vagy kardiológiai irányú ellenőrzés. Dr. Banga Péter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a vénás ultrahang korántsem pusztán rutineljárás: speciális vizsgálat, amelynek minősége nagyban függ attól, mennyire gyakorlott az, aki végzi.
A beteg szempontjából ebből annyi a lényeg, hogy nem mindig az a jó út, ha valaki az első tünettel rögtön műtétet keres, de az sem, ha évekig csak együtt él a panaszaival. A jó döntés alapja mindig a pontos ok tisztázása.
Nyáron rosszabb, de nem feltétlenül veszélyesebb
Sokaknak ismerős tapasztalat, hogy a melegben rosszabbodik a lábfeszülés, fokozódik a duzzanat, látványosabbá válnak a tágult erek. Ennek oka, hogy a szervezet hőt próbál leadni, és a vénás rendszer ilyenkor nagyobb terhelést kap.
A szakember szerint azonban a nyári rosszabbodás körül több a hiedelem, mint a bizonyított tény. A panaszok valóban erősödhetnek, de komolyabb szövődmények, például fekély vagy trombózis megjelenése nem jellemző pusztán attól, hogy meleg van.
Hasonló a helyzet az utazással. Hosszabb, négy órán túli autó-, vonat- vagy repülőút esetén valamelyest nőhet a trombózis esélye, de átlagos, egészséges embernél ez továbbra sem számít kiugróan magas kockázatnak. A lényeg nem annyira a közlekedési eszköz, mint inkább az, hogy az ember sokáig mozdulatlanul ül. Érdemes tehát időnként megmozgatni a lábat, amikor csak lehet, felállni és sétálni egy keveset.
Milyen egy korszerű visszérműtét?
A visszérkezelésről legtöbbünk fejében még mindig a hosszú metszések és a fájdalmas felépülés képe él. Dr. Banga Péter szerint ez ma már többnyire nem így van. A modern beavatkozások célja, hogy az elégtelenné vált főgyűjtővénát katéteres úton zárják el, vagyis általában nincs szükség nagy vágásokra.
A műtét lényege nem az, hogy a szemmel látható összes eret egyszerre „eltüntessék”, hanem az, hogy azt a szakaszt kezeljék, amely a problémát fenntartja. Ehhez ultrahangos feltérképezés kell, mert a felszínen látható erek mögött összetett vénás hálózat áll.
Ezért tévhit az is, hogy egy sikeres beavatkozás után minden azonnal eltűnik. A nyomás csökkenhet, a kitágult oldalágak idővel összeeshetnek, sőt akár maguktól is visszahúzódhatnak. Más esetekben később külön kezelésre lehet szükség. Vagyis a visszérbetegség ellátása inkább egy folyamat, mint egyszeri látványos beavatkozás.
Gyors visszatérés a hétköznapokhoz
A műsorban szóba került az is, mennyire terheli meg a beteget egy ilyen eljárás. Az érsebész szerint a korszerű endovénás módszerek kockázata alacsony, és a mindennapi élethez rendszerint gyorsan vissza lehet térni. A műtét utáni időszakban ugyan gyakran javasolt kompressziós harisnya viselése, de az átlagos hétköznapi életet általában nem kell hosszabb időre felfüggeszteni.
A kontroll nem maradhat el
A hosszú távú siker nem csak a beavatkozáson múlik. Dr. Banga Péter szerint fontos, hogy a megbeszélt kontrollok se maradjanak el, mert egy-egy apró, még nem feltűnő szakaszt később érdemes lehet kezelni. Sok beteg viszont, ha jobban lesz, egyszerűen nem megy vissza.
Pedig a visszérbetegség kezelésének egyik kulcsa éppen az, hogy a páciens értse: nem feltétlenül egyetlen műtét hozza el azonnal a végleges eredményt. Ha ez az elvárás irreálisan magas, abból csalódás lehet még akkor is, ha a beavatkozás szakmailag sikeres volt.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Banga Péter: érsebész, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának adjunktusa.
- Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika: a Semmelweis Egyetem egyik klinikája, ahol szív- és érbetegségek diagnosztikájával, műtéti és egyéb kezelésével foglalkoznak.
- Endovénás kezelés: olyan korszerű visszérkezelési módszer, amelynél a beavatkozás a vénán belül, jellemzően katéteres úton történik. Célja az elégtelenné vált ér lezárása nagyobb metszések nélkül.
- Kompressziós harisnya: speciális, szorító hatású harisnya, amely a vénás keringést segítheti.
- Seprűvéna: apró, felületes értágulat a bőrön, amely sokszor inkább esztétikai probléma. Nem azonos a klasszikus, nagyobb oldalágakat érintő visszerességgel.
